Milyen következtetések adódnak abból, ha vasárnap kiderül: egy sor ellenzéki pártnak már rég nincs öt százaléka? Miért nem számít, hogy sokan voltak a Békemeneten, és miért nem érdekli a DK-t a Tisza Párt eredménye? Interjú a kampányfinisben Dobrev Klárával.
A fő állítása a választással kapcsolatban, hogy ez „Orbán Viktor rendszeréről szól”: mi van akkor, ha nyer a Fidesz? A Medián legutóbb már ismét 48 százalékra mérte.
Egyik nap ezt mutatják a mérések, másik nap azt, régen volt ekkora ingadozás a mérésekben. Nem fog nyerni. Ha egy párt ellenzéki, akkor nemcsak politikai, hanem erkölcsi kötelessége is, hogy minden választás az Orbán-rendszerben az Orbán-rendszerről szóljon. Az önkormányzati és az EP-választás is arról szól, hogy hajlandók vagyunk-e tűrni ezt a rendszert.
Ismert a Fidesz legendás mozgósítási képesítése.
Hipotézisekkel nem foglalkozom.
Rendben. Akkor közelítsük meg onnan, hogy azt mondta: országjárása során azt tapasztalta, ciki lett fideszesnek lenni. A Békemenet nem éppen azt mutatta, hogy annyi embernek ciki lenne.
Az Orbán-rendszer egyik bűne, hogy a fizetett állami alkalmazottakat arra használja, hogy nekik mint pártnak kampányoljanak. A Fidesznek mára nagyon kevés helyben lelkes aktivistája maradt, aki kiállna narancssárga dzsekiben hóban-fagyban, és pusztán hitből dolgozna azért, hogy a Fidesznek jó legyen. Ezt mondják, ezt látom mindenhol Bácsalmástól Csornáig, Kiskunhalasig.
Amikor a mieink ott vannak reggel 7-kor a piacon, nem látni fideszes aktivistákat. Ma éppen Kaposváron fejezem be, az előbb küldték át Szita Károly (a város fideszes polgármestere 1994 óta – a szerk.) plakátját. Kék-zöld színekben pompázik minden, a Fidesz logója szinte nem is látszik. Az ajánlásgyűjtésnél is ezt tapasztaltuk.
Mit láttak?
Azt láttuk, hogy a fideszes ajánlásgyűjtők egyentablettel a kezükben, napidíjért, a Kubatov-lista alapján mentek és dolgoztak. Tény, hogy nekünk ezzel a jogellenesen és erkölcstelenül megszervezett fizetett hadsereggel kell felvennünk a harcot, és nekünk mint az ellenzék legnagyobb szervezett erejének, őket kell legyőznünk.
De ez a hadsereg intakt maradt, még ha a Fidesz szavazóbázisa sérülhetett is az elmúlt időszak botrányai miatt.
A fizetett hadsereg nem jelent szavazót.
De ők viszik el a szavazókat. Ők vitték el 2022-ben is, behúzva a kétharmadot a Fidesznek az ellenzéki összefogással szemben.
A fizetett alkalmazottakkal nem lehet megváltoztatni a politikai hangulatot az országban. Ma a szavazók túlnyomó többsége az Orbán-rendszer bukására vár. Azok a milliók, akiknek a mi szociáldemokrata és zöldpolitikánk szól, nem feltétlenül ideológiai alapon állnak szemben a kormánnyal, hanem egyszerűen a hétköznapok túlélésének nehézségei okán. Az is a feladatunk, hogy ebből politikai erőt formáljunk. Ténylegesen emberek tömegeinek fogyott el minden lehetősége, pénze, jövőképe, a mindennapi valóság a magára hagyatottságról, a nélkülözésről szól. Éppen ezért gondolom úgy, hogy a mostani megélhetési és morális válság a Fidesz szavazóit is megütötte: a családról papoló Fideszt a pedofilbotránnyal, a szent magyar anyaföldről papoló Fideszt a földmutyis köztársasági elnökkel.
