Első fokon ítélet született egy 2011 óta húzódó kecskeméti ügyben, a KSE-perben. Az ügy sokat elárul és tanulságokkal is szolgál például egy szép reményekkel induló, majd a mélybe süllyedő önkormányzati cég működéséről, az élsportolók „okosba” történő kifizetéséről. A bíróság bizonyítottság hiányában felmentette a Fidesz egykori városi elnökét és frakcióvezetőjét, az érintett cég korábbi marketingigazgatóját. A többieket, köztük a KSE ügyvezetőjét és az egyik beszámlázó cég vezetőjét – egy korábbi válogatott olimpikon kézilabdázót – felfüggesztett börtönre ítélte folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt.
Hosszan elnyúlt a kecskeméti KSE Kft.-vel kapcsolatos büntetőeljárás, mind a nyomozás, mind a bírósági per, hiszen az ügy még 2011-ben pattant ki, és múlt csütörtökön született ítélet első fokon a Szegedi Járásbíróságon. Talán már keveseket érdekel az egész téma, pedig sokat elárul és tanulságokkal is szolgál például egy szép reményekkel induló, majd a mélybe süllyedő önkormányzati cég működéséről, az élsportolók „okosba” történő kifizetéséről.
A bíróság bizonyítottság hiányában felmentette a Fidesz egykori városi elnökét és frakcióvezetőjét, a cég korábbi marketingigazgatóját, Vörösmarty Attilát, a többieket, köztük a KSE ügyvezetőjét és az egyik beszámlázó cég vezetőjét – egy korábbi válogatott olimpikon kézilabdázót – felfüggesztett börtönre ítélte folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt.
Fideszes politikus volt a tényleges irányító
2011-ben az önkormányzati cég egyik felügyelőbizottsági tagja belenézett a cég könyvelésébe, észlelte a szabálytalanságokat, majd értesítette dr. Zombor Gábor polgármestert. A NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága közel négy évig nyomozott, majd a Szegedi Járási Ügyészség emelt vádat. Előbb a Kecskeméti Járásbíróság jelentett be elfogultságot, aztán a Kecskeméti Törvényszék is, végül a Szegedi Járásbíróságot jelölték ki a perre. A tárgyalást aztán a koronavírus-járvány is lelassította.
A KSE Kft.-t a város képviselő-testülete hozta létre 2009-ben az élvonalbeli férfi kosárlabdacsapat, az ugyancsak élvonalbeli férfi kézilabda-együttes, a Delfin KC és az NB I Extraligában szereplő férfi röplabdacsapat működtetésére, miután az Univer kiszállt a kosarasok szponzorálásából. A vádirat szerint a cég alapításkori marketingigazgatója, Vörösmarty Attila – a Fidesz egykori városi elnöke, 2010 őszétől önkormányzati képviselője és frakcióvezetője – volt a KSE Kft. tényleges irányítója, aki kidolgozott egy szerződéses konstrukciót a sportolók járandóságának kifizetésére (2010 tavaszáig volt marketingigazgató).
Százmilliók zsebbe, fiktív számlák
Névleg minimálbéren foglalkoztatták munkaszerződéssel az élvonalbeli és több esetben külföldi sportolókat, de ez csak az aprópénz volt: javadalmazásuk (többeknél milliós összegekről beszélünk) érdemi részét úgynevezett arculatátviteli szerződésekkel oldották meg, ezt az összeget pedig zsebbe kapták. Egy szegedi, egy göcsönyi és egy kocséri székhelyű gazdasági társaság 2009–2011 között fiktív, valós gazdasági eseményt nélkülöző számlákat állított ki a KSE Kft. felé marketing- és reklámtevékenységről.
