Legalább három elhunyt szatmári férfi utolsó kívánságát tagadta meg a református egyház tiszteletese az elmúlt egy évben. A gyászoló Farkas Lajos családja szerint a férfi bűne az volt, hogy azok között volt, akik feljelentettek egy esperest, mert törvénytelenül oszlatta fel a vallási közösségüket és csavarta ki a kezükből négymilliárdos iskolájukat.
A család szerint ezért tagadták meg hozzátartozójuktól az utolsó kívánságát, azt, hogy Fehérgyarmat korábbi tiszteletese búcsúztassa el. Az egyházmegye tisztviselői a parókiális jogra hivatkoznak. Az esperes szerint semmi köze semmihez, a kisváros fellázadt hívőit hibáztatja, akik akkora balhét csaptak, hogy az elmúlt hatvan évben nem látott még olyat a szatmári egyházmegye.
Történet egy kisváros összetartó vallási közösségéről, amely a semmiből felépített egy négymilliárdos iskolát. Történet egy vallási közösségről, amelyet darabjaira cincáltak, és történet egy iskoláról, amelyet szép szavakkal elvettek.
Farkas Lajos 2023. március 24-én halt meg, 75 évesen. Tanárember volt, 38 évig tanított a szatmári Fehérgyarmaton. Mélyen vallásos volt, ahogy Szatmárban az emberek többsége: református, a helyi egyházközség presbitériumának is tagja. Összetartó, összeszokott közösség volt ez, amely hitt a városban, a közösségben és Istenben. 2020-ban daganatot diagnosztizáltak nála. Nem csinált nagy titkot abból, hogy beteg. Küzdött a méltóságáért és az életéért, de 2023 tavaszán elment. Az utolsó kívánsága az volt, hogy az a Némedi Gusztáv búcsúztassa el, aki korábban Fehérgyarmat lelkésze volt. Csakhogy a református egyház elöljárói nem teljesítették a végakaratát.
Mi a presbitérium?
A Magyarországi Református Egyházban a kettős elnökség elve érvényesül, azaz mind gyülekezeti, mind egyházmegyei, mind egyházkerületi szinten egy lelkész és egy presbiter együtt látja el a vezetői teendőket. A presbitériumok száma változó, a gyülekezet létszámától függ. Elnökei a lelkész és a főgondok. A presbiterek demokratikusan választott testületek, amelyek egy adott gyülekezet szellemi-anyagi ügyeit intézik.
„Tehát ezt tetszik érteni?”
Miután Farkas Lajos elhunyt, hamar kiderült a család számára: egyáltalán nem biztos, hogy gyászuk kellős közepén a kívánsága szerint tudják intézni a búcsúztatóját. Azzal a református lelkésszel, akit édesapja kért a temetésére, nem volt gond – magyarázta Farkas Anikó, Lajos lánya.
„Nagytiszteletű Némedi Gusztávot édesapám tulajdonképpen tízéves kora óta ismerte. Tanította a gimnáziumban, végigkísérte az életét. Aztán meg úgy alakult, hogy ő lett a lelkész, akit a politika, az egyházi vezetők hatalomvágya elüldözött innen. De a kapcsolat azóta is megvolt vele. A bizalom is. Édesapámnak az volt a kérése, hogy ő búcsúztassa el”
– emlékezett vissza a tavalyi temetési előkészületekre.
A család többször megkereste Szalay Kontot, a szatmári egyházmegye esperesét és Tisza Tibor megbízott lelkészt, hogy engedélyezzék: hadd temethesse el Némedi Gusztáv református lelkész az édesapjukat. Birtokunkba jutott Tisza Tibor református lelkész levele, amelyben arról értesíti az özvegyet, hogy nem járul hozzá elhunyt férje végakaratához.
„A lelkészek szolgálatáról és jogállásáról szóló 2013. évi I. törvény IV. rész 17. § 1–2. bekezdése alapján nem járulok hozzá, hogy Némedi Gusztáv, a fehérgyarmati gyülekezet lemondott lelkipásztora egyházi szolgálatot végezzen a fehérgyarmati egyházközség területén. Némedi Gusztáv 2023. január 31-gyel elhagyta az egyházközséget, illetve az egyházmegyét, és egyházi kirendelése, kinevezése tudomásunkkal nincs más szolgálati helyre”
– írta levelében a szamosszegi református lelkész az özvegynek.
