Az EU-nak a pénzcsapok megnyitása helyett további magyar pénzek kifizetését kellene befagyasztania, mert az Orbán-kormány eddigi erőfeszítései csak kozmetikázással értek fel – vélekedik a Szabad Európának adott interjúban Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő, a magyar kormánypolitika egyik fő kritikusa.
Érdemi változtatások helyett inkább kozmetikázást lát a magyar térfélen, ezért a pénzcsapok újranyitása helyett további uniós források zárolását tartja szükségesnek az Orbán-kormány egyik legélesebb kritikusának számító német zöldpárti EP-képviselő. Daniel Freund – aki telefonon nyilatkozott a Szabad Európának – úgy véli, hogy a magyar miniszterelnök uniós pénzek megszerzésére irányuló zsarolási potenciálja az utóbbi időben gyengült, ezért súlyos stratégiai hibának tartaná, ha a tagállamok és a bizottság engedményeket tenne Orbánnak az EU félidei költségvetési felülvizsgálatának keretében.
„Csökkent Orbán zsarolási potenciálja”
„Súlyos stratégiai hiba lenne engedni a zsarolásnak, mert ez arra indítana másokat is, hogy kövessék a példát, és ne törődjenek a közös érdekekkel. Ha ez a logika érvényesülne, fennállna a veszély, hogy az EU kormányozhatatlanná válik” – szögezte le a német zöldpárti képviselő, aki a költségvetési ellenőrző szakbizottság májusi magyarországi látogatásának tapasztalatait összegző jelentés bemutatása alkalmából nyilatkozott a Szabad Európának.
Freund úgy látja, hogy a magyar vezető zsarolási potenciálja az utóbbi időben gyengült, többek között azért, mert – mint rámutatott – „Magyarország az egy főre eső támogatások tekintetében első az EU-ban”. Hozzátette, hogy emellett a tagállamok mindig megtalálják a módját az esetleges magyar vétó megkerülésének, ha kell, úgy, hogy az EU keretein kívül, kormányközi formában keresnek és találnak megoldást. „Ez nem a legjobb, de működőképes” – vélekedett.
A képviselő szerint az Európai Parlament nyomásgyakorlásának kulcsszerepe volt abban, hogy az Európai Bizottság – az előzetes várakozásokkal ellentétben – keményen a sarkára állt, aminek eredményeként a magyar uniós források körülbelül kétharmada már kilenc hónapja be van fagyasztva. Ehhez megítélése szerint hozzájárult a bizalmatlansági indítvány kilátásba helyezése Ursula von der Leyennel szemben a képviselő-testület többsége részéről. Lapunk kérdésére úgy vélte: az is befolyásolhatta a bizottság elnökét – feltéve, hogy vannak ilyen tervei –, hogy újraválasztása érdekében jó pontokat akar szerezni a parlamentnél.
Daniel Freund szerint a fordulópontot mégis az jelenthette, amikor a tanács 25 tagállam jóváhagyásával a Magyarországnak járó uniós források egy részének befagyasztásáról döntött. „A bizottság ezután úgy érezhette, hogy erős mandátumot kapott arra, hogy ne vegye félvállról az ügyet” – tette hozzá. A zöldpárti képviselő szerint Magyarország egyáltalán nem teljesíti az eljárás során vele szemben támasztott feltételeket, így továbbra is indokoltnak tartja az uniós források zárolását.
A német zöldpárti képviselő szerint más kérdés, ha a magyar kormány végrehajtja a kért igazságszolgáltatási reformokat. A jelenlegi helyzet alapján azonban tévesnek tartana egy pozitív értékelést a bizottság részéről.
Freund szerint az új EP-ben is lesz kétharmados többségük a magyar kormány bírálóinak
A különösen jogállami és átláthatósági kérdésekben aktív honatya változatlanul azon a véleményen van, hogy a most folyó, 7. cikk szerinti eljárásra és a jogállamisági hiányosságok miatt felfüggesztett kifizetésekre való tekintettel Magyarországnak nem lenne szabad ellátnia az EU soros elnökségét, amely jövő év júliusától esedékes. Szerinte a tagállamokból álló tanácsnak foglalkoznia kellene a kérdéssel, és mindaddig el kellene halasztani a magyar elnökséget, ameddig a helyzet nem rendeződik megnyugtatóan. Az EP mindenesetre napirenden tartja az ügyet, bár a magyar elnökséggel való együttműködés mikéntjének eldöntése már a jövő június 6. és 9. között megválasztandó új képviselő-testületre tartozik majd.