De ezek az emberek elmennek szavazni?
Az a feladatunk, hogy bátorítsuk őket. Ezért vagyok mérges, amikor az ellenzéken belül a belső viták erősebbek, mint az Orbán-rendszer kritikája. Mert ez az, ami elbizonytalanítja ezeket a szavazókat. Minden, ellenzéken belüli karaktergyilkosság, lejárató kampány ezeknek a szavazóknak az elvesztésével járhat, akik egyszerűen csak egy jobb és tisztességesebb életet akarnak Magyarországon.
Ehhez kapcsolódóan: volt Békemenet és 14 év után választási vita is az állami tévén – heti kampány-összefoglaló
Összesen hány települést látogatott végig a kampányban?
Rengeteget. Attól függ, honnan számoljuk, hiszen a Covidot leszámítva folyamatosan járom az országot – természetesen a kampányban sokkal intenzívebben. De persze nem csak én: minden héten sok száz rendezvényünk, kitelepülésünk van. A nagyobb piacokon minden alkalommal kint vagyunk pultokkal; több mint 2200 képviselőjelöltünk indul ezen a választáson, ez minden képviselőjelöltre egy külön kis csapatot is jelent.
Hány aktivistát tudnak mozgósítani?
A 2200 képviselőjelölt mindegyikének külön csapata van. Rajtuk kívül sok ezer aktivista járja a házakat, lakásokat, biztatják az embereket a szavazáson való részvételre. És természetesen van egy központi kampánystáb a saját aktivistáival. Ha mindezt összeadjuk, a szociáldemokrata–zöld szövetségnek több mint tízezer aktivistája segíti a munkáját, mégpedig áldozatosan, gyakran reggeltől estig, melegben, hidegben és esőben. Rendkívül hálásak vagyunk nekik, mert nélkülük nem lenne sem Demokratikus Koalíció, sem szociáldemokrata–zöld szövetség, és nem lenne kormányváltás sem.
Mivel tölti a kampány utolsó 36 óráját?
Ez már hagyomány a DK-n belül, hogy a kampányzáró egy hatalmas mozgósító körút az országban: 36 óra alatt újra elmegyünk az összes megyébe, ott leszünk Dunakeszin, Pásztón, Polgáron, Szeghalmon, Bonyhádon, Celldömölkön, Győrszentivánon, és sorolhatnám. Ez péntek hajnaltól szombat késő estig tart, hogy az utolsó pillanatig mozgósítsunk mindenkit.
Azt nyilatkozta: kell a sokszínűség, ezért indulnak közös listán az MSZP-vel és a Párbeszéddel. Ehhez képest nem voltak túl nagyvonalúak: Barabás Richárd a hetedik helyről biztosan nem jut be, és Tüttő Kata MSZP-s főpolgármester-helyettes mandátuma is igencsak billeg a jelek szerint.
Magyarországon rossz hagyomány a huhogás, ám a szociáldemokraták és a zöldek szövetsége kifejezetten jól fog szerepelni június 9-én. Több szavazónk lesz, mint öt évvel ezelőtt volt. A pártok közötti megállapodás nagyon sokrétű: az EP-listán túl a polgármesteri és képviselői helyekre is kiterjed. Ez valójában nem egy egyszerű megállapodás, hanem egy stratégiai szövetség az Orbán-rendszer leváltására.
Ha ön optimista, akkor is van egy sor párt, amelyik része volt a 2019-es és a 2022-es ellenzéki összefogásnak, de most nagyon kevés az esélyük arra, hogy elérjék az ötszázalékos küszöböt. Ha így lesz, abból mégiscsak adódnak következtetések a magyar pártrendszer jövőjét, a 2026-os választásokat illetően.