Ebbe azonban az asszony nem nyugodott bele. Farkas Lajosné a szatmári egyházmegye esperesét is felhívta. A Szabad Európa birtokába jutott hangfelvételből kiderül: Szalay Kont esperes ugyanarra az egyházjogi paragrafusra hivatkozott, mint a lelkész, azonban közvetve más okot is megemlített: mégpedig egy korábbi sérelmét.
„Amikor mondjuk az egyházmegye elnökségét feljelentik, teljes elnökségét bíróságra adják (…) Tehát nem mi kezdtük ezt a cirkuszt meg a bíróságosdit, hogy így mondjam. Úgy gondolnám, semmit nem mi kezdtünk. Itt előtte egyetlenegy bírósági eljárás nem volt”
– magyarázta Szalay Kont esperes az asszonynak. Arra is emlékeztette, hogy a férje is tagja volt a fehérgyarmati presbitériumnak, ez pedig fekete pont, amikor szívességet szeretne kérni.
„Például az a presbiteri csapat minket jelentett fel egyenesen a zsinaton. Tehát ezt tetszik érteni?”
– mondta a szatmári egyházmegye esperese a gyászoló, idős asszonynak, aki így nem teljesíthette férje utolsó kívánságát. Farkas Lajost végül a szatmárcsekei Tiba Zsolt lelkész kísérte utolsó útjára.
Az atyafiak
Némedi Gusztáv, az egykor Fehérgyarmaton szolgáló lelkész – miután felettesei nyomására felmondott – a budapesti Lónyay Utcai Református Gimnáziumban lett intézményi lelkész. Azt mondta a Szabad Európának: bosszúból nem temethette el Farkas Lajost, de nemcsak őt, hanem még két, azóta elhunyt fehérgyarmati férfit sem.
„Annyit kellett volna mondaniuk, hogy igen, megengedem, és kész. Ez a törvény csak ennyit ír elő. Én szolgálhattam volna, hiszen azóta is lelkész vagyok, csak bosszúból nem engedték meg, hogy ne lássanak Fehérgyarmaton azok után, ami történt. Ha ennek az volt az ára, hogy ezeknek az embereknek az utolsó kívánságát is megtagadták, akkor nekik ez sem volt drága”
– mondta Némedi, aki volt felettesei miatt nem temethette el az ismerőseit.
A református egyház a parókiális jogban jelöli ki, hogy pontosan milyen terület tartozik egy adott egyházközséghez. Ez a jogrendszer az egyház sajátja. A jog betűje szerint ahhoz, hogy egy másik református lelkész egy tőle független területen végezzen szolgálatot – akár felkérésre –, a területileg illetékes lelkész engedélye is szükséges. A református egyház egyik vezetője, aki névtelenséget kért tőlünk, azt mondta: a parókiális jogra, valamint arra hivatkozni, hogy a lelkész elhagyta az egyházmegyét, és emiatt nem temethet, nettó kegyetlenség.
„Pasztorációs szempontból ez egy eléggé durva és szerencsétlen eset. Főleg úgy, hogy temetésről van szó. Ha én azt szeretném, hogy X. Y. temessen, és ehhez nem járulnak hozzá, az egy nagyon abszurd és visszás válasz”
– magyarázta lapunknak az egyház egyik vezetője.
Tisza Tibor megbízott lelkészként lépett Némedi Gusztáv megüresedő helyére. A tiszteletes azt mondta a Szabad Európának: azért tagadta meg, hogy a korábbi lelkész temethessen, mert békességet akart. Szerinte ennek ez volt az ára.
„Akkor éppen az egyházközségben nagy zűrzavar volt rossz értelemben. Mivel én voltam megbízva a lelkipásztori teendőkkel, vittem az ügyeket. Mivel a gyülekezetben meghasonlás volt, ezért úgy láttam, hogy jobb, ha nem feszítjük tovább a húrt”
– fogalmazott Tisza Tibor, amikor telefonon elértük. Kérdésünkre elismerte, hogy 2023-ban több elhunyt családja is kérte, hogy Némedi Gusztáv búcsúztassa a halottját, de minden esetben megtiltotta. Ahogy fogalmazott: volt, aki zokon vette a döntését, volt, aki megbékélt vele. Arra a kérdésünkre, hogy megtagadta-e e református hívők utolsó kívánságát, tagadott.
