Beadta a kormány a törvényjavaslatot az orosz mintájú magyar civiltörvény megszüntetésére. Erre az Európai Unió kötelezte végül. Ha átmegy, nem kell majd külföldi ügynöknek feltüntetnie magát annak a civil szervezetnek, aki kap külföldről is pénzt. Viszont az Állami Számvevőszék ellenőrizheti azt is, aki egy fillért sem kap az államtól, de 20 millió forintnál vagyonosabb.
Április 20-án beadta a kormány a hazai „külföldi ügynökös” civiltörvény eltörlését indítványozó törvényjavaslatot.
Az új törvényjavaslat cserébe kijelöli „a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezeteket”. Minden civil szervezet ilyen lesz, ami 20 millió forintnál vagyonosabb, azaz számviteles megfogalmazással, ennél nagyobb a mérlegfőösszege. Ezeket pedig az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrizheti majd, ha akarja akkor is, ha semmilyen állami pénzt nem kapnak.
Mi volt ez a hazai civiltörvény?
A magyar kormány 2017-ben hozott olyan törvényt, ami szerint egyéb elvárások mellett „külföldről támogatott szervezetként” kell jelölniük magukat azoknak, akik külföldről egy bizonyos összegnél több adományt kaptak egy évben.
Ez egyébként nem vonatkozott a vallási, a sport vagy épp a nemzetiségi szervezetekre. A kormány szerint az átláthatóság miatt volt fontos nekik az új szabály.
Az EU bírósága szerint ez a magyar kormány célja pont nem volt igazolható, viszont többek közt tiltott módon megnehezíti azt, hogy az emberek közérdekű ügyekben közösen lépjenek fel.
A törvényt azonban ennek ellenére sem volt hajlandó megváltoztatni a magyar állam. Ezért kötelezettségszegési eljárás indult ellene, aminek a végén akár uniós pénzektől is eleshetett volna a kormány.
Ad-hoc használta az állam
Az ügy érdekessége még, hogy a törvényt be nem tartó szervezeteket semmilyen retorzió nem érte évekig. A törvény első tulajdonképpeni alkalmazására az EUB ítélete után került sor, mondta korábban a Szabad Európának Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.
A pécsi Emberség Erejével Alapítvány azért nem nyert el egy 72 ezer eurós támogatást, mert megtagadták, hogy nyilatkozzanak „külföldről támogatott” státuszukról. A pályázatot kiíró Tempus Közalapítvány később a pályázati feltételek közé is felvette, hogy nyilatkozni kell a külföldi támogatásokról – amit eddigre az EUB már uniós jogba ütközőnek nyilvánított.
Mi lesz most?
Az új törvényjavaslat szerint tehát „a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezeteket”, egészen pontosan a korábbi törvény hatálya alá tartozó egyesületeket és alapítványokat az ÁSZ ellenőrizheti.
Elvileg évente fogja ellenőrizni az említett szervezeteket, erről pedig majd valamilyen jelentést ad ki. Az ÁSZ egyébként azokat a szervezeteket eddig is bármikor ellenőrizhette, amik hazai közpénzt fogadnak el. Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit az elnök, azaz 2010 óta Domokos László szabja meg.
Domokos 1991 óta volt tagja a Fidesznek, 1998 és 2010 között a párt országgyűlési képviselője is volt. Ezzel ő lett a papíron pártatlan ÁSZ első olyan elnöke, aki közvetlenül a pártpolitikából érkezett a hivatal élére.
Az ÁSZ korábban nem volt egy fajsúlyos állami intézmény, feltűnően nem használta ki a lehetőségeit a közpénzek védelmére.
„A szervezet 2010 előtt sem volt a közpénzek feddhetetlen őre. Senki nem gondolta komolyan, hogy majd az ÁSZ fog rendet tenni”
‒ fogalmazott korábban egy jogász forrásunk.
De Domokos érkezte után már egyenesen olyan vádak érték a szervezetet, hogy sokszor nem szakmai, hanem a Fidesz politikai céljai érdekében működik.
Külön problémát jelent, hogy kiderült, az ÁSZ több szempontból is „szabályozási szürke zónában” működik, a határozataival szemben például nincs jogorvoslati lehetőség.
Az ÁSZ ugyanis a jelenlegi szabályozás szerint nem közigazgatási szerv, hanem az Országgyűlés része. Mivel az Országgyűlés nem perelhető, ezért az ÁSZ és annak határozatai sem vihetők bíróság elé.
