A szöuli kormányzat frissen bejelentett tervei értelmében egyebek mellett a kutyahúsfarmoknak és -forgalmazóknak is kárpótlás járhat a kutyák húsipari tenyésztésére vonatkozó, 2027-es tilalom hatálybalépése előtt.
A dél-koreai parlament januárban fogadta el azt a mérföldkőnek számító törvényt, amely hároméves türelmi időszak után betiltja a kutyák levágását és húsuk forgalmazását, miután a közvélemény egy jelentős része az utóbbi évtizedekben szembefordult a hagyománnyal. A jogszabály három év múlva lép életbe, így 2027-ig a tenyésztőknek és a forgalmazóknak lehetőségük van átállni más tevékenységre, amihez támogatást is kapnak.
Ehhez kapcsolódóan: Betiltják a kutyák húsipari tenyésztését, a kutyahús forgalmazását Dél-Koreában
A mezőgazdasági minisztérium most közölte, hogy a gazdák kutyánként 225–600 ezer von (60–160 ezer forint) kártérítést kaphatnak, ha beleegyeznek, hogy idő előtt bezárják a vállalkozásukat. Nem túl valószínű, hogy az érintettek elfogadják az ajánlatot, miután korábban kutyánként kétmillió von (535 ezer forint) kártérítést követeltek. Szerintük a tilalom korlátozza a szabadságukat, súlyosbítja a gazdasági nehézségeiket.
A Humane Society International állatvédő csoport dél-koreai irodájának kampánymenedzsere fontos mérföldkőnek nevezte a tiltást, azonban csalódottságát fejezte ki a kormány kompenzációs tervei miatt, bírálva, hogy a kutyák száma alapján fizetnének a gazdáknak, mert ez még fokozhatja is a tenyésztést.
A tárca a henteseknek is kárpótlást adna, a kereskedőknek és az étterem-tulajdonosoknak pedig anyagi ösztönzőt, hogy bezárják az üzletüket, és új munkahelyet találjanak. A kormány a tiltás életbe lépését követően egyszerűsíteni kíván a megmaradt kutyák örökbefogadásán.
A törvényt megsértőkre két-három év szabadságvesztés és akár húsz-harmincmillió von (5-7,5 millió forint) pénzbüntetés lesz kiszabható. A kutyahús fogyasztása nem lesz büntethető, csak a húsipari tenyésztés, a feldolgozás és a forgalmazás. Emellett a kutyahúsfarmoknak, -forgalmazóknak és a kutyahúst kínáló éttermeknek is jelenteniük kell a vállalkozásukat az önkormányzatoknál.
Az ellenszavazat nélkül elfogadott törvény számos kutyatenyésztőt feldühített a kelet-ázsiai országban, akik tüntetést hirdettek, illetve az alkotmánybírósághoz fordultak.
Ehhez kapcsolódóan: Kutyák a robotkutatásban – Szelfi Miklósi Ádám biológussal
Az utóbbi időben egyre többen követelték a kutyahús árusításának betiltását, részben az állatok jogaira hivatkozva, részben pedig Dél-Korea nemzetközi imázsának javítása érdekében. A tavalyi hivatalos statisztikák szerint mintegy 1150 kutyahústelep, 34 hentesüzlet, 219 forgalmazó és körülbelül 1600 étterem működik országszerte, amely kutyahússal is foglalkozik. Aktivisták szerint több százezer kutyát vágnak le a húsáért évente.
A kormány és az ellenzék már tavaly közösen szorgalmazta a kutyaevést tiltó jogszabály beterjesztését. Akkor a tenyésztők és a feldolgozók kilátásba helyezték, hogy elengednek kétmillió kutyát az államfői hivatal közelében.
Ehhez kapcsolódóan: Csányi Vilmos: Könyörgöm, nincs ellenség
A Koreai-félszigeten több száz éves tradíciónak számít a kutyahúsfogyasztás, amit eddig nem tiltottak, de törvényileg nem is engedélyeztek. Friss felmérések szerint mára a dél-koreaiak több mint fele a tiltás pártján áll, a legtöbben rég nem esznek kutyát. Különösen a fiatalok inkább házi kedvencként tekintenek a kutyákra, nem élelmiszerként. A válaszadók körülbelül harminc százaléka ugyanakkor ellenzi a tilalmat, még ha maga nem is fogyaszt kutyahúst.