„Nem, dehogyis, miért tagadtam volna meg az utolsó kívánságukat? Nézze, az egyházmegye 43 lelkésze közül bárki eltemethette volna ezeket az embereket, csak az a lelkész nem, aki békétlenséget szít a közösségben.”
Amikor azt kérdeztük, miért nem mindegy, hogy ki temeti a reformátusokat, azt válaszolta:
„A halottnak tök mindegy, ki temeti el, nem? De nekem nem mindegy. Egyáltalán nem érzem durvának a döntésemet, mert amit velünk szemben elkövettek atyámfiai a másik oldalról, az sem volt teljesen kóser”
– mondta a fehérgyarmati egyházközség abban az időben megbízott lelkésze.
Tardi László civilben mérlegképes könyvelő, aki korábban főállású asszisztensi pozíciót is betöltött az egyházközségben. Jól ismeri a helyi viszonyokat, Némedi Gusztávot és azokat is, akiket a lelkész végül nem temethetett el. Lapunknak azt mondta: Szalay Kont esperes és Tisza Tibor lelkész bosszút akart állni a halottakon és a korábbi fehérgyarmati presbitérium tagjain is azzal, hogy – törvénytelenül – nem engedték meg nekik a kívánt végtisztességet.
„Mocskos bosszú volt ez, csak azt nem tudjuk, hogy pontosan mit akartak megbosszulni rajtunk. Ráadásul hiába állították, hogy Némedi Gusztáv lelkipásztor nincs állományban, hiszen később kiderült, hogy hivatalosan ott, Szatmárban volt alkalmazásban, rendelkezési állományban. Némedi tiszteletes úrnak a szolgálati bizonyítványa is ott volt náluk, a szatmári egyházmegyében egészen tavaly szeptember közepéig. Ez azt jelenti, hogy hivatalosan, az egyházjog szerint ott volt állományban. Az egyházmegye a törvényeket totálisan félreértelmezve, kisarkítva járt el, csak hogy bosszút állhassanak a presbitérium tagjain”
– magyarázta Tardi, aki az elmúlt években nagyot csalódott az egyház vezetőiben.
Szalay Kont, a szatmári egyházmegye esperese máshogy látja. Szerinte a református egyházban nem szabotálják a saját hívek utolsó kívánságát, az egyházi törvényeknek megfelelően járnak el. Tudomása szerint Némedi Gusztávnak nem volt akkoriban lelkészi szolgálati jogviszonya az egyháznál, a megbízott lelkész – Tisza Tibor – jogszerűen járt el.
Ahhoz, hogy hogyan juthatott odáig a Fehérgyarmati Református Egyházközség és a szatmári egyházmegye viszonya, hogy már a mélyen református hívők sem kérhetik azt a tiszteletest utolsó útjukra, akit szeretnének, kicsit vissza kell mennünk az időben. Egészen odáig, amikor még a pénz és a hatalom miatt nem cincálták darabokra a Fehérgyarmati Református Egyházközséget és a közösség kemény magját alkotó, negyvenfős presbitériumát.
Áldás, békesség
2011-ben a pénzszűkében lévő fehérgyarmati önkormányzat a helyi református egyházközségnek adta át a Kölcsey Ferenc általános iskolát. Mindketten nyertek az üzleten: az önkormányzat megszabadult a romos épületkomplexumtól, a reformátusok pedig megkapták, amit akartak: az intézményt. Az egyháznak még a második világháború előtt volt egy iskolája a településen, az volt a vágyuk, hogy megint legyen. Lett. Interjúalanyaink elmondása szerint ez volt a város és az egyházközség életében az egyik legvirágzóbb időszak, éppen azért, mert pénze sem az önkormányzatnak, sem a presbitériumnak nem volt.
Csakhogy az iskola épülete annyira romos volt, hogy néhány évvel később már a tetőszerkezete is elkezdett beázni. Valamit lépnie kellett az egyházközségnek, mert renoválásra egy fillérjük sem volt, pályázatot pedig akkoriban nem írtak ki ilyesmire.
Az egyházközség tagjai keresték a megoldást, és találtak is. Méghozzá a Luby Társaságot.
„Az egyik presbiterünk ismerte a Luby-kastély tulajdonosát, aki Varga Mihály miniszter csoporttársa volt az egyetemen. Némedi Gusztáv lelkész így jutott el a miniszterhez”
– emlékszik vissza Farkas Anikó, aki teológusként maga is aktív szerepet vállalt akkoriban a fehérgyarmati hitéletben.
