Hét hónap elteltével is délibábnak tűnnek az EU-s kifizetések. A mesterséges intelligencia százezrek munkáját veszélyeztetheti Magyarországon. Több mint tízszer annyit kereshetnek a focisták a Fradinál, mint az Újpestnél. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.
Hét hónap elteltével is délibábnak tűnnek az EU-s kifizetések
Minden előzetes várakozást alulmúlt a magyar kormányzat mérlege a tavaly decemberben zárolt vagy feltételekhez kötött közösségi pénzforrásokhoz való hozzáférés biztosításában. Az igazságszolgáltatási reform kivételével az elmúlt félévben semmilyen érdemi elmozdulás nem történt, így a pénzek sorsa is teljesen bizonytalan. Emlékezetes, hogy a kormány korábbi munkahipotézise az volt, hogy március 31-ig lebontja az összes akadályt, ehhez képest július közepéig egyetlen kérdéskörben sem tört meg a jég.
A mesterséges intelligencia százezrek munkáját veszélyeztetheti Magyarországon
Új időszámítás kezdődhet az emberiség történetében: a mesterséges intelligencia kora. Az MI régóta itt van velünk, de az elmúlt fél évben a ChatGPT leuralta a világot – megtörtént az, amit nehezen hihetettünk: egy gép lényegében minden kérdésünkre választ ad. A technológia fejlődése egyszerre könnyíti meg és sodorja veszélybe az életünket, például sokan veszíthetik el a munkájukat Magyarországon is. A változásra fel lehetne készülni, azonban nem biztos, hogy hazánk áll az új korszak kihívásai elé a legmagabiztosabban.
Több mint tízszer annyit kereshetnek a focisták a Fradinál, mint az Újpestnél
Az UEFA éves összefoglalójának és a hazai vállalati beszámolóknak köszönhetően hozzávetőleges becslést lehet mondani a hazai élvonalbeli focisták tavalyi nettó átlagkeresetéről klubonként. Az eredmények nagyságrendi különbségeket mutatnak; az FTC messze kiemelkedett a mezőnyből, jócskán leszakadva követte csak a Fehérvár, a Felcsút és a Kispest.
Háromszor akkora a magyar infláció, mint az EU-átlag
Nagyon kilóg a magyar adat az Európai Unió inflációs rangsorából, amelyet toronymagasan vezetünk. A második helyezett Szlovákiában közel feleakkora ütemben nőttek a fogyasztói árak, mint hazánkban.
G. Fodor Gábor: Orbánnak nem lehet idetelefonálni
A jobboldal cselekszik, a baloldal veszekszik – véli a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója. Szerinte a huxitnak nincs realitása, a Nyugat tette a sötét oldalra Oroszországot, és Karácsony eltékozolja politikai erőforrásait. Rókázni pedig nem fog. Interjú.
Erasmus-ügy: a magyar diákok esélyeit javítja, hogy nincs még EU-s válasz
A Brüsszelben tárgyaló magyar miniszter szerint nem a kormányon múlik, ha elúszik a megállapodás az Erasmus- és a Horizont-ösztöndíjakról, mivel az Európai Bizottság késlekedik, holott pont azért nincs hivatalos reakció, hogy egyáltalán megmaradjon az időben történő megállapodás lehetősége. Egyebek mellett erről is beszélt brüsszeli tudósítónk a Szabad Európa podcastsorozatának legfrissebb részében.
Szorul a hurok a paksi atomerőmű körül: már tankolni sem csak az oroszokkal lehet
„Bármilyen szankció az atomenergiával vagy a Roszatommal szemben Magyarország alapvető nemzeti érdekeit sértené” – mondta Szijjártó Péter magyar külügyminiszter sokadszorra február végén. A politikus azt ellenezte, hogy az atomenergiát is felvegyék az Oroszoroszág elleni tizedik uniós szankciós csomagba. Azóta többször is amellett érvelt, miért nem kellene az Európai Uniónak előmozdítania a Roszatom és az orosz nukleáris technológia tiltását. Arról azonban eddig sem ő, sem az ügyben Magyarországon leginkább érintett, állami tulajdonú MVM nem beszélt, hogy az indoklásként elhangzó érvek alól kicsúszik a talaj.
Az ukránok orosz gáztranzit-fenyegetése nem érinti már Magyarországot
Ha 2024 végétől megszűnik a szállítás a Testvériség gázvezeték egészén, és többé nem érkezik majd orosz gáz az Európai Unióba Ukrajnán keresztül, az sem jelent már áthidalhatatlan problémát. Nagyobb baj abból lehet, ha az orosz csapokat zárják el.
Magyarországi céget is szankcionált az USA kiberfegyver fejlesztése miatt
A Pegasus megfigyelőprogramhoz hasonló Predatort fejlesztő vállalat ellen vezetett be szankciókat az Egyesült Államok. Az észak-macedón–izraeli hátterű cégnek magyar leányvállalata is van, amely szintén szankciós listára került. A Predatort egyebek mellett bevetették Görögországban egy újságíró ellen, Egyiptomban pedig ellenzéki politikusokat figyeltek meg vele.