Daniel Freund arra számít, hogy ha a jobboldal meg is erősödik majd a kilenc hónap múlva esedékes európai választásokon, a jogállami hiányosságokat kérlelhetetlenül számonkérő többség a jövőben is fennmarad. „Jelenleg nagyjából 75 százalékos többséget élveznek ezek az erők a parlamentben. Lehet, hogy ez le fog menni hetven százalékra, de a kétharmados többség várakozásaim szerint továbbra is megmarad” – mondta.
Novemberben kezdeményezheti az EP a szerződésmódosítást
Daniel Freund egyike annak a hat európai parlamenti képviselőnek, akik különböző, a politikai fősodorhoz tartozó pártok tagjaként egy, az EU-szerződés radikális módosítását szorgalmazó jelentésen dolgoznak. A jelentésről októberben szavazhatnak szakbizottsági szinten, majd novemberben az EP plenárisa, és ettől fogva – a politikus várakozásai szerint – az Európai Parlament hivatalosan is kezdeményezheti a kormányoknál a szerződésmódosítást, és ami ezzel jár, egy előkészítő konvenció összehívását.
Mint Freund emlékeztet rá, az EU intézményi rendszerét utoljára 2009 decemberében módosították, az uniónak azóta számos válságon kellett keresztülverekednie magát. „Legfőbb ideje annak, hogy az EU-t naprakésszé és alkalmassá tegyük a jövőre” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy az EU a jövőjéről szóló konferencián erre és nem kevesebbre kapott felhatalmazást a polgároktól.
A képviselők által elkerülhetetlennek tartott reformok közé tartozik az egyhangú döntéshozatal visszaszorítása többek között a szankciók, a külpolitika és az adópolitika terén. De mennyire reális ez a törekvés akkor, amikor a nemzeti vétójog körének szűkítése is egyhangú döntés tárgya, és nem csupán a magyar és a lengyel kormány ellenzi?
Daniel Freund három olyan körülményt lát, amelyek mégis javíthatják az áttörés esélyét az egyhangúság és más kulcsfontosságú reformok esetében. Az első, hogy ha ezeket a megosztó kérdéseket egy nagyobb csomag részeként tárgyalnák, ebben az esetben ugyanis nagyobb esély van arra, hogy mindenki talál számára valami vonzót a csomagban. Éppen ezért is tartja szükségesnek a képviselő, hogy a sokak által forszírozott, de még soha nem alkalmazott átlépési záradék helyett (eseti egyhangú döntések lehetősége szerződésmódosítás nélkül) az uniós szerződést módosítsák.
A másik, a képviselő szerint a megállapodást elősegítő körülmény, hogy az intézményi kérdésekről folyó tárgyalások várhatóan egybeesnek majd a pénzügyekről folyó alkudozással. Márpedig a látóhatáron már megjelent a következő, hétéves költségvetési vita is. Freund emlékeztet rá, hogy nemrég éppen egy hasonló helyzetben sikerült a többéves pénzügyi keretet a jogállami feltételrendszerrel kiegészíteni.
A német politikus végül azt is elképzelhetőnek tartja, hogy bizonyos reformokat kezdetben szűkebb körben vezetnének be, és ez egyfajta szívóhatást gyakorolhatna a többi, kezdetben kimaradó országra is. „Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy még a fenti feltételek mellett sem lenne egyszerű feladat a szerződésmódosítás” – húzta alá.
Ehhez képest a szerződésmódosításhoz vezető folyamat elindítása a képviselő szerint gyerekjáték lehet, tekintettel arra, hogy a szabályok értelmében a konvenció összehívásához már a tagállamok egyszerű többsége, tizennégy kormány jóváhagyása is elégséges. „Nem tudom, hogy ehhez megvan-e ma a szükséges többség, de mivel a tárgyalási folyamat jó ideig eltarthat, fontos lenne mielőbb elkezdeni” – mutatott rá Daniel Freund.
