Brown-Forman, a Jack Daniel’s vezérigazgatója már a kanadaiakra panaszkodik, hogy az amerikai alkoholok bojkottja „rosszabb, mint a vámok” és „aránytalan az ellencsapás” a Donald Trump által bejelentett, kanadai árukat sújtó vámokra. Ha pedig csupán a tizedével kevesebb kanadai tudrista megy idén az Egyesült Államokba, mint általában, akkor az amerikai idegenforgalomban az 140 ezer emer munkáját teszi majd feleslegessé. Mi értelme lehet Trump vámháborújának? Hogyan kellene eredményesen fellépni ellene? Mi köze mindehhez Keynes-nek? Minderről Deák András Györgyöt, az NKE kutatóját kérdezzük.
A beszélgetésről készült videópodcastot itt tudja megnézni:
Ha inkább csak meghallgatná a beszélgetést, ide kattintson:
Öt fontos gondolat a beszélgetésből:
- Nem a vámok szintje az, ami mellbe vágja az embert - mondta Deák András György, aki szerint a tízszázalékos vám a versenyképességet talán nem is érinti. A 25 százalék már más kérdés - tette hozzá, de úgy véli, igazán az sokkszerű, hogy mindez frontálisan jelent meg. Trumpt normatív alapon úgy gondolja, a vámok jó dolgok, és nem látni, hogy ennek hol van a vége.
- A kanadai nacionalizmus felkorbácsolása csak ráerősít a hatásra és a kanadai ellencsapásra. A Floridába tartó járatok üresek, az amerikai áruk bojkottja nettó kár az amerikai gazdaság számára, de mindez nem használ az amerikai országimage-nek sem. Kanada és Mexikó esetében Trump bejelentései azért nagyon drámaiak, mert ezeket a lépéseket abban az észak-amerikai gazdasági övezetben hozta vissza, amely mind Kanada, mind Mexikó esetében egy, az amerikai gazdasággal szorosan összenőtt gazdaságra van hatással. A 25 százalékos vám tényleges beléptetése pusztító hatással lesz az eddigi viszonyokra. - mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója.
- Ha az elnöki bejelentésekhez társítva lenne valamiféle versenyképességi kontextus vagy egyensúlykezelési program, akkor lehetne ennek a vámpolitikának értelmet keresni. Így viszont, hogy nincs, nehéz látni, hogy ebből hogy lehetne jól kijönni - magyarázta Deák András György. Szerinte ennél is nagyobb veszélyt jelent, ha az a minta, amit az amerikai adminisztráció most rajzol, a világgazdaságban is követőkre talál. Akkor valószínűleg lesz kereskedelemszűkítés , kereskedelemeltérítés, ami kíméletlenül visszahat majd a fejlődési pályákra.
- A WTO, a világkereskedelmi szervezet az amerikai vámpolitikai húzások ellen tehetetlen, mivel a WTO lényege, hogy az egymással vitába került felek egy térbe terelve kibeszélhessék, megoldhassák a problémáikat. Az Amerikai Egyesült Államok azonban jelenleg nem mutat hajlandóságot arra, hogy minderről tárgyaljon vagy egyeztessen - magyarázta Deák András György.
- Az Egyesült Államok jelenleg csak a négy nagy kereskedelmi partnerére vonatkozóan fogalmazott meg új vámpolitikát: Kanada, Mexikó, Kína és az EU. Utóbbi abból a szempontból nincs rossz állapotban, hogy az Európai Bizottság egységes és dönthet a vámok és a kereskedelempolitika kérdéseiben. A szakértő szerint ugyanakkor az eddigi tagadásból ki kell lépni és ki kell dolgozni valamilyen reakciót, választ.
