Mintegy 966 ezer menedékkérőt regisztráltak a tagállami hatóságok 2022-ben az Európai Unióban a legfrissebb adatok szerint, ami nagyjából ötvenszázalékos növekedést jelent az előző évhez képest.
Az EU menekültügyi ügynöksége arról számolt be, hogy ebbe nem számít bele az a körülbelül négymillió ukrán állampolgár, aki ideiglenes védelmet kapott a közösség országaiban.
A szervezet a növekedést a járványügyi korlátozások lazításával, az erősödő élelmezési nehézségekkel és a világ több pontján dúló fegyveres konfliktusokkal magyarázta.
Bár a menedékkérők többsége legális úton – érvényes vízummal, repülőgéppel – érkezik az EU-ba, sok olyan is van, aki a szárazföldi vagy tengeri határok megsértésével, engedély nélkül lép a kontinensre a nyugat-balkáni vagy a földközi-tengeri útvonalon keresztül.
Ehhez kapcsolódóan: Tranzitzónáktól a Stop, Sorosig – jogilag védhetetlen a magyar menekültpolitika
A legnagyobb csoportot a szíriai állampolgárok teszik ki, több mint 130 ezer kérelem hozzájuk köthető, őket hajszálnyival az afgánok követik 129 ezer beadvánnyal. A harmadik helyen a törökök állnak, 55 ezren voltak tavaly.
Rekordot döntött a bangladesi, georgiai, kolumbiai és venezuelai menedékkérők száma, ahogy a marokkóiaké, az egyiptomiaké és a tunéziaiaké is.
A regisztrált kérelmek mintegy négy százalékát kísérő nélküli kiskorúak nyújtották be.
Ehhez kapcsolódóan: Jogszabály híján akciótervvel küzd az Európai Bizottság az illegális migrációval
A jelentésben arra is kitértek, hogy a befogadóközpontok több helyen rendkívül túlterheltek, ezért sok menedékkérő hajléktalanként él.
Nem közölték, hogy melyik tagállamban adták be a legtöbb menekültügyi kérelmet, azonban az AP hírügynökség egy belső EU-s értékelésre hivatkozva Németországot, Franciaországot, Spanyolországot, Ausztriát és Olaszországot tette az első öt helyre.
Ehhez kapcsolódóan: Ukrán menekültek – alig két százalékuk marad Magyarországon
A hatóságok tavaly több mint hatszázezer kérelmet bíráltak el, de mivel ennél is több érkezett ez idő alatt, így tovább nőtt az elmaradás. A beadványok nagyjából negyven százalékát bírálták el pozitívan, legnagyobb arányban a belaruszok, az eritreaiak, a jemeniek, a szíriaiak, illetve azon ukránok esetében, akik ideiglenes védelem helyett inkább menekültstátuszért folyamodtak.
