Az orosz erők iráni gyártmányú öngyilkos Sahid drónokat zúdítottak Kijevre csütörtök hajnalban – jelentették az ukrán főváros vezetői. Zsinórban ez volt a harmadik ilyen éjszaka Kijevben.
A város különböző részein hallatszottak robbanások, az elfogott drónok roncsai a belügyminisztérium szerint a város négy kerületére hullottak. Épületek sérültek meg, két embert repeszek okozta sebekkel vittek kórházba. Korábban a városvezetés azt közölte Telegramon, hogy öt kerületet ért a törmelék.
Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország összesen húsz drónt lőtt ki főként Kijev térségére, és mind a húszat leszedték. Az ukrán hadsereg két cirkálórakétát is elfogott. A közlemény arról is beszámol, hogy egy ballisztikus rakétát nem tudtak elfogni, de arról nem ejtettek szót, hogy milyen károkat okozott.
A nyugat-ukrajnai Hmelnickiji terület vezetői arról számoltak be, hogy cirkálórakétát fogtak el a térség felett, áldozatokról azonban nem szóltak. „Nagyra értékeljük az ukrán légvédelmi erők lelkiismeretes és alapos munkáját” – közölte a térség közigazgatása Telegramon.
A belügyminisztérium tájékoztatása szerint egy 16 emeletes lakóházban, valamint egy másik épületben kellett eloltaniuk a tüzet a mentőosztagoknak. A törmelék egy 25 emeletes lakóház „homlokzatát is megrongálta” – írta a minisztérium.
Az épület egyik lakója, a 22 éves Volodimir Motusz óvatosan lépked az egyik lakásban; lépteit üvegszilánkok hangja kíséri. A megrongálódott bútorokat vastag porréteg borítja.
„A lakásomban voltam, amikor hirtelen egy nagy dörrenést hallottam, ennyi volt. Aztán megszólalt a riasztó, és lementem az óvóhelyre.”
Azt mondta, néhányan megsérültek, de mindannyian életben vannak.
Ehhez kapcsolódóan: Újabb orosz drónokat lőttek le az ukrán főváros felett
Zelenszkij: Most már biztos, hogy egyszer a NATO-ban leszünk
Közben Volodimir Zelenszkij arról beszélt, hogy „minden kétséget és kétértelműséget sikerült eloszlatni” a NATO július 12-én véget érő, kétnapos vilniusi csúcstalálkozóján „azt illetően, hogy Ukrajna tagja lesz-e valaha a NATO-nak”.
Az ukrán elnök üdvözölte a G7-csoport országai által nyújtott biztonsági garanciákat. Azt mondta: Ukrajnának még soha nem volt ekkora esélye arra, hogy kiépíthesse a NATO-ba vezető út biztonsági alapjait.
„Erre az alapra építjük fel a kétoldalú biztonsági megállapodások új, jogilag kötelező struktúráját” – fogalmazott. Pozitívan értékelte a csúcstalálkozó eredményeit, mint mondta, a találkozó egyértelművé tette Ukrajna jövőbeni NATO-tagságát.
„Most először nemcsak hogy egyetért a szövetség valamennyi tagja az ukrán tagsággal, de a jelentős többség energikusan közelíti meg a kérdést – mondta a litván fővárosban tartott csúcstalálkozó lezárása után. – Soha korábban nem hangzott igazán őszintének, amikor a többi NATO-tag azt mondta Ukrajnáról, hogy egyenlők vagytok az egyenlők között.”
A világ hét legfejlettebb ipari demokráciáját tömörítő G7 azután jelentette be, hogy jelentős segítséget ad Ukrajnának, és hosszú távú biztonsági garanciák kiépítésén dolgozik, miután Kijev csalódottságának adott hangot, amiért a NATO-csúcson nem kapott konkrét határidőt a csatlakozásra vagy akár a meghívásra. A szövetség csak azt közölte, hogy a 31 tagú védelmi szervezet „akkor tudja meghívni Ukrajnát a csatlakozásra, ha a szövetségesek beleegyeznek ebbe, és a feltételek teljesülnek”, ám részleteket nem közölt a feltételekről.
Ehhez kapcsolódóan: Zelenszkij: Abszurd lenne, ha Ukrajna nem kapna menetrendet a NATO-csatlakozásra
