Az idősotthonok díja 57 százalékkal emelkedik, a szociális és a gyermekétkeztetés nagyjából harmadával drágul, az önkormányzati ingatlanok lakbérét másfélszeresére emelik, és nő az építményadó is Kecskeméten 2025. január 1-jétől. Közben a törvényi előírásnak megfelelően megduplázódik a kecskeméti polgármester és az öt alpolgármester illetménye.
Október 1-jéig visszamenőleg megduplázódik Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester fizetése, havi bruttó 1,5 millió forintról közel 3,1 millióra emelkedik. De a három főállású alpolgármester is több mint bruttó 2,7 millió forintot keres majd egy hónapban, a két társadalmi megbízatású pedig majdnem 1,4 milliót. Jelentősen emelkedik a tanácsnokok, a képviselők és a bizottsági elnökök tiszteletdíja is.
A változtatások a törvényi szabályozás alapján történnek, az önkormányzati fizetésemelés mégis sokaknak szúrja a szemét a városban, mert november végén nagy díjemeléscsomagot szavazott meg a helyi képviselő-testület. E szerint 2025. január 1-jétől az idősotthonokban 57 százalékkal emelkedik a fizetendő összeg, a szociális és a gyermekétkeztetés nagyjából harmadával drágul, az önkormányzati ingatlanok lakbérét ugyancsak jövő év elejétől másfélszeresére emelik, majd három éven keresztül évi 15 százalékkal tovább, és ugyancsak nő az építményadó az 50 négyzetméternél nagyobb üzleteknél, irodáknál.
Az átlagkereset négy és fél–hatszorosa jár a polgármestereknek
November 25-én fogadta el az Országgyűlés az önkormányzati törvény módosítását a polgármesterek fizetésének emeléséről (Hadházy Ákos független képviselő és a Mi Hazánk képviselői tartózkodtak a szavazás során, egyébként a kormánypárti és az ellenzéki képviselők is mind igennel voksoltak).
A módosítás alapján – 2024. október 1-jére visszamenőleg – a főpolgármester a KSH által közzétett előző évi nemzetgazdasági átlagkereset hatszorosának, a megyei jogú városok polgármesterei és a fővárosi kerületi önkormányzatok polgármesterei az átlagkereset négy és félszeresének megfelelő illetményt kapnak. A többi településvezető javadalmazását a lakosságszámtól függően, sávosan határozták meg. A legkisebb, ötszáz vagy kevesebb lakosú települések polgármesterei a nemzetgazdasági átlagkereset másfélszeresét, míg a legnagyobb, harmincezer fő feletti lakosságszámú települések vezetői a nemzetgazdasági átlagkereset három és félszeresét keresik.
Az idei évre vonatkozó átlagkereset 589.100 forint. Ezt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók, a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a nagyobb nonprofit szervezeteknél foglalkoztatottak fizetése alapján számolták ki.
Sem kérdés, sem hozzászólás
A kecskeméti képviselő-testület december 12-i, csütörtöki ülésén döntött az emelésről a törvényi változás miatt, így a közgyűlésnek meg kellett szavaznia. A változtatás kapcsán sem kérdés, sem hozzászólás nem érkezett senkitől a testületben.
A szavazás az alábbiak szerint zajlott:
- A Fidesz–KDNP-frakció tizenegy jelen lévő képviselője voksolt igennel;
- négyen nemmel az ellenzékből (Hódi Zsuzsanna a Mi Hazánkból, valamint a Szövetség a Hírös Városért Egyesületből Király József, Siposné Bodrozsán Alexandra és Tóth Szilárd);
- négyen tartózkodtak (Dobos József, a Civil Összefogás Városunkért Egyesület képviselője, Kordik Szabolcs a Kétfarkú Kutya Pártból, valamint Gyuris Dávid és Kopping Rita a Szövetség a Hírös Városért Egyesületből);
- Lévai Jánosné (Fidesz–KDNP) nem volt jelen az ülésen.
Duplájára nőtt fizetés és költségtérítés
Szemereyné Pataki Klaudia polgármester illetménye október 1-jéig visszamenőleg az eddigi havi bruttó 1.300.000 forintról 2.651.000 forintra ugrik,
- költségtérítése (ez illetménye 15 százaléka) 195.000-ről 397.650.000-re,
- míg angol és német középfokú nyelvvizsgájáért továbbra is kap összesen bruttó 46.380 forint nyelvpótlékot.