A Luby Társaság
A fehérgyarmati lelkész és néhány presbitériumi tag is kapott meghívót a Luby Társaság báljára, így hozták össze a találkozót Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel a szatmári Nagyarban.
„A bálon bárki beszélhetett vele. Elmondtuk neki a problémánkat. A miniszter úr akkor, ott ígéretet tett rá, hogy tőle telhető módon fog tevékenykedni. Mi azt mondtuk, hogy felújításban gondolkodunk, hogy korszerűsíthessük az intézmény energetikáját. Azt mondta, hogy készüljön egy terv, hogy milyen módon gondoljuk a felújítást”
– magyarázta Némedi Gusztáv, hogyan lobbiztak Varga Mihálynál. Az egyházközség úgy tett, ahogy a miniszter kérte: a közös barát cégével felmérették az iskolaépület állapotát. Egy hónap múlva kiderült, hogy nem éri meg felújítani, szerencsésebb lenne újat építeni. A Varga Mihály-féle kapcsolat azt mondta a lelkésznek, hogy egy új, modern iskola építésére is lenne lehetőségük, készítsenek rá terveket.
„Mi csak hüledeztünk már azon is, hogy egy új épület megtervezése is óriási összeg, nemhogy a kivitelezése. Mondtuk neki, hogy még a tervezést sem tudjuk kifizetni. Erre az illető, ez a barát azt mondta, hogy megpróbál ebben segíteni. És láss csodát, kaptunk a Nemzetgazdasági Minisztériumtól év végén egy nagyobb összeget, nyolcvanmillió forintot arra, hogy tervezzük meg az új komplexumot. Akkoriban nem csak mi kaptunk támogatást, más egyházmegyék is”
– mondta Fehérgyarmat volt református lelkésze.
Az éhes szájak
2015 végén meg is érkezett a nyolcvanmillió forint az egyházközséghez a tervek elkészítésére. A nagy örömben volt némi üröm is. Némedi Gusztáv azt állítja: nemcsak pénz állt a házhoz, hanem a térség fideszes országgyűlési képviselője is.
„Tilki Attila négyszemközti beszélgetést kért tőlem, ami kissé szokatlan volt. Arra akart rávenni, hogy felejtsük el a nagyberuházást, úgysem fog megvalósulni, én nem értek a politikához, a politikai dolgok nem így működnek, örüljek, hogy kaptunk nyolcvanmilliót. Azt mondta, segít nekem abban, hogy ebből a nyolcvanmillió forintból felújíthassuk a műemlék templomot, meg nyissunk valami irodát, mert özönleni fognak majd ide a turisták. Azt mondtam neki, hogy képviselő úr, nem erre kaptuk a pénzt, hanem célirányosan arra, hogy egy új komplexumot tervezzünk, és inkább abban kérném a segítségét, legyen abban partner, hogy valóban megépüljön az új iskola”
– magyarázta Némedi Gusztáv, aki visszaemlékezve elmondta azt is:
„A képviselő úr azt mondta, hogy módosítsunk a céljainkon, ő segít mindenben, ha kell, hoz tervezőt, hoz mérnököket, akik megtervezik a templomfelújítást, és inkább arra költsük a pénzt. Tehát ajánlkozott, hogy neki erre van garnitúrája”
– folytatta.
Mindeközben a városban már elterjedt a híre, hogy talán épülhet egy új iskola. Interjúalanyaink egybehangzó állítása szerint Tilki Attila felbukkanásáig Péter Csaba polgármester is támogatta a projektet, hiszen egy vadonatúj iskola tervezése az ő politikai karrierjének is jót tett.
Tardi László szerint mindezek ellenére az önkormányzat furcsán kezdett viszonyulni az új iskola megépítésének ötletéhez. Egyszer segítettek, máskor keresztbe tettek.
Az egykori presbitérium tagjai úgy látják: addig mentek jól a dolgok, amíg meg nem érkezett a nyolcvanmillió forint az új iskolakomplexum megtervezésére.
