Az Európai Tanács elnöke ugyanakkor elismerte a kelet-ázsiai ország jelentette fenyegetést az EU-tagállamok csúcsvezetőinek brüsszeli tanácskozását követően.
„A megbeszélés jól mutatta, hogy el akarjuk kerülni a naivitást, ugyanakkor nem akarunk belépni a rendszerszintű konfrontáció logikájába” – fogalmazott Charles Michel, hozzátéve „mindig szilárdan ki fogunk állni alapelveink, a demokráció, az alapvető szabadságjogok védelmében” .
Mint mondta, az Európai Unió továbbra is nyitott az együttműködés mellett Kínával a legfőbb globális ügyeket, például a klímaváltozás elleni küzdelmet illetően.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke úgy vélekedett, látható a feszültség fokozódása Pekinggel, Hszi Csin-ping kínai vezető tovább kívánja folytatni egyre asszertívebb magatartását.
„A kínai rendszer alapvetően különbözik a miénktől, és tisztában vagyunk a vetélkedés természetével” – fogalmazott Von der Leyen, aki emellett az Oroszország és Kína közötti szoros kapcsolat veszélyére is figyelmeztetett. „Ezek a fejlemények kihatással lesznek az EU-Kína kapcsolatra” – közölte.
Olaf Scholz német kancellár közben megerősítette, hogy hamarosan Kínába utazik egy üzleti delegációval, azt azonban nem árulta el, hogy Emmanuel Macron francia elnök is vele tart-e. Macron az uniós csúcson stratégiai hibának nevezte, hogy az EU stratégiai infrastruktúrát adott el Kínának. Szerinte az Európai Uniónak újra kell gondolnia a Kínával folytatott kereskedelmi párbeszédet, és egyenlőbb versenyfeltételeket sürgetett a két fél között.
Készült az AFP, az AP és a Reuters tudósításának felhasználásával.
