Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Brüsszeli hatástanulmány: a szankciók működnek, az orosz gazdaság autarkiába fordul


Vlagyimir Putyin orosz elnök a Biztonsági Tanács tagjaival tartott videótalálkozón Szentpétervárott, Oroszországban 2022. október 10-én
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Biztonsági Tanács tagjaival tartott videótalálkozón Szentpétervárott, Oroszországban 2022. október 10-én

Oroszország a nemzetközi szankciók hatására gazdasági modelljének megváltoztatására kényszerült, és az autarkia egy formájához próbál közeledni – állítja az Európai Bizottság készülő hatástanulmányában, amely éles kontrasztot mutat a korlátozások hatástalanságát hirdető magyar narratívával.

A magyar kormány állításait cáfoló következtetésekre jut az orosz szankciók hatásait vizsgáló tanulmányában az Európai Bizottság, amely azt állítja, hogy az eddig bevezetett korlátozó intézkedések már néhány hónap alatt durva és kézzelfogható hatást gyakoroltak az orosz gazdaságra úgy, hogy a negatív következmények idővel halmozódni fognak, ahogy „az intézkedések kifejtik strukturális hatásukat az orosz költségvetésre, a pénzügyi piacokra, a külföldi beruházásokra és az ország ipari és technológiai bázisára”.

A csütörtökön Brüsszelben gyülekező állam- és kormányfőknek is bemutatott dokumentum – amely lapunk birtokába került – arra is emlékeztet, hogy bizonyos szankciók, mint az olajimport kilencven százalékát érintő embargó még csak a bevezető szakaszban vannak.

Hatékony szankciókról beszél Brüsszel

„A jelenleg rendelkezésre álló adatok egyértelműen megmutatják, hogy a szankciók nagyon hatékonynak bizonyultak a tekintetben, hogy azonnali és magas költségeket okoztak a Kremlnek. Hét hónap alatt számottevően korlátozták Moszkva politikai és gazdasági mozgásterét, súlyos pénzügyi válságot és súlyos károkat okozva Oroszország ipari és technológiai képességeiben, a propagandát és a kibereszközöket is beleértve aláásva Moszkva rosszindulatú külföldi tevékenységeit, és nyomás alá helyezve az orosz elitet és az oligarchákat” – húzza alá hatástanulmányának első részében a testület. Úgy tudjuk, hogy a dokumentum második, még kidolgozás alatt álló része a szankciók egyes országokra gyakorolt hatásával foglalkozik majd.

A hatástanulmány egyik legfigyelemreméltóbb megállapítása az, hogy a nemzetközi szankciók következtében Oroszország gazdasági modelljének megváltoztatására kényszerült, és „megkísérel az autarkia egy formája felé elmozdulni”. (Az autarkia az elszigetelődés miatt önellátásra kényszerülő gazdasági modell – a szerk.)

Ami a konkrét adatokat illeti, a bizottság az OECD szeptemberi jelentésére hivatkozva emlékeztet rá, hogy az idei év végén hat százalék körüli lesz az orosz GDP visszaesése (korábban ennél nagyobb számokról lehetett hallani), és hasonló mértékű recesszió várható 2023-ban is. A munkanélküliségi ráta hét százalékra nőtt, és különösen a nagy ipari központokban magas. Az infláció mértéke áprilisban éves összehasonlításban 18 százalékkal emelkedett, de augusztusra 15 százalékra csökkent.

A fizetési mérleg többlete zsugorodóban van

A dokumentum arra is kitér, hogy a 2022 első hónapjaiban tapasztalt jelentős költségvetési többlet (ami főleg a dübörgő energiakereskedelmen alapult) júliusra és augusztusra már hiányba fordult át, egyenes arányban a csökkenő kőolaj- és földgázbevételekkel, miközben a katonai célú kiadások nőttek. Oroszország 2022 első félévében látványos, 140 milliárd dolláros folyófizetésimérleg-többlete – ami a csillagászati nyersanyagárakon és az import összeomlásán alapult – a bizottság szerint zsugorodásnak indult.

A dokumentum azt is megjegyzi, hogy bár bizonyos területeken hazai forrásból pótolják a kieső importot, a Made in Russia feliratú termékek jellemzően gyengébb minőségűek és drágábbak a korábbi behozatalnál.