Két következtetés is adódik. A rövid távú következményt megtudjuk június 9-én. Sokat elmond a Tisza Pártról, hogy nem állított megyei listákat. Ez azért figyelemre méltó, mert ott valóban a Fidesztől tudott volna elvenni szavazatokat. Ehelyett fővárosi listát állít, és ott indít polgármestereket, ahol, köszönjük szépen, már öt éve is legyőztük a Fideszt. Aki veszélyezteti Karácsony Gergely közgyűlési többségét, akadályozza egy sor sikeres ellenzéki polgármester meg- vagy újraválasztását, az bizony a Fideszt és Orbán Viktor rendszerét erősíti.
Az EP-választáson szintén egyszerű dolga van a választónak, ugyanis három jobboldali párt áll szemben az egyetlen szociáldemokrata közösséggel. (Remélem, azért a Momentum talpon tud maradni.) Európa tekintetében az Orbán-féle Fidesz, a Magyar-féle Tisza és a Toroczkai-féle Mi Hazánk ugyanazt mondja: brüsszeleznek, kettős mércéznek, a mainál gyengébb integrációt akarnak, elutasítják a jogállami eljárást. Mi vagyunk az egyetlenek, akik a mainál sokkal erősebb és szociálisabb Európát – ahogy mi nevezzük: Európai Egyesült Államokat – akarnak.
Ez a rövid távú következtetés?
Igen. A hosszabb távú pedig az Orbán-rendszer lebontása – bár remélem, azért nem lesz túl hosszú ez a táv. Június 9-én arról is döntünk, közelebb kerülünk-e ehhez, vagy nem. Ehhez pedig – ha szeretjük, ha nem – együtt kell működnünk. Az ellenzéknek koalíciót kell kötnie, meg kell állapodnia: a Fidesz érdekei szerint fabrikált választási rendszer logikájából következik, hogy a Fidesszel szemben egy az egyben lehet csak indulni. Aki azzal jön, hogy le kell váltani az ellenzéket, hogy mindenki hülye, csak ő a helikopter, az nem bővíti az ellenzéki tábort, hanem elbátortalanítja azokat a szavazókat, akik szeretnék végre, hogy vége legyen ennek a rendszernek.
Aki pedig ezt akadályozza, csak megerősíti a centrális erőtér rendszerét, amit 2019 októberében egyszer már sikerült megtörnünk. Ezért június 9-én arról is döntenek az emberek, hogy olyan pártokat támogatnak-e, akik készek az együttműködésre, vagy olyat, aki mindenki mást le akar söpörni az asztalról.
Június 9-én világosan kiderül egy sor pártról, hogy országosan már rég nincsenek öt százalék fölött, de a mostani megállapodásoknak köszönhetően lesznek helyi pozícióik: képviselők, polgármesterek. Szerintem ez a Fidesz fő trükkje, hogy egy napra tette a helyhatósági és az EP-választást: hogy 2026-ban ezekkel az országosan már nem létező pártokkal megint alkudozni kell majd.
Én nem szeretem azt a politikai attitűdöt, amit egyébként Magyar Péter előtt a mi oldalunkon egyedül Donáth Anna jelentett ki, hogy egyetlenegy pártnak kell maradnia. A Demokratikus Koalíció természetesen minden más párthoz hasonlóan szeretne nagy, domináns párt lenni. De megrögzötten hiszek abban, hogy Orbán rendszerét csak egy széles koalíció tudja leváltani – majd azt követően kormányozni is, és ez talán még fontosabb. A demokraták közössége mindig egy színes közösség volt és lesz: baloldaliak, zöldek, liberálisok, tisztességes jobboldaliak – erről szól a demokrácia. Csak az tud nyerni és a választás után kormányozni is, aki megérti, hogy léteznek az övétől eltérő vélemények, és ezeket nem letörni, hanem integrálni kell egy természetes koalícióba vagy szövetségbe.