A saját illetményemelésükről szavaztak
A törvénymódosítás nemcsak a polgármester, hanem a képviselő-testület és a bizottságok tagjainak fizetését is érinti. A főállású alpolgármesterek – jelenleg Bán János, Engert Jakabné és Fekete Gábor, mind Fidesz–KDNP – illetménye az önkormányzati törvény szerint a polgármester illetményének hetven–kilencven százaléka közötti összeg lehet, pontos mértékéről a képviselő-testület dönt.
A korábbi gyakorlat szerint Kecskeméten a legmagasabb összeget (kilencven százalékot) adták meg az alpolgármestereknek, ezt az új képviselő-testület megalakulásakor, október 8-án is megszavazták. A december 12-i ülésre készült előterjesztésben is azt javasolta a polgármester, hogy a főállású alpolgármesterek továbbra is a polgármester illetményének kilencven százalékára legyenek jogosultak.
A szavazásnál első körben
- tizenkét igen (Fidesz–KDNP-frakció + polgármester),
- öt nem (Hódi, Király, Kordik, Siposné, Tóth) és
- három tartózkodás (Dobos, Gyuris, Kopping) lett az eredmény.
A jegyző ekkor jelezte, hogy meg kell ismételni a szavazást, mert két érintett is voksolt, Engert Jakabné és Fekete Gábor kormánypárti alpolgármester, akik egyben önkormányzati képviselők is. Egyébként megvan a Fidesz–KDNP többsége a testületben, de ebben a szituációban ez kevésnek bizonyult volna az érintettség és Lévai Jánosné távolléte miatt. A veszélyt észlelték a Fidesz–KDNP soraiban, mint a Kecskeméti TV közgyűlési tudósításában látható volt.
Szemereyné Pataki Klaudia közölte, hogy nem egy blokkban, hanem egyesével, külön-külön fognak szavazni az egyes alpolgármesterek illetményéről. „Akkor ők is részt tudnak venni a szavazásban, és csak a saját szavazásukon nem vesznek részt” – magyarázta. Az ellenzék semmit nem reagált a változtatásra.
Újra voksoltak
Így újra voksoltak az alpolgármesterek illetményéről, de már egyesével. A változtatás miatt Engert Jakabné tudott szavazni Fekete Gábornál, Fekete Gábor pedig Engert Jakabnénál, így mindkettőjüknél meglett a tizenegy igen, ezzel a kormánypárti oldal mindkettőjük esetében el tudta fogadni az emelést (ugyanúgy öt nem és három tartózkodás született, mindenki úgy szavazott az ellenzéknél, ahogy az első körben).
Bán Jánosnál, Gaál Józsefnél és Homoki Tamásnál nem volt ilyen szoros az eredmény, rájuk szavazhatott Engertné és Fekete is, így tizenkét igennel, öt nem és három tartózkodás mellett fogadták el az illetményemelést.
A döntés értelmében a főállású alpolgármesterek
- illetménye az eddigi havi 1.170.000 forintról 2.385.900 forintra nő,
- költségtérítésük pedig a havi bruttó 175.500 forintról 357.885 forintra. Ez is visszamenőlegesen érvényes, október 8-tól, az alakuló közgyűlés napjától.
A társadalmi megbízatású alpolgármesterek – Gaál József és Homoki Tamás –
- tiszteletdíja ezentúl 1.192.950 forint (eddig havi 585.000 forint volt),
- költségtérítésük 178.943 forintra emelkedett (eddig havi 87.750 forint volt).
Duplájára nőhet a képviselők tiszteletdíja
A közgyűlés új szervezeti és működési szabályzatában a képviselők havi tiszteletdíját szintén a polgármester illetményéhez kötötték; öt–húsz százaléka lehet, vagyis elég tág határok között mozoghat, összegét a mindenkori költségvetési rendeletben határozzák meg.
Azzal, hogy a polgármester illetménye 2.651.000 forintra nőtt, és feltételezve, hogy marad a maximális, húszszázalékos arány, a képviselők havi tiszteletdíja is több mint a duplájára, 530.200 forintra ugrik a mostani 260 ezerről.
Aki tanácsnok, bizottsági elnök vagy bizottsági tag, az az szmsz szerint emelt összegű tiszteletdíjat kap: a tanácsnoknál, bizottsági elnöknél 1,75-szörös a szorzó, azaz ez a tiszteletdíj is 927.850 forintra nőhet. Tanácsnokból öt van, hárman kormánypártiak – Lévai Jánosné, Leviczky Cirill és Sipos László –, valamint Dobos József (Civil Összefogás Városunkért Egyesület) és Siposné Bodrozsán Alexandra (Szövetség a Hírös Városért Egyesület). Állandó bizottságból jelenleg hét működik. Egy bizottsági tagság esetén a képviselői tiszteletdíj a 145 százalékára emelkedik, két tagság esetén pedig 157,5 százalékára.
