Szigorúbb szankciókkal felgyorsítható lenne Aljakszandr Lukasenka bukása – mondta a Szabad Európának adott exkluzív interjúban Szvjatlana Cihanouszkaja. A belarusz ellenzéki vezető szerint az erősödő elnyomás ellenére Lukasenka pozíciója gyengül, és elérhető távolságban van a demokratikus fordulat.
Négy napra Csehországba látogatott Szvjatlana Cihanouszkaja, a tavalyi belarusz elnökválasztás ellenzéki elnökjelöltje. Több cseh politikussal is találkozott, többek között Miloš Zeman elnökkel, aki sok sikert kívánt neki „Európa utolsó diktátora”, vagyis Alekszandr Lukasenka legyőzéséhez.
Szvjatlana Cihanouszkaja június 8-án felkereste a Szabad Európa prágai központját is, ahol exkluzív interjút adott a RFE/RL ernyője alá tartozó, orosz nyelvű Current Time riporterének.
El lehet zárni a pénzcsapot
A tanárnőből lett ellenzéki politikus szerint fontos, hogy a világ közvéleménye átérezze a belarusz emberek szenvedését, mivel csak így várható, hogy többet tegyenek. „Mind látjuk, hogy a rezsim elől el lehet zárni a pénzcsapokat annyira, hogy ne tudják fizetni a rendőröket és a katonákat” – mondta.
„A belaruszok otthon és a nemzetközi színtéren is harcolnak. Maguk a belarusz emberek is sokat tesznek, földalatti mozgalomként, titokban. Az emberek kreatívak, és mindig találnak új módszert a rezsim gyengítésére” – fogalmazott Cihanouszkaja.
Szerinte van ok reménykedni a demokratikus fordulatban, annak ellenére hogy az országot teljhatalommal irányító Lukasenka-rezsim a közelmúltban egyre keményebben lép fel az ellenzékkel szemben.
A héten például a büntető törvénykönyv szigorításával is korlátozták a szólásszabadságot és az alapvető állampolgári jogokat, az új, „szélsőséges szervezetekről” szóló törvény többek között a hivatalos személyek kritizálását is megtiltja.
Nem geopolitikai kérdés
Szvjatlana Cihanouszkaja felidézte, hogy Aljakszandr Lukasenka fő szövetségese, Vlagyimir Putyin orosz elnök az elmúlt néhány évben megpróbálta teljesen befolyása alá vonni Belaruszt, például a két ország gazdaságának integrálásával.
Vlagyimir Putyin célja egy szövetségi állam létrehozása, ezt Aljakszandr Lukasenka korábban elutasította, de az ellenzéki megmozdulások és a nyugati szankciók miatt romlottak a tárgyalási pozíciói Oroszországgal szemben.
Az ellenzéki politikus szerint Oroszország közvetítő félként akár „konstruktív szerepet” is játszhat az átalakulásban, a döntést a Lukasenka-rezsim leváltásáról a belarusz embereknek kell meghozniuk.
„Ami Belaruszban történik, az belpolitikai ügy. Mi a rezsim ellen harcolunk, nem geopolitikai célokért. De a rezsim egyre több problémát okoz a Kremlnek is” – mondta, hozzátéve, neki jelenleg nincsenek kapcsolatai a moszkvai kormányban.
A „pokol első áldozatai”
Szvjatlana Cihanouszkaja a Szabad Európa belarusz szolgálatának nyilatkozva azt mondta, Prágában találkozott a korábbi ellenzéki tüntetések résztvevőivel, akik a belarusz rendőrség brutális fellépése után külföldre menekültek orvosi ellátásért.
„Csehországban találkoztam annak a pokolnak az első áldozataival, amelyet Lukasenka szabadított el Belaruszban. Csehország befogadta őket, hogy segítsenek nekik felépülni. Ezek az emberek elmesélték a történetüket. És bár annyi hónap telt el, mégsem tudtam megállni sírás nélkül. A velük történt dolgokat soha nem lehet kitörölni az emlékeikből, újra és újra átélik” – mondta.
„Fájdalmas ezt látni, és világossá teszi azt is, miért harcolunk, miért állunk szemben a rezsimmel” – tette hozzá Szvjatlana Cihanouszkaja a Szabad Európának adott exkluzív interjúban.