Ehhez kapcsolódóan: Megindulhat a megfosztási eljárás Sulyok Tamás ellen
Éppen ezért természetes Európa más országaiban, hogy ezek a pártok a legkülönfélébb koalíciókban kormányoznak. Abban a pillanatban, ahogy azt mondod, hogy valaki más tűnjön el, embereket, szavazókat veszítesz. Látom az elégedetlenséget, az útkeresést a DK-n kívüli ellenzéki világban (majdnem tíz párt keresgéli a szavazóit, vagy éppen fordítva: a szavazóik keresnek tíz párton keresztül képviseletet), és kívánom, hogy sikeresen szerveződjenek meg. Csak annyi a fontos, hogy bárkiben is látnak jövőképet, az képes legyen együttműködni a többiekkel, mert különben ugyanakkora csalódás lesz nekik, mint amilyen 2022-ben Márki-Zay Péter volt.
De egy két százalékot elérő párttal hogy tárgyalnak majd 2026-ról, ha szeretne mondjuk magának öt befutó helyet a közös listán, mert frakciót akar alakítani?
Egészen biztosan nem ezzel fogjuk kezdeni a tárgyalásokat, hanem a programokkal. Nálunk egyébként sem úgy működik a dolog, hogy ide-oda pakolgatjuk egymás között egymás szavazóit, mint a hentesnél a húsdarabokat. Soha nem venném magamnak a bátorságot, hogy akár azt a kétszázaléknyi szavazót megsértsem azzal, hogy azt mondom nekik: vagy tűnjetek el innen, vagy szavazzatok valaki másra. Nagyon remélem, hogy ez a hozzáállás jellemzi a többi ellenzéki párt vezetőjét is.
Van egy interpretációs íve az elmúlt öt évről. E szerint 2019-ben sikeresen elkezdődött az ellenzéki összefogás a helyhatósági választásokkal, majd jött Márki-Zay Péter, és 2022-ben széttrollkodta ezt a sikeres együttműködést. Most azt látni, hogy egy sor településen (Győr, Miskolc, Eger, több budapesti kerület, ahol akár a 2019-ben kevés szavazattal nyerő DK-s polgármester újrázását veszélyezteti egy ráinduló rivális), ahol öt éve működött az összefogás, most nem. Viszonylag sok és fontos helyen nem sikerült elvégezni a házi feladatot Márki-Zay Péter nélkül sem, hogy megvalósuljon az összefogás.
Kivételeket mindig találni, a koalíciókötés mindig nehéz műfaj Sok ezer helyen, a legtöbb helyen viszont sikerült elvégezni a feladatot. Ezért hiszek abban, hogy több polgármesterünk, több településünk, több budapesti kerületünk, több képviselőnk lesz nekünk, az ellenzéknek együtt, mint 2019-ben volt. A világ demokratikusabb felén egy koalíciós tárgyalás nemhogy hónapokig, de másfél évig is eltart. Szerintem nagyon nagy dolog, hogy mi, az ellenzék, ha néha viszályokkal is, de meg tudtunk állapodni az önkormányzati helyek túlnyomó többségében, és vissza tudunk szerezni olyan helyeket, mint Szolnok, Nyíregyháza, Kaposvár, Komló – és még sorolhatnám. A demokrácia vitatkozó műfaj. Ezzel nincs semmi baj. Baj a karaktergyilkossággal van. Magyar Péter volt az első, aki ezt elkezdte az ellenzék oldalán. Apró antalozni, szemkilövetőzni, Gyurcsány Ferencet alkoholistázni – ezt mind a Fidesz tette eddig. Azt, hogy ez a fideszes tempó megjelent az ellenzék oldalán is, rendkívül károsnak látom.
Hogy lehet egy EP-választással kormányt buktatni?
Az EP-választás egy folyamat fontos állomása. Amikor először kibukott a pedofilbotrány, senki sem gondolta, hogy Novák Katalin le fog mondani. Most is kérdezik, hogy Sulyok Tamás marad-e a helyén. Fogadásom van rá, hogy decemberre már nem lesz köztársasági elnök.
Álljunk meg egy pillanatra: miért gondolja? Nekem éppen az a benyomásom, hogy annyira nem jött át a zsebszerződési ügye. Úgy semmiképp, mint a kegyelmi ügy.