A KSE Kft. azután átutalta e számlák ellenértékét a három cégnek, az összeget a beszámlázó cégek vezetői felvették készpénzben, majd visszajuttatták a sportcég ügyvezetőjének, F. Zoltánnak, aki az adók, járulékok kikerülésével, készpénzben fizette ki a sportolókat. Az ügyészség úgy vélte, a beszámlázó cégek által kibocsátott számlák, a velük kötött szerződések és az azok alapján történt teljesítések fiktívek voltak. Mintegy 452 millió forint kifizetése történt így meg, ez az eljárás során nem térült meg, a kiutalt összegek felhasználása nem volt nyomon követhető.
Ehhez jön még a KSE Kft. 2012-ben elrendelt felszámolása során feltárt összeg: a felszámoló 336 millió forint tőke erejéig jelentett be polgári igényt. A vádirat szerint az ügyvezető a bűncselekményeket a marketingigazgató (a Fidesz egykori városi elnöke és frakcióvezetője) felbujtására és közreműködésével követte el, a cég könyvelője tudtával, a valótlan tartalmú könyvelési dokumentáció elkészítése mellett. A további három vádlott a három beszámlázó cég ügyvezetője volt, egyikük egy korábbi válogatott olimpikon kézilabdázó, M. Richárd. A Szegedi Járási Ügyészség az első öt vádlottnak letöltendő, a hatodrendűnek pedig felfüggesztett börtönbüntetést indítványozott.
Ügyvezető: „Komoly anyagi teherben hagyott Kecskemét városa”
Dr. Kánitz Judit, a Szegedi Járásbíróság bírája május 18-án hirdetett ítéletet első fokon az ügyben. Az utolsó szó jogán minden jelenlévő vádlott megszólalt (a hatodrendű, a teljes körű beismerő vallomást tevő N. Zoltán nem volt jelen az ítélethirdetésen). A vádlottak nem járultak hozzá, hogy fotó készüljön róluk. A volt ügyvezető, F. Zoltán arról beszélt, hogy az anyagiak terén nem volt nagy mozgástere, a kiadások, költségek konstansak voltak, a bevételek nem rajta múltak, a szponzorok az önkormányzathoz kötődtek.
„Ebben a kialakult helyzetben tudásom legjava szerint, megbízóimhoz maximális lojalitással és jóhiszeműséggel dolgoztam. Rengeteg biztatást, ígéretet, bátorítást kaptam arra, hogy tartsak ki a nehézségeink ellenére, amelyek már első pillanattól látszottak az ő számukra is, és arra, hogy működtessük mind a három sportágat. Én ennek az elvárásnak, azt gondolom, hogy talán erőn felül is megfeleltem, én ezt a feladatot elvégeztem. Senkinek semmiféle anyagi hátrányt nem okoztam az általam tudott, ismert szabályok szerinti legjobb tudásom szerint. Nem gyarapodtam ezzel a céggel, ezt nyugodtan kimondhatom. (…) Ez az ügy engem teljesen tönkretett és ellehetetlenített. (…) Nagyon komoly anyagi teherben hagyott Kecskemét városa, amikor a polgári perben gyakorlatilag mint fő tulajdonos voltam (…) Méltatlan és igazságtalan, hogy magamra hagytak egy ilyen ügyben” – többek között ezt mondta F. Zoltán, akinek jövedelme egy részére máig végrehajtás van.
Ügyészi elfogultság miatt Szegedre került az ügy
Az egykori marketingigazgató, Vörösmarty Attila nehezményezte, hogy az ügy Kecskemétről Szegedre került „érdekes körülmények között, hiszen akik annak idején összeférhetetlenség miatt kizáratták magukat az ügyből, még a tárgyalás előtt idekerültek, és itt már nem találták magukat összeférhetetlennek”. Annak idején Harangozó Tamás MSZP-s országgyűlési képviselő beszélt arról egy felszólalásában, hogy Szegeden Kopasz Zsolt járási vezető ügyész végezte a nyomozást, aki az elfogultság bejelentésekor még Kecskeméten volt a megyei főügyész helyettese.
