A Mol nyerte meg 35 évre a hazai hulladékgazdálkodásra kiírt koncessziós pályázatot, amely júliusban indult el. A Mol és a magyar állam viszont – üzleti titokra hivatkozva – nem akarta nyilvánosságra hozni az általuk szentesített megállapodás mellékleteit. Pedig ebből derülhet ki, mekkora üzletről van szó, és milyen feltételekben állapodtak meg.
Másodfokon is megnyerte a Transparency International Magyarország (TI) korrupcióellenes civil szervezet azt a közérdekű adatigényléssel kapcsolatos pert, amelyből kiderülhet, pontosanmilyen feltételekkel adta az állam koncesszióba a hazai hulladékgazdálkodást a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-nek (Mol), illetve leánycégének, a MOL MOHU Zrt.-nek (MOHU).
„A TI Magyarország az ügy ismertté válása óta a kormány egyik legdurvább korrupciós dobásának tartja komplett nemzetgazdasági ágazatok évtizedes távra történő hűbérbe adását” – mondta Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója.
A szakember szerint a hulladékkezeléssel pontosan ez történt, 35 évre a Mol nyerte el a lakossági hulladékkezelés egészének és az ipari hulladékkezelés jelentős részének ellátására vonatkozó jogosítványt.
„Bár biztosnak tekinthető, hogy a Mol nem volt képes teljesíteni azokat a követelményeket, amelyeket a törvény elvárt a hulladékkoncesszió tényleges beindításához, a kormány mégsem vonta vissza a cég jogosítványait” – fogalmazott Ligeti.
Mint ismert, a TI több eljárásban is adatokat kért ki a kormánytól, illetve a Moltól és hulladékos leánycégétől. Mivel kérdéseikre nem kaptak választ, több esetben is bírósághoz fordultak.
„A most jogerősen befejeződött eljárás tárgya azoknak a ma még titkos mellékleteknek a megismerése, amelyek a Mol és a kormány között létrejött koncessziós szerződés leginkább érzékeny részleteit taglalják” – mondta Ligeti Miklós.
Ilyenek például a Mol és hulladékos cége által vállalt beruházások, a várható hulladékipari beszerzések, valamint a Mol által felvásárolandó állami hulladékos cégek üzletrészeinek átvételére vonatkozó kötelezettségvállalás. Ebben a perben a bíróság első fokon is a TI Magyarország javára ítélt.
Ligeti Miklós szerint a bíróság egyértelművé tette: a lakossági közszolgáltatások és a közpénzköltés körében nem lehet üzleti érdekekre hivatkozással megtagadni a hozzáférést az adatokhoz.
Úgy gondolja: a per külön érdekessége volt, hogy az elsődleges alperes, a hulladékkoncessziós eljárást levezénylő állami szervezet, a Nemzeti Koncessziós Iroda győzelme érdekében beavatkozóként fellépett az üzleti titkok védelmében a MOHU, vagyis a Mol hulladékos leánycége is.
A jogi igazgató emlékeztetett arra, hogy az ilyen beavatkozásra a kormány és az Európai Bizottság között a magyar jogállamiság miatt zajló alkufolyamat részeként még a tavaly elfogadott törvénymódosítás ad lehetőséget.
„Vagyis a magyar kormány által a jogállami követelményeknek való megfelelés érdekében az átláthatóság javítása terén vállalt egyik intézkedésről van szó, amely éppen hogy rombolja az adatok megismerhetőségét” – tette hozzá.
A Szabad Európa perében is beavatkozóként lépett fel a Mészáros Lőrinc és Szíjj László kormányközeli üzletemberhez köthető cég, miután bírósághoz fordultunk az autópálya-koncessziós szerződés mellékleteinek ügyében.
Mint ismert, július 1-jétől a Mol, illetve az általa alapított leányvállalat, a MOHU fogja kezelni a következő 35 évben egy, az állammal kötött koncessziós szerződés értelmében a hulladékok, haszonanyagok nagy részét.
Ehhez kapcsolódóan: A hazai kisvállalkozások üzletét adta oda az állam a Molnak a hulladékos koncesszióval
A Transparency International azt követően fordult bírósághoz, hogy az energetikai óriás elutasította az állammal kötött koncessziós szerződés mellékleteinek megismerése irányuló közérdekűadat-igénylést.
A TI szerint a koncessziós szerződés 13 melléklete számos olyan technikai részletet tartalmaz, amelyek meghatározzák, hogy a koncesszornak, azaz a Molnak milyen feltételek és beruházások elvégzése mentén kell a hazai szemétszállítás és hulladékkezelés hátterét megteremtenie.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, gond lehet az Európai Bizottságban az autópálya- és a hulladékkezeléses koncesszióval, amelyet kormányközeli üzletemberek és a Mol kapott meg 35 évre. Az Európai Bizottság belső piaci főigazgatósága mindkét ügyben vizsgálatot indított.