Védőnők az államosításról: Bebizonyosodtak a félelmeink
Alapvető dolgok sem működnek az új felállásban július elseje óta, az állami működtetés első heteiben – mondják a védőnők, akik csak név nélkül mernek nyilatkozni. Sok helyen még nem kaptak telefont, e-mail-címet, ezért akadozik a kapcsolattartás. Nem térítik meg az utazási költségeiket, és éves szinten rosszabbul járnak anyagilag, mint korábban, pedig azt ígérték, hogy ilyen nem lesz.
Húszmilliárd eurós hosszú távú ukrajnai katonai segélyről tárgyalnak az EU külügyminiszterei
Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a tagállamok támogatását kérte azon tervhez, amelynek értelmében a blokk akár húszmilliárd eurót juttatna Ukrajnának négy év alatt fegyverekre, lőszerekre és más katonai eszközökre. Szijjártó Péter sietett leszögezni, hogy mindaddig szó sem lehet tárgyalásról ebben az ügyben, amíg Ukrajna le nem veszi az OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról.
Nem lehet helyi népszavazás arról, akarnak-e akkumulátorgyárat egy településre az ott élők
Így határozott az Alkotmánybíróság (AB), amelyhez az LMP fordult panasszal, miután népszavazási kezdeményezését a Nemzeti Választási Bizottság, majd a Kúria is elutasította. Az AB szerint a párt olyan kérdésben akar népszavazást tartani, „amely a önkormányzatok gazdasági autonómiájába tartozik”.
A testület emellett megsemmisítette a Kúria döntését, amely a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) öt népszavazási kérdése közül kettőt hitelesített. A PSZ szerint a kormány fél attól, hogy az emberek valódi népszavazáson mondjanak véleményt az oktatásról.
Akadt egy 75 milliárd forintos kérdés a hulladékkoncesszióban
Egy európai uniós jogszabály szerint a tagállamoknak évente be kell fizetniük a közös költségvetésbe a fel nem dolgozott műanyag után egyféle hozzájárulást, kilogrammonként nyolcvan eurócentet; tavaly Magyarországnak 75 milliárd forintot kellett Brüsszelnek utalnia. A Mollal kötött hulladékkoncessziós szerződésben erről azonban nem lehet olvasni. Nagy kérdés, hogy a következő években ki fog fizetni az EU-nak: a cég vagy az állam.
„Ez a rendszer csak az arany csillogását érti” – Interjú Vilmányi Benett színésszel
Még hisz abban, hogy a művészettel jobbá lehet tenni a világot, azt mondja, különben nem is csinálná. Amikor pár éve megkérdezték, azt mondta, szerinte Thuróczy Szabolcs és Molnár Piroska a legjobb színész Magyarországon, azóta már mindkettővel játszhatott egy filmben. Előbbivel a filmkritikusoktól elnyerte a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat is a Larryben nyújtott alakításáért. Utóbbit, a Csendes éjt Dettre Gábor rendezte, és karácsonykor fogják bemutatni, közösségi támogatásból.
Az EU-nak is feltűnt, hogy egyes tagállamokban a kormányok leuralják a közmédiát
Egy készülő jogszabály értelmében minden EU-tagországban garantálni kell a közmédia függetlenségét, átláthatóvá kell tenni az állami médiakiadásokat és a tulajdonviszonyokat is, védeni kell a szerkesztői függetlenséget, emellett pedig biztosítékokat kellene beépíteni a nemzeti szabályozásba a pluralizmus garantálása, a túlzott koncentráció megelőzése céljából. A tagállamok kormányait tömörítő tanács által már elfogadott tervek szerint mindezeket egy közösségi testület felügyelné a jövőben.
A képviselők továbbra is nyomás alatt tartják a magyar EU-elnökséget
Egy friss európai parlamenti meghallgatáson a képviselők egyértelműen kifejezték, hogy továbbra sem tekintik lezártnak a magyar és a lengyel soros EU-elnökséggel szemben megfogalmazott fenntartások ügyét. Az egyik opció szerint az EP kritériumokat szabna az együttműködéshez a jogállami kérdésekben sáros tanácsi elnökségekkel.
Legalább 125 ezer katonát veszíthetett Oroszország az invázió kezdete óta
Nagyjából 47 ezer halálos áldozat és 78 ezer olyan sebesült, aki már nem fog ukránokra lőni – az eddigi legpontosabbnak tűnő becslés alapján az invázió tavalyi kezdetétől idén május végéig óriási lehet az orosz haderő veszteséglistája. Az ötlet az volt, hogy bár az áldozatok száma továbbra is szigorúan titkos Oroszországban, a hagyatéki nyilvántartási eljárásoké nem.