„Kecskeméten sokkal nehezebb dolga lett volna néhány tanúnak olyan dolgokat állítani, ami nemcsak képtelenség, hanem egyenesen nevetség tárgya lett volna a városban. Odahaza nehéz lett volna olyanokat állítani, hogy egy gazdasági, önkormányzati cégekért felelős alpolgármesternek nem volt rálátása a cég vezetőinek kinevezésére, éves beszámolóira, egy önkormányzati cég pénzügyi helyzetére vagy elszámolására” – mondta Vörösmarty egyértelműen Kecskemét jelenlegi polgármesterére célozva.
Az egykori marketingigazgató kijelentette, hogy mivel csak 2010 áprilisáig állt a cég alkalmazásában, furcsa azt állítani, hogy további két évig ő viselte volna a csapatkapitányi karszalagot, „ahol karizmatikus sportvezetők, nemzetközi hátterű sportmenedzserek, válogatott sportolók, felügyelőbizottsági tagok, önkormányzati vezetők játszottak a csapatban”. Hozzátette: mint az önkormányzat sportmunkacsoportjának vezetője 2010 őszétől természetesen beszélt edzőkkel, sportolókkal, volt rálátása az egyesületek működésére. Polgármesteri kérésre javaslatokat tett, mely cégekkel álljon kapcsolatban a KSE. Hivatkozott arra is, hogy az arculati szerződések rendszerét „az országban bárhol, szinte valamennyi sportszervezetnél” alkalmazták.
Tagadták a vádakat
Vörösmarty határozottan tagadta, hogy ő vette volna rá az ügyvezetőt a bűncselekményekre: „Egyetlen tanú nem állította, nem is állíthatta, hogy a rábírásnak szem- vagy fültanúja lett volna, egyetlen írásos dokumentum, e-mail nem került elő erről. Olyan dokumentum sem, hogy az ügyvezető jelezte volna a felettesei felé, a felügyelőbizottságnak, a vizsgálóbizottságnak, hogy őt bármikor bárki akarata ellenére rá akarja bírni bármire, bele akar szólni az ügyvezetésbe, netán helyette dönt.”
Végül kijelentette, hogy semmi más nem vezérelte őket, csak hogy ki-ki a maga területén segítse a kft. sikerét, dolgozzon azért, hogy a város sportszerető közönsége élvezhesse az első osztályú mérkőzéseket. „Sajnálatos, hogy az akkori polgármester által megálmodott modell bizonyos szakvezetők önös, szűklátókörű érdekéből és a szponzori pénzek elmaradása miatt elbukott” – fogalmazott az egykori marketingigazgató.
Az ügyben érintett volt élsportoló, M. Richárd ugyancsak ártatlanságát hangoztatta. Az egykori kézilabdázó felhívta a figyelmet arra, hogy soha nem keveredett ellentmondásba. Szerinte „a sportspecifikumokat figyelembe véve köttettek a szerződések (…) ha kellően körültekintően járnak el, és lenyomozzák az ügyet, és abba olyan személyeket bevonva vizsgálódnak, akik tisztában vannak a sport jellegzetességeivel, szent meggyőződésem, most nem ülünk itt – kritizálta a nyomozó hatóságokat és az ügyészséget M. Richárd, aki az ügy elején mondott le a Pick Kézilabda Zrt.-ben betöltött vezérigazgatói pozíciójáról. Hozzátette: – Sok dologról beszélhetnék még, ami átszőtte ezt az ügyet. Például politika, árulás, jellemtelenség, az ügyben meggyanúsított személy kiemelése, annak anyagának titkosítása, amiket sorolhatnék napestig.”
