Visszavonta a Club Aliga júniusban megnyitott új kikötőjének vízjogi engedélyét a katasztrófavédelmi hatóság, mert rájött, hogy több ponton is törvénysértő volt az eljárása. A NER-közeli tulajdonos az állami tulajdonú, szárazföldként nyilvántartott mólót és parti sétányt eltüntette a víz alá, és készített egy felépítményt, amely már az ő tulajdona, a várható törvényi változások alapján pedig az alatta lévő föld is az övé lehet.
Újabb sikert ért el az Aligai Fürdőegyesület, mert beadványának hatására a Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megállapította, hogy saját hatósági elektronikus hirdetményi felületén nem található meg az üzemeltetési engedélyezési eljárás megindításáról szóló hirdetmény, amit jogszabály ír elő.
A hatóság azt is megállapította, hogy az engedélyezési eljárásban a civil szervezetet megillette volna az ügyféli jogállás, az eljárás kihirdetésének elmaradása miatt azonban az egyesület nem szerezhetett tudomást az eljárásról, így nem tudott élni ügyféli jogaival.
A felülvizsgálattal az is kiderült, hogy a hatóság az üzemeltetési engedélyezési eljárásban helytelenül minősítette nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak.
Ehhez kapcsolódóan: Club Aliga: a helyiek szerint le akarja zárni az egyetlen lejárót az új tulajdonos, aki újabb zárt körű tájékoztatót szervez
„A Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a fentebbi indokokra figyelemmel a keresetlevél alapján az engedély felülvizsgálata után annak visszavonása mellett döntött az Ákr. 115. § (1) bekezdése alapján, az eljárást a szükséges intézkedésekkel tovább folytatja. Az eljárás a visszavonó határozat véglegessé válásával folytatódik. A keresetlevélben feltárt környezetvédelmi és természetvédelmi szakkérdéseket érintő kifogások a tovább folytatott eljárás során kerülnek tisztázásra az érintett szakhatóság bevonásával. Az egyesület ügyféli jogállásáról az eljárás tovább folytatása során külön döntést hoz az igazgatóság” – olvasható a hatósági határozatban.
A Club Aliga kikötője június 1-jén nyitott meg, akkor szembesült azzal, mi történt ott, mert az építkezés alatt úgy körbekerítették a területet, hogy nem lehetett belátni – mondta a Szabad Európának Bukovszki András balatonvilágosi önkormányzati képviselő, az Aligai Fürdőegyesület alelnöke.
Mint mondta, az állami tulajdonú, a fejlesztő vagyonkezelésében lévő, kőágy alapon megépített földnyelveket, a két masszív, korábbi mólót elbontották, helyette vasbeton oszlopokon álló mólót építettek, és ez a felépítmény már a fejlesztő Pro-Mot Kft. tulajdona a vízjogi engedély szerint. Az állami földterület megvan, csak már nem szárazföld, mint a birtoklapon, hanem víz alatt van – tette hozzá.
A korábbi móló 15 méter széles szárazföld volt platánfákkal, ezt verte szét a fejlesztő, és épített egy 3,4 méter széles vasbeton felépítményt – mondta Bukovszki András. A móló közterület volt, elvileg most is az, a fejlesztő azonban vaskapuval lezárta, ami szerinte törvénytelen. Emlékeztetett arra, hogy Rákosi egyszer már építtetett oda vasbeton mólót, amelyet egy tél alatt elvitt a jég, utána építették meg azt a stabil, széles mólót, amelyet most elbontottak.
Korábbi cikkünk a témában: Időt nyertek a magaspartnak a civilek Balatonaligán
Eltüntették az állami tulajdonú felépítményt: az országos térségi nagyhajókikötőt, a parti sétányt és az országosan kijelölt horgászhelyet – hangsúlyozta. Úgy tudja, az októbertől hatályos építési törvényben az lesz, hogy ahol elválik a földrészlet és a felépítmény tulajdonjoga, ott a felépítmény tulajdonosa ingyen jogosulttá válik az alatta lévő földrészlet megszerzésére.
Vagyis a Club Aligában eltüntették az állami kikötőt, helyette magánkikötő épült egymilliárdos állami támogatásból, és az új szabályozás alapján az alatta lévő állami föld is a tulajdonosé lesz ingyen.
Bukovszki András szerint a vízjogi engedély visszavonásával a használatbavételi engedély is hatályát vesztette, de erről nagy a hallgatás, döntés még nincs, elképzelhető, hogy a fejlesztő megtámadta az egyesület keresetét.
A kikötő egyébként tele van hajóval, úgy tudja, 213 bérlője van Balázs Attila cégének. Mint mondta, nem a bérlők ellen lépnek fel, hanem a helyiek érdekeit képviselik, akiknek eltűnt a szárazföldi parti sétányuk, a horgászhelyük, a mólójuk és a nagyhajókikötőjük. Ezeket kérik eredeti állapotban visszaállítani.
Ehhez kapcsolódóan: Aligai civilek: Hiába ígérgetett Lázár János és a beruházó, mégis elvennék a Balaton-partot
Az Aligai Fürdőegyesület korábban már sikeresen megakadályozta, hogy a magaspart tetejére öt darab hatemeletes, húsz méter magas társasház épüljön. Az építési engedélyt március elején az egyesület által indított perben a bíróság megsemmisítette. Később a kikötőépület építési engedélyét is sikerült visszavonatniuk. Bukovszki András úgy tudja, erről az épületről már lemondott a beruházó. Mindkét esetben kimondta a bíróság, hogy a kiemelt kormányrendelet nem alkalmazható. A kikötőépület egy közparkban épült volna meg, állami területen, amelynek önkormányzati tulajdonba kellene kerülnie a törvények szerint, de nem került, mert a közfunkciók nem lettek bejegyezve a földhivatalnál az MNV korábbi vezetője által, aki később tulajdonosként jelent meg a területen.
1948-ban Rákosiék kártalanítás nélkül elvették az ingatlantulajdonosoktól ezt a 47 hektárt. 24 órájuk volt arra, hogy elhagyják a házukat, egy csomag ruhát vihettek magukkal – mondta Bukovszki András. A helyiek elől lezárták a Balaton-partot, zárt objektum lett, fegyveres őrök védték, ott nyaraltak a pártfunkcionáriusok. A rendszerváltáskor állami tulajdon maradt, egyesületük pedig harminc éve küzd azért, hogy a közutak és közterek révén visszacsatolják a településhez. Szerinte ezt próbálja megakadályozni az új tulajdonos azzal, hogy sorra próbálja eltüntetni a tízhektáros állami területen a közfunkciókat, a kikötő esetében pedig megpróbálta a közterületet is eltüntetni.
Kerestük az ügyben a Balázs Attila vezette Bayer Property Zrt.-t, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
