Azt, hogy ez a cselekvés pontosan mit jelent, a nagykövet nem árulta el. A magyar NATO-csatlakozás 25. évfordulójának alkalmából David Pressman azt mondta: a magyar kormánnyal nem lehet tárgyalni, mert csak a tettekből ért. Komoly problémának nevezte a magyar demokrácia leépítését, a korrupciót és az Oroszországgal való szoros barátság jelentette biztonsági kockázatot.
Magyarország NATO-csatlakozásának 25. évfordulóján rendezett konferenciát az Egyesült Államok nagykövetsége. David Pressman itt mondott szokatlanul kemény hangvételű beszédet.
A nagykövet felidézte, hogy 1999-ben is Orbán Viktor volt a miniszterelnök, aki akkor azt mondta: „Végre lehorgonyoztuk országunkat a nyugati partokhoz.” A nagykövet szerint azonban Magyarország egyre inkább elszigetelődik ebben a szövetségben.
Beszédében sérelmezte, hogy a magyar kormány ellenfélként beszél az Egyesül Államokról, és hogy „olyan dolgokat mond és tesz, amelyek aláássák a bizalmat és a barátságot”.
„Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, amikor a magyar Országgyűlés elnöke azt állítja, hogy Putyin ukrajnai háborúját valójában »az Egyesült Államok vezeti«. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, amikor egy hivatalban lévő miniszter úgy hivatkozik az Egyesült Államokra mint a halottra, akinek nő a körme. Nem érthetjük meg és nem fogadhatjuk el, hogy a miniszterelnök az Egyesült Államokat a szövetséges Magyarország »legfőbb ellenfeleként« azonosítja.”
Pressman elmondta, hogy nemcsak az a probléma, amit a kormány mond, hanem az is, amit tesz: „a független média szisztematikus elfoglalása” és a maradék független sajtó hatósági vegzálása, „a kormányzati hatalom minden aspektusának bebiztosítása – a közbeszerzéstől az engedélyezésen át az idegenforgalmi támogatásokig, a koncessziókig, az adó- és ellenőrzési intézkedésekig, a szabályozási politikáig – a pártvezetők, családtagjaik, sógoraik vagy régi barátaik tulajdonában lévő vállalatok számára teremt kedvező feltételeket”. A nagykövet megemlítette a szuverenitásvédelmi törvényt is, amely szerinte nem az ország függetlenségét, hanem „kizárólag egyetlen pártnak a közbeszéd monopolizálására irányuló törekvését védi”.
A nagykövet kiemelte: más országokban még nem tapasztaltak olyat, hogy egy kormánnyal ne lehessen párbeszédet folytatni. A magyar kormány csak a tettekből ért. Felidézte, hogy még a Trump-adminisztráció is felhívta a figyelmet arra, milyen kockázatokat rejt magában, hogy Budapesten székel a orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank, de Magyarország csak akkor lépett ki a pénzintézetből, amikor az Egyesült Államok szankciókat vezetett be ellene. Ugyanez történt a külhoni magyaroknak adott magyar útlevelek esetleges biztonsági kockázatival is: a magyar kormány csak akkor kezdett szigorításokba, miután az Egyesült Államok elkezdett visszavonni bizonyos utazási könnyítéseket.
„Most Magyarország szövetségesei Magyarországot az Oroszországgal való szoros és bővülő kapcsolatainak veszélyeire figyelmeztetik. Ha ez Magyarország politikai döntése (…) akkor döntenünk kell arról, hogyan védhetjük meg legjobban biztonsági érdekeinket, amelyeknek szövetségesekként a közös biztonsági érdekeinknek kellene lenniük.”
Pressman szerint ezzel az álláspontjával Magyarország magára maradt, de ez nem fogja visszatartani a NATO-t. A nagykövet szerint ugyanis az Egyesült Államok is békét akar Ukrajnában, ám a magyar „békejavaslat” – miszerint az Ukrajnának nyújtandó segélyezést le kell állítani – nem a háború, hanem Ukrajna végét jelentené.