A pénzek sorsa ismeretlen
A bíróság felmentette a vád alól Vörösmarty Attilát. A bíró hangsúlyozta: bizonyítottság hiányában (tehát nem bűncselekmény hiányában). A többieket mind bűnösnek találta folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt. F. Zoltán két év (végrehajtásában négy év próbaidőre) felfüggesztett börtönt kapott, K. Márta, M. Richárd és N. Zoltán büntetése egy év (két évre) felfüggesztett börtön, H. Józsefé egy év hat hónap (három évre) felfüggesztett börtön. Vörösmarty Attila elfogadta a döntést, az első- és harmadrendű vádlott felmentésért, illetve enyhítésért fellebbezett, a többiek és dr. Kakuja Tamás ügyész pedig keddig dönt arról, elfogadja-e a bíróság ítéletét, vagy fellebbezést nyújt be. A bíróság megszüntette a vádlottak bankszámlájának, cégben meglévő üzletrészeinek zár alá vételét.
Dr. Kánitz Judit az indoklás során elmondta: a vádirati tényállással egyezően állapította meg a tényállást, minden kétséget kizáróan bizonyítottnak találta, hogy a számlák mögött nem állt semmilyen teljesítés, színlelt szerződésekről volt szó, a pénzek sorsa ismeretlen, addig lehet csak követni az összegek útját, amíg a pénztárból vagy az ATM-ből ki nem vették.
„Elképzelhető, hogy ezek a játékosok bérére, arculati szerződésekre lettek kifizetve, de ezt alátámasztó igazolás elvétve akadt” – mondta a bíró, később hozzátéve: a tanúnak beidézett játékosok ráadásul nem is voltak számlaképesek, pedig ha ezek a szerződések nem színleltek, akkor nyilvánvaló, hogy számlát kellett volna kiállítaniuk. Vélhetően nem akartak adót és járulékot fizetni. Kiderült, hogy M. Richárd cége sem végzett egyáltalán szponzorkutatást.
A várost károsították meg
A bíró szerint az eljárásban nem a sportolók a sértettek, hanem közvetlenül a kecskeméti sportegyesület, közvetett úton pedig Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata. Az önkormányzat volt a többségi tulajdonos. Ami így a KSE Kft.-hez bekerült, az a város tulajdona, a befolyt szponzori pénz gyakorlatilag, közvetett úton a városé. Efölött a vagyon fölött lett rendelkezési joggal megbízva az elsőrendű vádlott. Bármilyen szándék is vezérelte, azzal, hogy aláírta ezeket a szerződéseket, teljes egészében kiengedte a kezéből e vagyon feletti rendelkezési jogát.
„Fogalma nem lehetett, hogy ez a pénz a továbbiakban hova megy – hangsúlyozta dr. Kánitz Judit. Leszögezte: egy ügyvezetőnek úgy kell dolgoznia ugyan, hogy a károkat elkerülje, de ez nyilván nem egyenlő azzal, hogy kikerüli az adó- és járulékfizetési kötelezettséget. Egy önkormányzati vagyon a helyi adókból, helyi vállalkozások, adófizetők pénzéből, központi költségvetési támogatásokból, a magyar emberek adójából épül fel. Ilyen esetben fel sem merülhet, hogy egy gazdasági társaság adót és járulékot kerüljön el. Ez nem kártól való mentesítést jelent” – szögezte le.
Az ügyvezető felelősségét a bíróság abban is látta, hogy noha vallomása szerint már a cég megalakulása után pár hónappal, 2009 októberében jelezte, hogy „kész katasztrófa a helyzet”, mégis teljesítette a kifizetéseket, nem kért jogi segítséget, nem szüntette meg az átutalásokat, sőt miután 2010 végére fizetésképtelen állapotba került a cég, 2011 januárjában újabb szerződést kötött. Gyakorlatilag nézte, és nem tett semmit annak érdekében, hogy ezt megakadályozza. „Írásban jeleznie kellett volna az önkormányzatnak, nem hagyni, hogy az események tovább folyjanak ilyen módon” – jelentette ki a bíró.
Lehallgatások, arculati szerződések, névleges szerepkör
A bizonyítékokból kitűnt, hogy az egyik beszámlázó cég (amelynek iratanyaga – minő véletlen – egy csőtörés során megsemmisült) kapcsolatban állt több hazai kosárlabda-egyesülettel, és valószínű, hogy amikor az egyiktől befolyt a pénz, a másik csapat játékosait fizették ki, ha ott már jobban kérték a járandóságukat.