Egyáltalán nem így látom. Nem véletlen, hogy bár Polt Péternek három napon belül válaszolnia kellett volna az ügyészi beadványomra, már több mint tíz napja sunnyog. El sem utasítja, de nem mond róla semmit. Bármerre járok, azt tapasztalom, hogy a vidék Magyarországát ugyanúgy gyomorszájon vágta ez az ügy, mint ahogy gyomorszájon vágta a Fidesz támogatóit a pedofilbotrány.
Ehhez kapcsolódóan: Körösényi András: Orbán volt pont olyan, mint most Magyar Péter
Hiszen a Fidesz egyik központi hazugsága derült ki: hogy a gyermekek szentsége, biztonsága számukra semmi, ha fideszes az elkövető. A szent magyar anyaföld kiárusítása ugyanígy vágja gyomorszájon a kistelepülésen a földből élőket. Ez sem számít, ha a termőföld külföldi kézre játszásából a saját körükhöz tartozó gazdagodik meg. Nem véletlen, hogy Orbán volt földművelésügyi államtitkára, Ángyán József kelt ki, és mondta azt, hogy Sulyok Tamás vállalhatatlan.
Térjünk vissza az EP-választáson kormányt buktatni témájához.
Minden egyes pillanatot meg kell ragadni ennek a rendszernek a gyengítésére. Ha június 9-én azt tudjuk mutatni, hogy az emberek mind az önkormányzati, mind az európai parlamenti választáson alapvetően elutasítják Orbán rendszerét, akkor a rezsim gyengíthető, és nekünk kutya kötelességünk mindent meg is tenni ennek elősegítése érdekében. Úgy kezdtük az interjút, hogy ciki fideszesnek lenni – ami sokáig nem volt az. Egyre nehezebb összeszedni azokat az embereket, akik az erkölcsi tartását adják ennek a formációnak. Egy politikai közösség ideig-óráig túl tud élni szervezett, fizetett aláírásgyűjtőkkel. De amikor a tömegekben megroppan a hit, hogy a Fidesz tényleg őket képviseli-e, akkor nagyon nehéz felszínen maradni, és én azt látom, hogy ez a hit tömegekben roppant meg.
Ezek az emberek még mindig a nagyobb településeken élnek, vagy sikerült az ellenzéknek elérnie a falvak világát is? Mert a 2022-es eredmények azt mutatják, hogy 2019 után nem sikerült a továbblépés a városokból a kisebb települések felé az ellenzéknek.
A DK az egyetlen párt, amelyiknek kiegyensúlyozott a szavazótábora: mi Budapesten és a nagyvárosokban is nagyjából ugyanolyan erősek vagyunk, mint a kistelepüléseken. Másoknak ezzel valóban vannak gondjaik, ami növekedési korlát is. A mostani választás azt is meg fogja mutatni, hogy komoly eredményeket értünk el a szavazótáborunk erősítésében.
Említette egy interjúban, hogy a DK fő erőssége, hogy öt éve ugyanazt mondja, mint most, és öt év múlva is ugyanazt gondolja majd. Ezek szerint támogatná a tandíj bevezetését például? Gyurcsány Ferenc korábban támogatta.
Jaj, ne, az húsz évvel ezelőtt volt.
Nem húsz. Na jó, tíz. 2014-ben még igen.
Azért Orbán Viktor tizennégy éve alatt a világ óriásit változott. Ennyi erővel kérdezhetné azt is, támogatta-e tizennégy éve Gyurcsány Ferenc, hogy iPhone-ja legyen a gyerekeknek, hogy facebookozzanak-e. Az Orbán-rendszer elérte, hogy a magyar felsőoktatásban tanul a legkevesebb gyerek Európában. Ma nem az a probléma, hogy túl sok gyerek tanul egyetemen, és mit kezdjünk velük, hanem az, hogy nincs belőlük elég, ráadásul jelentős részük, ha teheti, elmegy külföldre tanulni. Ebben a helyzetben az lenne a feladata egy kormánynak, hogy kinyissa, ingyenessé tegye az oktatást, bátorítsa a fiatalokat a tanulásra, visszaállítsa a 18 éves tankötelezettséget.