„Amikor megjött a pénz, hirtelen megjöttek az éhesek is. Nem csak Tilki úrnak nem tetszett, hogy egy ekkora beruházáshoz jutottunk, és nem ő irányítja a folyamatot, hanem voltak olyan emberkék, akiknek az, hogy a gyarmati gyülekezetben ilyen változások történtek, nem tetszettek”
– mesélte Némedi Gusztáv.
Kerestük az ügyben Tilki Attilát, a Fidesz szabolcsi 4-es számú választókerületének országgyűlési képviselőjét, de cikkünk megjelenéséig nem reagált kérdéseinkre.
A gondok kezdete
A tervezés után a fehérgyarmati egyházközség négymilliárdot nyert még ugyanabban az évben iskolaépítésre. (A támogatás forrása a központi költségvetés Egyházak közösségi célú programjainak és beruházásainak támogatására szóló előirányzata volt.)
A gyarmati egyházközség presbitériuma nem hitt a szemének, amikor csilingelt a kassza, bár a négymilliárd valójában nem az ő számlájukra érkezett.
„A fehérgyarmati ellenerők elkezdtek a püspök úrnál lobbizni azért, hogy ne kerüljön Fehérgyarmatra ez a sok pénz, mert azt mondták: a presbitérium – aminek édesapám is a tagja volt – és a lelkész is alkalmatlan ilyen nagy összeg kezelésére. Fekete Károly püspök az ő nyomásukra úgy döntött: nem utalja tovább az egyházközségnek a pénzt. A kerület fogja kezelni, minden felelősség, aláírási kötelezettség a helyi lelkész és a gondnok feladata lesz. A presbiterek ezután azzal vigasztalták magukat, hogy legalább nem érheti őket a pénzek elsíbolásával kapcsolatos vád. Így került a négymilliárd a Fekete Károly püspök vezette Tiszántúli Református Egyházkerülethez, Debrecenbe”
– mesélte Farkas Anikó.
A fehérgyarmati egyházközség tagjai nekiláttak a 480 férőhelyes iskola építésének előkészületeihez. Csakhogy hirtelen nem találtak a városban egyetlenegy telket sem. Fél év után az önkormányzat felajánlott nekik egy területet a Fehérgyarmat tábla után. A város egykori lelkésze azt mondja: nem tehettek mást, megvették a városhatáron túli területet, még úgy is, hogy az önkormányzat szerinte jócskán túlárazva adta el.
„Ez a régi állatvásár területe volt a városhatáron kívül. Azt mondták: vagy elfogadjuk, vagy nincs más telkük. Kényszerhelyzetben meghoztuk a döntést, hogy elfogadjuk. Kifizettük ezt a 37,6 millió forintot, amit jócskán felsrófoltak. De úgy voltunk vele, ha nincs telek, akkor nem lesz iskolánk se”
– meséli Némedi Gusztáv, az iskolaépítést levezénylő egykori fehérgyarmati tiszteletes.
Péter Csabát, Fehérgyarmat polgármesterét is kerestük az ügyben, aki azt ígérte: írásban válaszolni fog a kérdéseinkre, ezt azonban a cikkünk megjelenéséig nem tette meg.
Miután elhárultak a telekkel kapcsolatos gondok, a Garage Kft. csaknem hárommilliárdból felhúzta a komplexumot, amelyet 2020-ban át is adtak. (Az iskola összköltsége összesen négymilliárd forint volt – B. R.)
A presbitérium tagjai úgy gondolták, hogy az iskola megépítésével végre hátradőlhetnek, nyugvópontra jutott az önkormányzat és a helyi református egyházközség közötti feszültség. De nem így lett. A feszültség tovább nőtt, annak ellenére, hogy az önkormányzatnak ezek után már valóban nem volt szerepe az ügyben.
Az einstand
Hogy a belső és külső feszültségeket csökkentsék, 2021-ben bejelentkezett a fehérgyarmati egyházközséghez Szalay Kont esperes, aki bejelentette a presbitériumnak: az egyházmegye átvenné a vadonatúj iskola fenntartói jogát, hátha így elsimul a sok konfliktus, ami már az intézmény falai közé is beférkőzött.
„Segítő kezet nyújtottunk az átvétel felajánlásával. Láttuk a külső és belső konfliktusokat, amelyek szinte kezelhetetlenné váltak, ami miatt az iskola mélyrepülésbe kezdett”
– magyarázta az okokat Szalay Kont, aki szerint amióta átvették az intézményt, folyamatosan nő a tanulók létszáma.
