Huszonhárom irodaházon adott túl egyetlen, közel egymilliárd eurós pénzügyi tranzakció keretében az Európai Bizottság. A példátlan ingatlanüzlet az európai negyed revitalizálását és a fővárosba való jobb beillesztését célzó belga állami projekt része.
Eladóként lépett az ingatlanpiacra az Európai Bizottság, amely a héten nem kevesebb mint huszonhárom irodaépület eladásáról állapodott meg a belga állami befektetési alappal, az SFPIM-mel. A huszonhárom ingatlanért, amely kettő kivételével a belga főváros európai negyedében található, közel kilencszázmillió eurót fizetett a vevő, aki a bizottság tájékoztatása szerint a legkedvezőbb árajánlatot tette a még tavaly kiírt pályázaton.
„Az üzlet nyélbe ütésével folytatódik az Európai Bizottság modernizálása és zöldítése Brüsszelben. A tranzakció hozzájárul annak a célunknak az eléréséhez, amely 2030-ig a rendelkezésünkre álló épületek számának ötven, a működéshez használt felületnek pedig a 25 százalékos csökkentését irányozza elő” – üdvözölte Johannes Hahn, az EU költségvetési biztosa az alkut, hozzátéve, hogy az eladás az európai negyed átalakításához is hozzájárul majd.
Az Európai Bizottság ingatlanflottája jelenleg 66 brüsszeli irodaépületet számlál. Az Európai Unió megalakulása óta első ízben fordul elő, hogy az EU legnagyobb, közel harmincezer főt foglalkoztató intézménye terjeszkedés helyett ingatlanoktól szabadul meg. A belga állami befektetési alap által most megvásárolt ingatlanokat a következő két évben még visszabérli az Európai Bizottság, ameddig fel nem újítják a tulajdonában maradó ingatlanok nagy részét, ahol elhelyezik majd a munkatársakat.
A tranzakcióból származó kilencszázmillió eurós bevétel nagy részéből a megtartandó ingatlanok felújítását és új irodahelyiségek kialakítását finanszírozzák. A bizottsági tisztviselők ugyan kevesebb, de nagyobb légtért biztosító és energiahatékony épületekben dolgoznak a jövőben, jelentős megtakarítást elérve a működési költségeken.
Az új koncepció a koronavírus-járvány után született meg, amióta az uniós tisztviselők a hét felében otthonról, az irodákban pedig rotációs rend szerint dolgoznak, így a korábban belakott terület mára feleslegessé vált.
Az ügylet ugyanakkor nemcsak az Európai Bizottság működésében jelent fordulatot, hanem Brüsszel életében is. Az európai negyed a legutóbbi időkig a belga főváros egészétől kissé elkülönülten fejlődött és létezett. Brüsszel és a belga állam tervei szerint a Schuman körtér és tágabb környéke a jövőben organikusabban illeszkedik majd a főváros képébe.
A most megvásárolt épületeket felújítják, átalakítják, majd visszakerülnek az ingatlanpiacra vegyes hasznosításra: lakásként, üzletként és a szolgáltatószektor részeként működnek majd. „Az átalakítás láthatóbbá teszi a negyedet a főváros kulturális, intézményi és lakóingatlan-ökoszisztémájában” – húzza alá a vevő-beruházó által kiadott közlemény.
A projekt megvalósítása során háromszázezer négyzetméteren hetven százalékban fenntartható irodahelyiségeket, harminc százalékban pedig üzlethelyiségeket és lakásokat alakítanak ki. Utóbbiaknak köszönhetően az európai negyedben lakó családok száma megduplázódhat. Az első új lakók és irodabérlők 2028-tól költözhetnek be az ingatlanokba.
Az európai negyed átalakítása jó két évtizede elkezdődött, mostanra már számottevően átalakította a látképet. Nemrég indult el az ikonikus Schuman körtér teljes felújítása, amelynek közepén egy futurisztikus gyalogoszónát alakítanak ki, lényegében zöldövezetté formálva a korábbi unalmas beton- és aszfalttömeget.
A változó koncepció az európai intézményekben dolgozók számára is vonzóbbá kívánja tenni a környéket. Az európai bürokraták – másnéven eurokraták – többsége, közülük is főleg a gyerekesek Brüsszel és környékének zöldövezetében laknak, felverve az ingatlanárakat. A bizottságban ugyanakkor egyre több a fiatal munkaerő, akik számára vonzóbb, ha gyalogtávolságban van a munkahelyük.
