A szentpétervári katonai kórház rehabilitációs osztályán kezelik azokat, akik – hiába gyógyultak ki a koronavírusból már hosszú ideje – még mindig tüneteket mutatnak. A Current Time fotósa, Artyom Lesko a helyszínen járt, hogy megörökítse a betegek harcát a vírus hosszú távú lelki és testi hatásaival.

Jelena nővérként dolgozott egy Covid-osztályon, amikor megfertőződött a vírussal. Miután elmúltak a tünetei, és negatív tesztet produkált, azonnal visszament dolgozni, bár még mindig vannak gondjai, köztük a hirtelen hangulatingadozások.

„A temperamentumom önmagától nem változhatott meg ennyire. Biztos, hogy összefüggésben van a Coviddal” – mondja Jelena. – A memóriámmal és egyszerű dolgok megértésével is gondjaim vannak. Inkább már el sem járok szórakozni, és ha telefonon hívnak, nem veszem fel. Fáj a szívem és romlott a látásom. Mindez egyszerre történt.”

Nemsokkal azután, hogy visszament dolgozni, egy kiránduláson eltörte a lábát. „Elég fura ezt mondani, de a lábtörés pont jól jött, mert végre pihenhettem kicsit, és jobban is kezdtem érezni magam utána.”

Jelena felkereste a katonai kórház rehabilitációs osztályát, hogy kezeltesse elhúzódó tüneteit. Mindennap úszik, fizikoterápián és egy sor más kezelésen vesz részt. A tünetei enyhülni kezdtek, és bízik abban, hogy hamarosan újra visszatérhet dolgozni.

„Ha teljesen felgyógyultam, visszatérek a Covid-osztályra. Minket jelöltek ki erre a feladatra, és bűntudatom van, hogy nem állok a kollégáim mellett, hogy segítsek nekik. Naponta hívom őket” – meséli.

A kórház két osztályán is kezelnek pácienseket poszt-Covid-tünetekkel. Bár ez a szindróma most még nagyon kevéssé ismert, úgy tűnik, hetekig, hónapokig is tarthat. Ezalatt a betegeknél állandó fáradtság, izomfájdalom, szív-, gyomor- és bélrendszeri panaszok, szorongás és depresszió is jelentkezhet.

A kórház többi osztálya teljesen bezárt. Az itt dolgozókat átvezényelték más kórházak Covid-osztályaira.

Irina Klenina, a kardiológiai osztály vezetője olyan koronavírus-fertőzötteket kezel, akiknek a vírus miatt szívműtétre volt szükségük.

„Sokféle problémát okozhat a vírus” – mondja Klenina. – Az egyik legismertebb a tüdőgyulladás, a légzési nehézség, de láttunk már olyat is, hogy a szívet, a májat vagy a vesét támadta meg. Ezenkívül az izmainkra , az idegrendszerünkre is veszélyes lehet. Utóbbival kapcsolatban talán először a hollandok mutatták ki, hogy a vírus az agyi idegpályákra is hatással lehet.”

Anasztázia Volosina ortopéd szakorvos segít a betegeknek visszanyerni az erejüket és mozgékonyságukat.

„A poszt-Covid-szindróma megváltoztatja a tested” – magyarázza Volosina. – Nincs lázad, és a teszted negatív, de még mindig nem érzed jól magad. A krónikus betegségek az idő múlásával súlyosbodhatnak. Kutatások kimutatták, hogy ízületi fájdalom is lehet a koronavírus hosszú távú következménye.”

Volosina hosszú ideig észlelte a vírus utóhatását saját magán is, ahhoz képest, hogy viszonylag enyhe volt a betegség lefolyása nála. Aztán három hónapot kellett a rehabilitációs osztályon töltetnie.

„Az ízérzékelésem még mindig nem tért vissza teljesen, de emlékszem, amikor először megéreztem újra a kávé illatát. Megengedték, hogy igyunk, mert itt az osztályon mind nagy kávéfogyasztók vagyunk” – meséli Volosina.

Nem tudni, hogy a fertőzöttek hány százaléka szenved poszt-Covid-tünetektől az országban. Egy brit tanulmány szerint a fertőzöttek tizennégy százalékának, minden hetedik embernek vannak hosszan tartó tünetei a vírus elmúlása után is.

Sztanyiszlav Sevcsenko ortopéd szakorvos szerint a kórház rehabilitációs kezelésének megbízható eredményei vannak. „A rehabilitáció végére csak néhányuknak vannak még mindig tünetei, és azok is sokkal enyhébbek” – mondja.

A legtöbben három hétig vesznek részt a kezeléseken, de vannak, akiknek sokkal hosszabb időbe telik teljesen felépülni. „A betegek körülbelül két százalékánál akár fél évig is megmaradhatnak a tünetek” – teszi hozzá.

„Néha már maga a kezelés is fárasztó – mondja egy Viktor nevű páciens. – Fogalmad sincs, mikor lesz vége. Semmi sem biztos.”

Fiatalok is szenvednek poszt-Covid-tünetektől. „Egyre több 25 és 30 év közötti fiatal kerül be súlyos tünetekkel a Covid után,” – mondja Taras Szkoromec, a rehabilitációs osztály vezetője.

„Súlyos esetekben a rehabilitációnak már a Covid-osztályon el kellene kezdődnie, miután lekerült a beteg a lélegeztetőgépről. A következő lépés az lenne, hogy hozzánk küldik” – magyarázza Szkoromec.

A Covid hosszú távú következményei között az orvosok és a betegek is kiemelik a súlyos mentális károkat. Depressziót okozhat maga a vírus, illetve az ellene folytatott harc is. Egy beteg, a 76 éves Zinaida bevallja, hogy attól fél, sosem fog teljesen meggyógyulni. „Élni akarok, lélegezni, a családommal lenni. Nem bírom ki, hogy még mindig beteg vagyok” – mondja.

Tatjánának, egy másik betegnek pánikrohamai vannak, és memóriazavara a Covid óta. „Ha náthás az ember, bevesz egy gyógyszert, és tudja, hogy jobban lesz. De a Covid más. Hiába kap oxigént, infúziót, annak ellenére is rosszabbul lehet. Tehetetlennek érzi magát az ember.”

„Néhány betegnek öngyilkossági gondolatai vannak – ezt már ismét Anasztázia Volosina mondja. – Próbáljuk elmagyarázni nekik, hogy ne magukat hibáztassák azért, mert fáradtnak érzik magukat. Sok energiát követel, hogy meggyőzzük őket, eredményes lehet a kezelés, de ha nem motiváltak, nem lesz az.”

Oroszországban több mint hatmillió koronavírus-fertőzöttet regisztráltak, de a tényleges szám ennél jóval magasabb lehet. Azoknak a számát sem tudni, akik hónapokkal a fertőzés után még mindig tünetektől szenvednek. A hatóságok szerint csak Szentpéterváron mintegy húszezer ember szorulhat a Covid miatt rehabilitációra.

Míg az ország a vírus további terjedése ellen harcol, az egészségügyben dolgozók még csak most kezdenek teljes képet kapni a vírus hosszú távú következményeiről.