Ehhez kapcsolódóan: Medgyessy Péter: Okosabb Orbán annál, hogy megkockáztasson egy huxitot
De ha a vizitdíjat kérdezné: ma nem az a probléma, hogy Mari néni vagy János bácsi túl sokat jár a háziorvoshoz, hiszen Mari néni, János bácsi egy hónapon belül még csak időpontot sem kap a saját háziorvosához. Minden kérdésfelvetés, ami arról szól, hogy egy húsz évvel ezelőtti világot hoznánk vissza, egyszerűen butaság. Az értékrendünk nem változott: a kormányzásnak az emberek életéről kell szólnia. Orbán Viktor a szájára sem veszi ezeket a problémákat. Fizetés, nyugdíj, egészségügy – ezek őt nem érdeklik, meg sem jelennek a beszédeiben, egyszerűen túl „lent” vannak nekik ezek a súlyos problémák. Pedig a legszentebb dolog, amivel egy miniszterelnöknek foglalkoznia kell, az éppen az emberek hétköznapi élete.
Azt mondta a Telexnek, hogy a DK-ban soha senkit nem támadnak a személyében. Ehhez képest Gyurcsány Ferenc nemrég ezt írta Magyar Péterről: „Te egy tőről metszett fideszes politikus vagy, frissebb, mint Orbán, de minden bizonnyal tehetségtelenebb. Eldőlt, hogy a mentalitásod, gondolkodásod, véleményed a Fidesz világához köt, bár igaz, magadat jobban szereted, mint őket.” Nincs ebben egy kis ellentmondás?
Nincs itt semmi ellentmondás. Mi ugyanis megvédtük-megvédjük a közösségünket minden kívülről jövő támadástól. Megvédjük a Fidesszel szemben és megvédjük Magyar Péterrel szemben is. Azt a lejárató kampányt, amelyet Magyar Péter indított ellenünk, egy pillanatig sem hagyjuk szó nélkül, és vissza is vágunk. De felhívom a figyelmét arra, hogy mi itt is csak Magyar Péter politikai értékrendjével és világszemléletével vitatkozunk. Nem fogunk karaktergyilkos kampányokat indítani ellene, mint ő ellenünk. De azt megígérhetem, hogy meg fogjuk magunkat, jelöltjeinket, aktivistáinkat és támogatóinkat védeni.
2011 óta létezik a DK, azóta dolgoznak rajta, hogy domináns párt legyen az ellenzéki oldalon. Ez a munka beérhetett volna éppen ezen a választáson. Erre jön valaki, és a semmiből taccsra teszi az egészet. Elnézést a kérdésért, de milyen érzés?
Dehogy teszi taccsra. Hiszen egy jobboldali politikusról beszélünk egy jobboldali értékvilággal. Mi egy baloldali-szociáldemokrata közösséget építünk, és ezen az úton haladunk most is tovább. Több szavazónk, több aktivistánk, több szimpatizánsunk van, mint két, három, tíz éve, több helyen vagyunk jelen az országban. Folyamatosan növekszünk. Ha ugyanezt a munkát a többiek is elvégezték volna, a liberálisok, a tisztességes jobboldaliak, akkor már simán vernénk Orbán Viktort. Azt javaslom mindenkinek, hogy hasonló következetességgel, energiával rakja össze a saját politikai ajánlatát.
Fájóan kevés szó esik ebben a kampányban európai politikáról, pedig EP-választás is lesz.
Pontosan így van, most is az interjú végén térünk csak rá…
Valóban, két kérdést még hadd tegyek fel. Mit ért azon konkrétan, hogy európai egyesült államok? Még Donáth Anna is kapott kritikát a tévévitában, hogy keveset beszél erről részleteiben.