Brüsszel szerint az orosz kőolajra és olajszármazékokra idén december 5-én, illetve jövő év februárjában bevezetendő uniós embargó a nemrég elfogadott olajárplafonnal ötvözve számottevő mértékben megnyirbálja majd az orosz exportbevételeket, tekintettel arra, hogy az orosz kőolajexport 45 százaléka az EU-ba irányul.

Az energiaszankciók csapást mérnek a bevételekre

A jelentés arra is rámutat, hogy Oroszország nem képes rövid időn belül átállítani az energiaexportot más régiók felé, tekintettel a szárazföldi és tengeri infrastruktúra hiányára. Az azelőtt európaiak által vásárolt mennyiségnek csak a kétharmadát sikerült eddig más piacokra átirányítani hordónként 25 dolláros diszkontáron.

A tanulmány rámutat, hogy a szankciók már eddig is számottevően csökkentették a moszkvai rezsim politikai és gazdasági mozgásterét. A kőolajtermelés augusztusra az egy évvel korábbihoz képest tíz százalékkal, a földgáztermelés pedig 22 százalékkal csökkent. „Az orosz katonai páncélzat töredezik, mivel a kőolaj- és gázexport az állam bevételeinek több mint a felét teszi ki” – hangsúlyozza a dokumentum. Ráadásul a bizottság úgy látja, hogy a költségvetési többlet, amely az év első felében még ötszázmilliárd rubel körül mozgott, nyáron már 137 milliárd rubelre zsugorodott.

A testület arra is felhívja a figyelmet, hogy miközben 2021-ben a teljes orosz áruforgalomból az EU 35,9 százalékkal vette ki a részét, addig Oroszország az uniós kereskedelemnek mindössze az 5,7 százalékát. „Azaz Oroszország az EU-nál sokkal jobban ki van téve a kereskedelmi szankciók hatásainak” – teszi hozzá. Ami az uniós exportot illeti, az európai intézkedések hatását harmincmilliárd euróra becsülik, miközben a szankciók kilencvenmilliárd euró összegű orosz importot sújtanak.

A bizottság becslései szerint az orosz acéltermelés 25-30 százalékkal, a fűrészáru-termelés pedig kilencven százalékkal csökkent.

A rubel megerősödése mögötti valós sztori

A jelentés arra is kitér, hogy a rubel március és június között valóban számottevően megerősödött, ami elsősorban adminisztratív döntéseknek, így a nem helyi lakosok banki átutalásai tiltásának és az import kereskedelmi szankciók miatti drámai visszaesésének köszönhető. „Az árfolyam ezért inkább az orosz gazdaság világgazdaságról való leválását tükrözi, és önmagában nem használható a szankciós hatások mércéjének” – mutat rá a dokumentum.

Hatástanulmányában a bizottság arra is rámutat, hogy az orosz bankszektor is présbe került, a tőkemennyiség alapján majdnem háromnegyede el van vágva a nemzetközi piacoktól. Ezentúl a közel háromezer, Oroszországban befektető külföldi cég negyven százaléka már elhagyta az orosz piacot, vagy meghozta az erről szóló döntést. „Ez a tömeges exodus szerkezetileg romboló hatású lesz az orosz gazdaságra” – olvasható a szövegben.

A hatszázezer főt foglalkoztató orosz autóipar is súlyos válságon megy keresztül Brüsszel szerint, az alkatrészhiány miatt már a nyáron bezárták a nagyobb gyárakat és a gyártósorok egy részét. A háztartási gépek – mosógépek és hűtőszekrények – gyártása több mint felére esett vissza.

Az orosz légi közlekedés is megszenvedi a szankciókat, miután az orosz légitársaságokat kitiltották az európai légtérből és repülőterekről. A bizottság hatástanulmánya szerint az orosz légitársaságok „kannibalizálni” kezdtek más repülőgépeket, hogy hozzájussanak az alkatrészekhez.

  • 16x9 Image

    Gyévai Zoltán

    Gyévai Zoltán a Szabad Európa brüsszeli munkatársa. Több mint harminc éve újságíró, ebből 25 évet Brüsszelben dolgozott tudósítóként. Pályáját az Esti Hírlapnál kezdte, majd a Köztársaság című hetilap és a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának tagja volt. Ez utóbbit és a Figyelőt az EU központjából tudósította éveken keresztül. A BruxInfo brüsszeli uniós hírportál alapítója és főszerkesztője. Másfél évtizeden át az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának állandó uniós szakértője.

XS
SM
MD
LG