Elhangzott az is, hogy az első- és harmadrendű vádlott lehallgatásaiból kiderült: rendszeresen egyeztettek a kihallgatásokat megelőzően, és megbeszélték, hogy terhelő vallomást tesznek Vörösmarty Attilára.
A bíró szerint semmilyen konkrét bizonyíték nem merült fel arra, hogy a marketingigazgató felbujtó lett volna, márpedig egy ilyen bűncselekmény megállapításához ez szükséges. F. Zoltán vallomásában többek között arra hivatkozott, hogy egy alkalommal Vörösmarty Attila „nevetve, de számára fenyegetően közölte a tényt, hogy ő lesz a KSE Kft. ügyvezetője, de nem kell aggódnia, minden mást intéznek helyette, ez csak névleges szerepkör”. F. Zoltán azt mondta: tartott attól, hogy elveszítheti az állását, ha nemet mond, ezért vállalta el dr. Zombor Gábor polgármester kérésére a pozíciót. Dr. Kánitz Judit bíró kijelentette: ha meg is történt ez a beszélgetés, még nem meríti ki a következtetést, hogy a marketingigazgató bűncselekmény elkövetésére hívta fel az ügyvezetőt, különben is, felnőtt munkavállaló, tisztában van azzal, hogy miként lehet egy munkaviszonyt felbontani. Ráadásul volt olyan szerződés, amelynek megkötésekor a marketingigazgató már nem is volt a pozíciójában.
Enyhítő körülmény és sorozatos hibák
A bíró kijelentette: a vádlottak büntetésének megállapításánál enyhítő körülmény volt a sértetti közrehatás, hangsúlyozva, hogy a sértett az önkormányzat volt. Mint felidézte, miután az Univer kiszállt a kosárlabda szponzorációjából, az önkormányzat nem vállalhatta fel teljes egészében a csapat támogatását, ezért jött a KSE Kft. ötlete. Az új szezonra való nevezéshez viszont tőkét kellett teremteni, a céget bejegyeztetni, az induláshoz a szövetségtől engedélyt, a többi klubtól pedig hozzájárulást kérni. A sok feladatra nagyon rövid idő volt, gyakorlatilag egy nyár. „Mivel nem állt idő rendelkezésre, ez egy teljesen kidolgozatlan, felkészületlen dolog volt” – emelte ki a bíró, aki szerint a cég elindulását gazdasági, pénzügyi hatástanulmánynak, kockázatelemzésnek, az ellenőrzési rendszer kidolgozásának kellett volna megelőznie, ami az önkormányzat feladata lett volna, de nem valósította meg.
Az is hiba volt, hogy nem tettek semmit, amikor megérkezett az első adóév beszámolója. A bíróság szerint az önkormányzatnál nem volt gazdája a KSE Kft.-nek, pedig ha lett volna megfelelő ellenőrzés, akkor már akár 2009 végén kiderültek volna a problémák.
A Matolcsy-rokon Szemereyné volt a gazdasági ügyekért felelős alpolgármester
A perben tanúként korábban beidézett Szemereyné Pataki Klaudia volt Kecskeméten a gazdasági ügyekért felelős alpolgármester 2008-tól, majd 2014-ben váltotta a polgármesteri székben az államtitkárrá kinevezett dr. Zombor Gábort. Szemereyné a Nemzeti Bank elnökének, Matolcsy Györgynek a rokona. Egy, a szerkesztőségünk birtokába került levél szerint egyébként 2010 nyarán Szemereyné Pataki Klaudia azzal a kéréssel fordult F. Zoltánhoz, a KSE ügyvezetőjéhez, hogy teljeskörűen tájékoztassa a cég pénzügyi és vagyoni helyzetéről.