Azért hívom európai egyesült államoknak, mert nem pusztán föderális Európát szeretnék – amit egyébként programja szerint Donáth Anna EP-frakciója is akar –, hanem valódi tartalommal akarjuk megtölteni a jogi kereteket. Az elmúlt öt évben Európa hatalmas lépésekkel haladt e felé a világ felé. A válságokban még szorosabban együttműködött. Az euró bevezetéséhez hasonlóan hatalmas lépéseket tettünk az európai egyesült államok felé. A Covid-válságra közös vakcinabeszerzéssel reagáltunk. Az oroszok által még bőven a háború előtt generált energiaár-válságra közös energiapolitikával; a háború után egész Európának közösen sikerült nagyrészt leválnia az orosz energiáról – kivéve persze a gyevi bírót, Orbán Viktort.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán háborúja és békéje Brüsszel szemszögéből nézve
A gazdasági válságban az Európai Unió pár hónap alatt megduplázta a közös költségvetését, és közösen olcsóbb hitelhez jutott. A történészek szerint az Amerikai Egyesült Államokban is a közös hitelfelvétel jelentősebb lépés volt a föderáció kialakulása felé, mint az alkotmányos lépések. Mi Orbán miatt nem férünk hozzá a közös olcsó hitelhez sem. Az orosz agresszióra rendkívül egységesen reagált Európa – ismét csak kivéve a gyevi bírót természetesen. De ez megmutatta azt is, hogy az EU-nak megvannak a maga eszközei az egység fenntartására.
Mik lehetnek a tendenciák a jövőben?
El fogunk indulni az európai egészségügyi unió felé, a közös európai védelmi szövetség felé, közös kül- és biztonságpolitikánk, közös klímapolitikánk lesz. Európa akkor tud együtt lenni és megfelelni a XXI. század kihívásainak, akkor tud erősen fellépni a multikkal szemben vagy a migráció kérdésében, ha belül is olyan szövetséget alkot, amely tudja biztosítani az állampolgárok jólétét. Az, hogy bérkülönbségek vannak Európában, hosszú ideig teljesen természetes volt. Bérversenyre és adóversenyre van szükség – mondták sokáig neoliberális közgazdászok…
…és mondja még ma is Orbán Viktor.
De Európa levágta ezt a két szent tehenet – kivéve a gyevi bírót. Nagyon nagy lépés lenne előre, hogy a kohéziós politikánál vegyük figyelembe a bérkülönbségeket is,. Ugyanezt mondhatnám az adóversenyre is. Azzal, hogy a globális minimumadó megszületett, ezt a szent tehenet is levágtuk. Még nem értünk a végére, ezért a következő években újabb lépéseket kell tenni a mindenhol fair adózásért, de az irány ez. Hatalmas lépésekkel halad Európa az európai egyesült államok felé, bárhogy is fogják hívni. A drámai kérdés az lesz, hogy mi ennek részesei leszünk-e, vagy kimaradunk. A legrosszabb forgatókönyv, hogy létrejön egy többsebességes Európa, benne egy hatalmas ütemben fejlődő belső maggal, és velünk a periférián, mert vezetőink, mint oly sokszor történelmünk során, ismét a vesztes oldalt választják.
Van egy erős közeledés az Európai Néppárt (EPP) és az Európai Konzervatívok és Reformerek Szövetsége frakciója között az EP-ben. A néppártnak hagyományosan eddig a szocdem frakció volt a szövetségese. Innen nézve mit gondol erről?
Meglátjuk, még sok a nyitott kérdés. Ursula von der Leyen és Manfred Weber is lefektetett három kritériumot az EPP-tagsághoz. Az első: támogasd egyértelműen Ukrajna szabadságharcát és ítéld el az orosz agressziót. A második az egyértelmű kiállás amellett, hogy az EU nem holmi gazdasági együttműködés, hanem értékalapú szövetség is. A harmadik: egy, a mainál jobban, hatékonyabban működő EU. Érdekes, hogy a Fidesz, a Tisza és a Mi Hazánk ezen feltételek egyikének sem felel meg, sőt mind a három kritériummal élesen szembemennek. Sajnálatos, és ennek nem kellene így lennie, de mindhárom magyar jobboldali párt európai értelemben a szélsőjobbhoz tartozik.
