Belefáradtak a diákok az online kommunikációba ‒ mondja egy tavaly érettségizett fiatal. Óriási kihívás az önálló felkészülés, és rengeteg a megválaszolatlan kérdés is. A Szabad Európának nyilatkozó két végzős diák azonban optimista: a jövőt tervezni kell, és tenni érte. Ennek első lépése pedig a sikeres érettségi.
„A szobámban csak érettségis dolgok vannak” ‒ meséli a 19 éves Földvári Tünde.
Korábbi évek feladatsorai, írott jegyzetek és különféle tankönyvek borítják íróasztalát, ami az elmúlt időszakban egyben az iskolapadja is volt.
Két hét múlva, május 3-án kezdődnek az írásbeli érettségi vizsgák. A tiszafüredi lány református iskolába jár, a kötelező tantárgyak mellett hittanból fog érettségizni. „Ebből írásbeli vizsgát nem tartanak, így járvány ide, járvány oda, a szóbelit meg fogják tartani” ‒ meséli.
„Néha úgy érzem, hogy nyeregben vagyok”
Petra is idén érettségizik, ő egy turisztikai szakgimnázium tanulója Kecskeméten. Három-négy osztálytársával közösen old meg előző évi érettségi feladatsorokat, de vannak egyetemista barátnői is, akiktől rendszeresen kér tanácsot. Matekból az unokatestvére segít neki.
„Néha úgy érzem, hogy nyeregben vagyok, és tudok mindent. Néha pedig azt, hogy még sok mindent gyakorolnom kéne” ‒ meséli Petra, aki nem örül neki, hogy idén elmaradnak a szóbeli vizsgák. Szerinte ez egy javítási lehetőség lett volna az írásbelik után.
Szorgalom és maximalizmus nélkül nem megy
„Senki nem mondja, hogy csináld-csináld” ‒ utal Tünde a tanároktól és társaktól egyaránt érkező személyes támogatás hiányára.
Az otthontanulás szorgalmat és fegyelmet követel a két fiatal lány szerint. A négy fal között nehezebb a koncentráció, óriási kihívás az időbeosztás önálló megtervezése, ráadásul sokakat szomorúsággal tölt el a végzős évet ünneplő rendezvények eltörlése.
„Se ballagás, se szalagavató, se szerenád” ‒ ad hangot csalódottságának Petra.
A tavaly érettségizett Tóth Laura szerint az idei végzősök belefáradtak a több mint egy éve tartó online oktatásba.
„Nagyon nehéz, hogy motivált maradj” ‒ mondja. Néhány ismerősével közösen azonban szerettek volna egy közösséget létrehozni, ahol a diákok nemcsak egymást támogathatják, de tavaly végzettektől, sőt tanároktól is kaphatnak segítséget.
Tavaly márciusban ezért ‒ leendő tanárszakos hallgatók ötlete alapján ‒ Laura barátaival közösen létrehozott egy Facebook-csoportot. Az online közösségnek ma már több mint 20 ezer tagja van. Tételsorok, magyarázó videók és bátorító üzenetek cserélnek itt gazdát nap mint nap.
Tóth Laura szerint, bár a legtöbb tanár mindent megtesz azért, hogy felkészítse diákjait az érettségire, sokan így is elveszettnek érzik magukat. A csoport ezen próbál enyhíteni.
„A jövőt nem a vírussal kell elképzelni”
Tünde és Petra is tudatosan készült az érettségire és optimistán állnak a továbbtanuláshoz. „A jövőt igenis tervezni kell, nem esik az ölünkbe, hanem tenni kell érte” ‒ mondja Petra, aki tizedikes kora óta készül erre a megmérettetésre. Ballagás után elhagyná szülővárosát, Kecskemétet, és Budapestre költözne. „A jövőt nem a vírussal kell elképzelni.”
Tünde állatorvosnak készül, a felvételivel azonban várna egy évet.
„Szeretnék egy kicsit kalandozni, és kiszakadni a kötöttségekből” ‒ meséli. Ez idő alatt a jövőjét is megalapozná: tanulni szeretne az állatorvosi egyetemre kötelező emelt biológia és kémia érettségire.
Mindkét lány bevallotta, bár biztosak a tudásukban, izgulnak a közelgő vizsgák miatt. Ez lesz ugyanis „eddigi életük legnagyobb vizsgája”.