Hetvenöt évvel a II. világháború európai harcainak lezárása után ezek a képek azt a pusztítást elevenítik fel, amelyet Budapest a háború egyik legkevesebb figyelmet kapott csatájában szenvedett el.
Kattintson a képekre, hogy láthassa, hogyan néz ki ugyanaz a környék 2020-ban!
A Duna és a Széchenyi Lánchíd – a hidat a náci vezetésű erők szándékosan felrobbantották, hogy így fékezzék a Vörös Hadsereg előrenyomulását.
Magyarország a náci Németország szövetségese volt a II. világháborúban és több tízezer katonája harcolt a Szovjetunió területén a német csapatok oldalán. A magyarok Sztálingrádig is eljutottak, ahol a német haderő szárnyain támogatták a náci erőket. Főbb harcaikat azonban a Don-kanyarban vívták. 1945 elején hét héten át tartott Budapest ostroma, amikor a szovjet és az őket támogató román csapatok bekerítették a várost, majd amerikai légitámogatással behatoltak Budapestre.
A lerombolt Budapest látványa a Halászbástyáról. Az ostrom során a városközpont épületeinek 80 százaléka megrongálódott vagy megsemmisült.
A Vörös Hadsereg katonái Budapest központjában. Sztálin sürgette tábornokait, hogy még a szövetséges vezetőkkel tartott, 1945. február 4-i jaltai konferencia előtt foglalják el a várost.
Lángoló üzlet a budapesti városközpontba történő szovjet előrenyomulás idején.
A Budai vár (baloldalt) és a képen látható templomok és más épületek is súlyosan megsérültek az ostrom alatt.
Miközben Sztálin szinte lehetetlent követelt tábornokaitól, Hitler parancsba adta erőinek, hogy mindenáron tartsák Budapestet. Magyarország kezében olyan olajtartalékok voltak, amelyek létfontosságúak voltak a náci háborús gépezet számára.
Halott német katona a Budapest központjában található Kálvin téren.
A Budai Vár főbejáratát nem építették újjá az ostrom után. A vár volt a náci és a magyar erők utolsó ellenállási pontja, amit a szovjet erők pusztító ágyútűz alá vettek a pesti oldalról.
A Mátyás-templom egyik bejárata.
Az ostromló szovjet és román erők négyszeres túlerőben voltak a német és magyar csapatokkal szemben.
Az 1936-ban emelt angyal szobor, Budának az oszmán-törököktől való, 250 évvel korábbi visszafoglalásának emelt emléket. Ez volt az egyetlen épségben maradt tárgy a téren.
Ideiglenes pontonhidak nyúlnak át a Dunán. A náci vezetésű erők az összes budapesti hidat felrobbantották, miközben a Vörös Hadsereg kelet felől a város felé nyomult. (A kép jobb oldalán)
A Széchenyi Lánchíd egyik kőoroszlánja a visszavonuló nácik által felrobbantott híd romjai között hever. A hidat négy éves újjáépítési munkálatok után, 1949-ben nyitották meg újra.
Az ostrom során rombadőlt lakóépületek a Budai vár közelében. Becslések szerint 38 ezer polgári lakos veszett oda a Budapestért folyt brutális ütközetben.
A Vörös Hadsereg katonái a felrobbantott Erzsébet híd közelében. A hidat csak az 1960-as években, a kommunista uralom alatt építették újjá a korábbi díszítések nélkül. A náci megszállás és a több évtizedes kommunista uralom okozta szenvedések után Magyarország 1989-ben lépett a demokrácia útjára, amikor a rendszerváltás kezdetén véget ért a kommunista párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt uralma.
