Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Egy számjegyű lett az infláció: már csak háromszor nagyobb, mint kellene


A statisztikai hivatal szerint 9,9 százalékosra mérséklődött a drágulás üteme Magyarországon – a kormányzati kommunikációnak megfelelően. Ez még mindig triplája a jegybank háromszázalékos inflációs céljának.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint októberben átlagosan 9,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat a fogyasztói árak, szeptemberhez viszonyítva pedig átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter korábban októberre jósolta azt, hogy tíz százalék alá csökken az infláció, néhány nappal ezelőtt már novemberre tolta el az egy számjegyű index elérését. Úgy tűnik, mégis októberben került erre sor, bár a 9,9 százalékos adat azt jelenti, hogy épphogy sikerült elérni a kormányzati célt. Bár, ahogy korábban beszámoltunk róla, a KSH-nál elvárás lett a pozitív számok keresgélése a sokszor kiábrándító valóság adatai mellé.

Ehhez kapcsolódóan: Minden negatív üzenet mellé egy pozitívat! – Rövid pórázon a statisztikai hivatal

A Magyar Nemzeti Bank inflációs célja 2015 óta három százalék, plusz-mínusz egy százalék, vagyis ideális esetben kettő–négy százalék között kell mozognia az indexnek.

Az élelmiszerek ára még mindig 10,4 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a cukoré (54,4 százalék), a csokoládéé és a kakaóé (23,8 százalék), az alkoholmentes üdítőitaloké (szintén 23,8 százalék). A termékcsoporton belül a tojás ára 16,9, a liszté 15,4, a sajté 6,4, a margariné 4,2 százalékkal csökkent.

A háztartási energia 16,1 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 33,5, az elektromos energiáért 3,4 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 5,4, a palackos gázért 4,7 százalékkal többet kellett fizetni. A járműüzemanyagok ára 30,2 százalékkal nőtt egy év alatt.

A szolgáltatások 13,2 százalékkal drágultak, ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 21,3, az üdülési szolgáltatás 17,8, a járműjavítás és -karbantartás 16,3, a sport- és múzeumi belépők 14,7 százalékkal többe, az utazás a munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal került kevesebbe.

A szeszes italok, dohányáruk ára 11,6, ezen belül a szeszes italoké 13,7 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért 0,7, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 10,4, a fűtő- és főzőberendezésekért 5,9, az új személygépkocsikért 4,7, a szobabútorokért 4,4 százalékkal többet, a használt személygépkocsikért 9,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.

Az állateledelek ára 29,3, a mosó- és tisztítószereké 20, a testápolási cikkeké 9,9, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 4,3 százalékkal magasabb lett.

  • 16x9 Image

    Wiedemann Tamás

    Wiedemann Tamás a Szabad Európa budapesti irodájának újságírója. 2007 óta ír gazdasági témájú cikkeket. Dolgozott a Magyar Hírlapnál, a Napi Gazdaságnál, a Magyar Nemzetnél és a G7-nél. 2009-ben a Robert Bosch Alapítvány és a Berliner Journalistenschule ösztöndíjasa volt Berlinben. 

XS
SM
MD
LG