Tavaly még Bulgáriát sikerült megelőzni, idén már előttünk végeztek a Transparency International korrupciós listáján. Magyarország Kelet-Timorral, Burkina Fasóval, Kuvaittal, Trinidad és Tobagóval, Vietnámmal, illetve a Salamon-szigetekkel áll egy szinten a korrupciós listán.
Kiadta idén is a Transparency International legújabb jelentését, amelyben azt vizsgálták, hogy milyen szinten van a világ országaiban – ez az úgynevezett korrupcióérzékelési index. Az országokat egytől százig terjedő skálán pontozzák, minél kisebb a szám, annál korruptabbnak tartják a megkérdezettek az adott országot.
Utolsó helyen az EU-ban
Magyarország egy pontot rontott tavalyi pontszámán, idén 42 ponttal az utolsó lett az Európai Unióban, vagyis hazánk lett az index alapján a legkorruptabb uniós tagállam. Tavaly még meg tudtuk előzni Bulgáriát, de idén helyet cseréltünk: Bulgária egy pontot javított, így 43 pontjával Magyarország előtt végzett. Csehország (55 pont), Lengyelország (55), Szlovákia (55) már évek óta sokkal jobb teljesítményt nyújt a korrupció elleni küzdelemben.
A világranglistán öt helyezést rontottunk, miután a 73. helyről 2022-ben már a 78.-ra csúsztunk le. Az első, vagyis a világ legkevésbé korrupt országa Dánia lett, amelyet Finnország és Új-Zéland követ.
A Transparency szerint a felvilágosult autokráciának tekinthető Szingapúrt leszámítva a korrupcióérzékelési index élén elhelyezkedő államok mind olyan, jól működő demokráciák, amelyekben a pártatlan államhatalom nemcsak a jogállami követelményeket tartja tiszteletben, de általában véve is a közjót szolgálja. Ezekben az országokban a korrupciót többnyire sikerrel szorítják vissza, ami hozzájárul a világviszonylatban is kiemelkedő gazdasági teljesítményhez.
Azt is hozzáteszik, hogy az élmezőnyben végző országokban sem ismeretlen a korrupció, és kirívó visszaélések is előfordulnak. Alapvető a különbség azonban abban a tekintetben, hogy ezekben az államokban a leleplezett és a rendszer melléktermékeként jelentkező korrupciót az igazságszolgáltatás és az állami intézmények üldözik.
A világgazdaságban meghatározó súlyú G7 országcsoport tagjai a változatlanul 56 pontot elérő Olaszországot kivéve mind a korrupciós világrangsor első ötödében helyezkednek el. A megkérdezett üzletemberek és szakértők Németország (79), Kanada (74), Japán (73), az Egyesült Királyság (73), Franciaország (72), valamint az Egyesült Államok (69) korrupcióval szembeni elkötelezettségét összességében inkább megbízhatónak értékelik.
Az USA tavaly a 24. helyezést érte el az országok korrupciós rangsorában, ami három helyezéssel megelőzi a globális szuperhatalom 2021-es eredményét. A CPI-lista alján 2022-ben az egyaránt 17 pontot elérő Burundi, Egyenlítői-Guinea, Haiti, Észak-Korea és Líbia, a 16 pontos Jemen, valamint a 14 pontot szerző Venezuela található, míg az utolsó három helyen 13-13, illetve 12 ponttal Dél-Szudán, Szíria és Szomália osztozik.
A CPI közel három évtizedes története során ezen országok rendre a világranglista legaljára kerültek. Nemcsak a korrupció elleni teljesítményük tekinthető kirívóan gyengének, hanem a politikai rendszerük is anarchiába süllyedt vagy diktatórikusan működik, emiatt nem képes vagy nem is törekszik a közjó szolgálatára.
Megszállt állam
A Transparency International Magyarország (TI) kedden 9-kor tart sajtótájékoztató a témában, akkor ismertetik a magyar eredményeket. Erről egy külön cikkben számolunk be.
A tavalyi értékeléskor a TI magyarországi igazgatója, Martin József Péter azt mondta, hogy a magyar államot foglyul ejtették, és „ez azt jelenti, hogy a fékeket és ellensúlyokat kiiktatták, a kontrollintézményeket megszállta a kormány, illetve a végrehajtó hatalom”. Szerinte ma már ki lehet jelenteni, hogy a kormányzás mára alapvetően hatalmi célokat, a haveri kör gazdagodását szolgálja.
A TI jelentése szerint a koronavírus-járvány kitörése és az ebből fakadó kihívásokra adott állami reakciók felgyorsították a demokratikus kulisszák lebontását. Martin Péter József szerint a kormány a járvány miatti veszélyhelyzetre hivatkozva hirdette ki a rendeleti kormányzást, ami a kabinetnek széles mozgásteret biztosított.
Így számolnak
A Korrupcióérzékelési indexet (Corruption Perceptions Index – CPI) 12 szervezet 13 felmérésének és értékelésének felhasználásával készíti el a Transparency International Berlinben található központi titkársága. A CPI alapjául szolgáló mérőeszközök szakértők és üzletemberek megkérdezésének eredményeként állapítják meg az egyes országokban a közszektor korrupcióját az állami intézményrendszer, a gazdaság és a társadalom fertőzöttsége alapján.
A kormány sokszor olyan törvénymódosításokat hozott, amelyeknek semmi közük nem volt a járvány okozta egészségügyi és gazdasági problémák kezeléséhez. Ilyen volt az önkormányzatok egyes hatásköreinek és bevételei egy részének elvonása, valamint a települések legfontosabb szabadon felhasználható forrásai, így például a gépjárműadó és a helyi iparűzési adó megsarcolása.
A közérdekű adatigénylések megválaszolási határidejének 15-ről 45 napra emelésével, valamint az Alaptörvény kilencedik, a közpénz fogalmát újradefiniáló módosításával a kormány jelentősen szűkítette a közérdekű adatok nyilvánosságát a járvány ürügyén. A TI becslése szerint a közbeszerzések hatvan-hetven százaléka fertőzött korrupcióval, átlagosan 25 százalékos a túlárazás mértéke.