Nagy díjemelések a lakosságnak
Mivel novemberben nagy díjemeléscsomagot fogadott el a közgyűlés, amely rengeteg családot érint, az önkormányzati fizetések nagy emelkedése sokak szemét szúrja a városban.
Az önkormányzati lakbérek jelentős emelését is megszavazták a november 28-i képviselő-testületi ülésen. A szociális helyzet és a költségelv alapján megállapított lakbér másfélszeresére nő, míg a piaci alapú lakásoknál kisebb mértékű, 15–30 százalékos az emelés. Egy átlagos méretű, 50 négyzetméteres, összkomfortos, költségelven bérbe adott lakás után eddig fizetett havi bérleti díj 45 ezerről 67.500 forintra változik.
A kecsup.hu számításai szerint például a népszerű, Homokbánya nevű városrészben egy hasonló nagyságú lakásért jövőre havi 78 ezer helyett 101 ezret kell fizetni. Ráadásul a lakbérrendszerbe beépítettek egy évi átlagosan 15 százalékos mértékű emelést a 2026–2028-as időszakra.
Fekete Gábor alpolgármester szerint csak olyan emeléseket léptek meg, amelyeket a gazdasági környezet, az élet és az elmúlt négy év kikényszerített. Hozzátette: kibővítették azon szociálisan rászorultak körét, akik ötezer forintos lakbértámogatást igényelhetnek. „A városi bérlakásban élők a legkiszolgáltatottabb rétege a városnak. Nekik a lakhatás költsége a bevételüknek átlagosan negyven százalékát teszi ki. Ez azt jelenti, hogy egyre inkább elszegényednek” – mondta felszólalásában Király József ellenzéki képviselő, aki elfogadhatatlannak tartotta a javaslatot, amely a kormánypárti képviselők voksaival végül megkapta a többséget.
Drágul a bölcsőde, a menza is
A novemberi testületi ülésen a bölcsődei, óvodai és iskolai étkezés árának és a nyugdíjasotthonok térítési díjának növelését is megszavazta a képviselő-testület. Ennek értelmében 2025. január 1-jétől az idősotthonokban 57 százalékkal nő a fizetendő összeg, mert a 3500 forintos napidíjat 5500-ra emelik, míg a szociális és a gyermekétkeztetés nagyjából a harmadával drágul. A hivatkozási alap leggyakrabban az infláció és a magas költségek.
Az előterjesztésben hangsúlyozták, hogy megnézték, más megyei jogú városokban mennyibe kerülnek az önkormányzati fenntartású szociális és gyermekjóléti szolgáltatások. Kiszámították azt is, hogy Bács-Kiskunban a más településeken működő idősotthonok átlagos napi térítési díja meghaladja az 5100 forintot (29 intézményt figyelembe véve). Ehhez képest eddig a kecskemétiek tényleg olcsóbbak voltak, mert a Margarétában, a Levendulában, az Őszirózsában egyaránt 3500 forint volt eddig a napidíj. Ezt most egyből az említett megyei átlag fölé, 5500-ra emelték, ami 57 százalékos ugrás. De drágul a házi segítségnyújtás és a fogyatékkal élő vagy demens személyek ellátásának díja is.
A közétkeztetést ellátó cégek is megkeresték az önkormányzatot, és kérték a vállalkozói díjak emelését. „A nyersanyagárak, az energiaárak gyorsuló ütemű emelkedése és a minimálbér emelése által okozott gazdasági helyzettel” indokolta a város vezetése a díjemelést, ami az alábbiak szerint alakul majd havonta:
- a bölcsődékben 13.230 forintról jövőre 17.010 forintra nő,
- az óvodákban 10.605 forintról 14.274 forintra,
- az általános iskolákban 13.440 forintról 18.060 forintra,
- a középiskolában és a kollégiumban (háromszori étkezés) 14.910 forintról 19.958 forintra.
Siposné Bodrozsán Alexandra ellenzéki képviselő a napirend kapcsán kifejtette, hogy az inflációnak három érintettje van: a szolgáltató, az önkormányzat és a családok, akik közül ő nem a piaci szereplőt vizsgálná, hanem a családok pénztárcáját védené. „Vannak olyan családok, akik önkormányzati bérlakásban élnek, így most már a közétkeztetési díj emelése és a lakbéremelés is érinti őket. Ugyanakkor nem tudni, hogy ez a díjemelés garancia-e a színvonal emelkedésére, mert sok esetben kaptunk minőségi kifogásokat.”
A fideszes többségű testület azt is megszavazta, hogy emelik az építményadót az 50 négyzetméternél nagyobb üzleteknél, irodáknál.
