Hosszú sorok alakultak ki a szavazóhelyiségeknél Oroszország mind a 11 időzónájában az elnökválasztás ellen szervezett, Délben Putyin ellen nevű tüntetés idején.
Március 17-e a Putyint minden valószínűség szerint újabb hat év hatalommal felruházó elnökválasztás harmadik, egyben utolsó napja.
Valós verseny nincs, Vlagyimir Putyin legnagyobb politikai riválisa, Alekszej Navalnij egy hónappal a szavazás előtt halt meg egy sarkvidéki börtönben gyanús körülmények között, miközben sokak által politikai indíttatásúnak tartott büntetését töltötte.
Putyin más komoly ellenfelei is börtönben, illetve száműzetésben vannak, vagy eltiltották őket az indulástól, miközben a másként gondolkodókat és a független médiát ellehetetlenítették Oroszországban.
Ebben a helyzetben mindössze három Kreml-barát párt három jelképes jelöltjének a neve került fel a szavazólapokra: Leonyid Szluckij, a Liberális Demokrata Párt vezetője, Vlagyiszlav Davankov, az Állami Duma alelnöke, az Új Emberek párt tagja, és Nyikolaj Haritonov, a Kommunista Párt parlamenti képviselője.
Ehhez kapcsolódóan: A választópolgárok harmada adta le voksát az orosz elnökválasztás első napján
Navalnijt túlélte az ötlete, hogy Délben Putyin ellen néven akcióval hívja fel a figyelmet önmaga erejére az ellenzék. A nyilvános gyülekezést korlátozó orosz törvényeket megkerülő tiltakozás szervezői arra szólították fel az embereket, hogy pontosan délben gyülekezzenek a szavazóhelyiségeknél.
A protestszavazók országszerte egymás után válaszoltak a felhívásra, ahogy eljött a déli határidő először Oroszország távol-keleti vidékein, majd Moszkvában, aztán az ország nyugati területén és Ukrajna Oroszország által megszállt részein.
A közösségi médiában közzétett videók és képek tanúsága szerint Novoszibirszkben, Csitában, Jekatyerinburgban, Permben, Moszkvában és más városokban is hosszú sorokban álltak délben a szavazók.
A tiltakozásokat erős rendőri jelenlét kísérte, előzőleg pedig hosszú börtönbüntetéssel fenyegették meg azokat, akik „zavarják a szavazást”.
A moszkvai főügyészség büntetőeljárást helyezett kilátásba azokkal szemben, akik beavatkoznak a választásba.
Ehhez kapcsolódóan: „Akárkire, csak Putyinra nem” – reménytelen szavazásra készülnek a Szerbiában élő oroszok
Valeria Vetoskina ügyvéd – aki elhagyta az országot – azt mondta a Szabad Európa és az Amerika Hangja által közösen működtetett orosz nyelvű Current Time-nak, hogy ha az embereknél nincsenek plakátok és nem adnak hangot annak, hogy miért éppen délben keresték fel a szavazóhelyiséget, a hatóságoknak nehéz lesz ezt jogszerűen szabálysértésnek nyilvánítaniuk.
De arra is figyelmeztetett, hogy van „néhány alapvető biztonsági szabály, amelyeket betarthattok, ha aggódtok. Az első az, hogy ne beszéljétek meg senkivel, miért jöttetek, csak adjátok le a voksotokat. A második az, hogy kerüljetek minden látható agitációs eszközt: plakátokat, zászlókat, ilyesmit.”
Az OVD-Info emberi jogi csoport Hogyan védd magad címmel közleményt adott ki a tervezett tiltakozás előtt. Ebben szintén azt tanácsolta, hogy senki ne vigyen magával plakátot vagy transzparenst. „Ne mutass fel olyan jelképeket, amelyek felkelthetik a rendőrség figyelmét, ne kiabálj jelszavakat. Ha megkérdezik, miért jöttél pont délben, ne áruld el a valódi okot.”
Az orosz választási tisztviselők hivatalos közlése szerint március 17-én reggelig az ország 114 millió szavazásra jogosult polgárának több mint hatvan százaléka adta le személyesen vagy online a voksát.
Megfigyelők azt mondják: gyakorlatilag nincs esély arra, hogy Putyin ne szerezze meg újabb, ötödik ciklusát 24 év elnökség után, amit csak a 2008–2012 közötti miniszterelnöki hivatali ideje szakított meg.
Ehhez kapcsolódóan: Elnökválasztás Oroszországban: mihez kezd Putyin újabb hat év hatalommal?
A szavazás első két napján több orosz is azzal fejezte ki haragját Putyin tekintélyelvű uralmával szemben, hogy zöld fertőtlenítő festékkel és más folyadékokkal rongálta meg a szavazóurnákat. Orosz tisztviselők és a független média legalább 28 ilyen esetről számolt be.
Legkevesebb kilenc városban, köztük Moszkvában, Szentpéterváron, Szocsiban és Volgográdban voltak incidensek.
Ella Pamfilova, az orosz Központi Választási Bizottság (CIK) vezetője március 16-án azt mondta, hogy húsz esetben próbáltak szavazólapokat megsemmisíteni úgy, hogy folyadékot öntöttek az urnákba, és nyolc olyan eset volt, amikor felgyújtották vagy füstbombával rongálták meg őket.
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, aki jelenleg az orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője, március 16-án gazembereknek és árulóknak nevezte az elnökválasztás ellen tiltakozókat, akik szerinte az ország ellenségeit, elsősorban Ukrajnát segítik.
„Ez közvetlen segítség azoknak a degeneráltaknak, akik ma a városainkat ágyúzzák – közölte Telegram-bejegyzésében. – A szavazóhelyiségekben működő bűnöző aktivistáknak tisztában kell lenniük azzal, hogy húsz évre bezárhatják őket egy különleges rendszerű börtönbe” – tette hozzá.