„Miközben Magyarország megpróbálja kivárni azok távozását, akikkel nem ért egyet, akár az Egyesült Államokban, akár az Európai Unióban, a világ többi része halad előre. Lehet, hogy az Orbán-kormány ki akarja várni az Egyesült Államok mostani kormányának leköszönését, de mi biztosan nem fogunk kivárni az Orbán-kormánnyal kapcsolatban.
Amíg Magyarország várakozó állásponton van, mi cselekedni fogunk.”
Hogy mi ez a cselekvés, azt Pressman nem részletezte. Annyit mondott, hogy „demokratikus értékeken, közös biztonságon és jóléten” alapuló kapcsolatot szeretnének a két ország között. A nagykövet szerint az USA vezetése már eldöntötte, hogy javítani akarja a kapcsolatokat, de ezt a politikai döntést a magyar kormány még nem hozta meg.
A magyar kormánnyal szembeni elvárásaik „az átláthatóság, a párbeszéd, a pártatlanság és a demokrácia iránti elkötelezettség” köré épülnek – fogalmazott a nagykövet. Ezen túl továbbra is komolyan fogják venni „a biztonsági aggodalmakat”, és dolgozni fognak a kezelésükön.
Az Egyesült Államok továbbra is keresi a párbeszéd lehetőségét a magyar kormánnyal.
„Végül, és talán ez a legfontosabb, nem fogunk várni. Magyarország dönthet úgy, hogy kivár az Egyesült Államokkal kapcsolatban, az Egyesült Államok azonban nem fog így tenni.”
A svéd NATO-csatlakozás után sem javultak az amerikai–magyar kapcsolatok
Azért vált feszültté a viszony az Egyesült Államok és a magyar kormány között az utóbbi hónapokban, mert Magyarország utolsóként hagyta jóvá Svédország NATO-csatlakozását. Svédország azután kérte felvételét a NATO-ba, miután Oroszország háborút indított Ukrajna ellen, amivel megnövekedett az orosz fenyegetettség a térségben. A magyar ratifikáció hiánya viszont 22 hónappal késleltette az egyik legerősebb európai haderővel rendelkező Svédország felvételét az észak-atlanti szövetségbe – miközben a magyar kormány több mint egy évig folyamatosan azt kommunikálta, hogy az Országgyűlés hamarosan megszavazza a NATO bővítését.
E hét kedden Szijjártó Péter külügyminiszter bekérette Pressmant, miután Joe Biden amerikai elnök megjegyzést tett az előző heti Trump–Orbán-találkozó kapcsán. Biden azt mondta: „Tudja, kivel találkozik ma lent, Mar-a-Lagóban? Orbánnal Magyarországról, aki egyértelműen kijelentette, hogy nem hiszi, hogy a demokrácia működik – diktatúrát keres.” (A megfogalmazásból nem teljesen egyértelmű, hogy Orbán épít-e diktatúrát Biden szerint, vagy hogy Trump követne diktatúrákat.)
Szijjártó szerint Orbán soha nem mondott olyat, hogy a demokrácia ne működne. „Ilyen hazugságokat nem vagyunk kötelesek elviselni senkitől sem. Még akkor sem, ha az adott személy éppen az Amerikai Egyesült Államok elnöke”, és elmondta, hogy bekérették az amerikai nagykövetet, akit Magyar Levente, Szijjártó helyettese fogadott.
A bekéretést a nagykövetség szóvivője azzal kommentálta, hogy „Pressman nagykövet úr örül minden olyan lehetőségnek, ahol megvitathatja a magyar demokrácia helyzetét a szövetséges országgal”.
Ez a találkozó sem nyugtatta meg a két ország közötti kedélyeket. Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója egy sajtótájékoztatón nem volt hajlandó visszavonni Biden Orbánra tett kijelentését, sőt azt is mondta, hogy aggodalommal figyelik, ahogy a magyar kormány támadja a demokratikus intézményeket. Szijjártó erre egy csütörtöki Facebook-posztban úgy reagált, hogy „tovább folytatta a Magyarország elleni hazugsághadjáratot a háború-, gender- és migrációpárti amerikai demokrata kormány”. A külügyminiszter szerint „Az amerikai demokraták nehezen viselik, hogy az európai progresszív liberális tenger közepén továbbra is van egy sziget, ahol büszkén valljuk: no war, no gender, no migration!”