A fehérgyarmati presbiterek önként és dalolva átadták tíz évre a fenntartói jogot, valamint az iskola bankszámláját is, amelyen több mint háromszázmillió forint megtakarítás volt. Tardi László egykori presbiter szerint a szerződés aláírásával a saját vallási közösségük halálos ítéletét írták alá, csak akkor még nem tudták.
„Úgy vázolták fel, hogy végre megint jó kapcsolat lesz az egyházközség, az egyházmegye és az iskola között, ez előremenetel lesz. Utólag azt mondom, totális csőd volt az egész. Teljesen elszakították az iskolai gyülekezeti életet a templomi gyülekezeti élettől, hatalmas szakadék tátongott az egyházközség és az iskola között, és szinte semmi nem valósult meg abból, amit ígértek”
– emlékszik vissza Tardi, aki szerint először abban egyeztek meg a szatmári egyházmegyével, hogy évente nyolc-tízmillió forintot kapnak az állami kiegészítő támogatásokból, de ez nem került bele a szerződésbe, mert biztosan nem állta volna ki a törvényesség próbáját. Az átadás-átvételi szerződés szerint az iskola bérleti díjának bevételeiből részesedett volna az épület tulajdonosa és az egyházközség, végül azonban erről sem készült szerződés.
A volt fehérgyarmati lelkész és a presbitérium egykori tagja azt állítja: összesen egymillió forintot kapott meg az egyházközségük az új fenntartó által működtetett iskolától 2021 végén, utána már egy fillért sem. Arra azonban végképp nem számítottak, ami 2021 szeptemberében történt. Némedi Gusztáv, Fehérgyarmat korábbi tiszteletese azt mondta: amint az esperes rátette a kezét az iskolára, már a helyi gyülekezetre is fájt a foga.
„2021 őszén elbocsátotta a feleségemet az iskolából, és frontális támadást indított ellenem. Gyakorlatilag kizártak az iskolából, le kellett adnom a kulcsaimat, nem mehettem be többet”
– mesélte Némedi Gusztáv. Tetézte a gondokat, hogy néhány héttel mindezek után az egyházközség gondnoka lemondott. Egy hónap múlva meggondolta magát, annak ellenére, hogy a felmondása jogerős volt. A presbitérium tagjai szerint Szalay Kont esperes ekkor is beavatkozott az ügybe, ami miatt nem tudtak jogerősen új megbízott gondnokot beiktatni a tisztségébe, így szerintük az esperes terve sikerült: az akkor a szamosszegi egyházközséget vezető Tisza Tibor lett egyházközségük gyámja, ami azt jelentette, hogy átvették a gazdasági folyamatok és a hitélet irányítását is.
A presbiterek egyházi bíróságra mentek és eljárást kezdeményeztek. Az ügyben később több procedúra is folyt párhuzamosan, de a szatmári egyházmegyei tanács – a folyamatban lévő egyházi bírósági döntést be nem várva – 2022 nyarán határozatával feloszlatta a fehérgyarmati református presbitériumot. Hiába mondták ki később több fórumon is, hogy törvénytelenül, annak már nem lett érdemi eredménye.
Szalay Kont esperes a Szabad Európának küldött levelében azt írja: a feloszlatás jogszerű volt, hiszen az egyházkerületi közgyűlés elutasította a fellebbezést.
„Hatvan évre visszamenőleg, amíg az emlékezet lát, a fehérgyarmati ügy előtt nem volt bírósági ügy a szatmári egyházmegyében, ezt a jó statisztikát sikerült a Némedi Gusztáv által pásztorolt gyülekezet egy kis részének alaposan lerontania, hiszen az általuk kreált ügyekben két bírósági eljárás indult, illetve az egyházmegyei közgyűlésnek és az egyházkerületi közgyűlésnek is határozatot kellett hoznia az ügyükben. Erre sem volt példa korábban.”
Miután kizsigerelték a vallási közösségét, Némedi Gusztáv tiszteletes 2023 elején felmondott, és elment Fehérgyarmatról. Azok a férfiak, akikkel jó kapcsolatot ápolt, és tőle remélték a végtisztességet, már nem kaphatták meg. A lelkész elbúcsúztatta volna őket, csak, mint mondja, már nem hagyták neki, mert másoknak sokkal fontosabb volt a pénz és a hatalom, mint a vallásuk és a lelkiismeretük.
