Mintegy két tucat, külföldről hazatérő türkmén diákot közvetlenül a repülőtérről vittek el katonának a hadseregbe – állítják a szüleik. Az autoriter Türkmenisztán próbálja feltölteni hadserege létszámát.
A nyugati Balkan tartományban élő szülők egy csoportja szerint a rendfenntartó erők begyűjtötték hadköteles korú fiaikat, miután október 5-én leszálltak a repülőgépükről a türkménbasi nemzetközi repülőtéren.
„Mintegy 25 fiatalember tért haza, miután elvégezték az oroszországi Szaratovi Állami Egyetemet” – mondta egy nő, akinek a fia a végzősök között volt.
„A repülőtéren a helyi katonai toborzási ügynökség, a biztonsági szolgálat és a rendőrség tisztjei fogadták őket, összeterelték őket, mint a bűnözőket, és a repülőtérről egyenesen a hadsereghez mentek” – tette hozzá.
Egy másik nő szerint a hatóságok még azt sem engedték, hogy a végzősök beszéljenek a szüleikkel, akik a repülőtéren várták gyermekeiket.
„A legtöbben öt éve nem láttuk a gyermekünket. A tisztviselők még azt sem engedték, hogy a repülőtéren néhány percre találkozzunk, vagy legalább egy csésze teát igyunk velük. Nem értjük, miért bántak így a gyerekeinkkel” – mondta az egyik anya.
A Türkménbasiból, valamint az Akdaş és Kiyanly nevű faluból érkező szülők a Szabad Európának azt mondták, hogy a tisztviselők azt is felrótták a végzősöknek, hogy nem tértek vissza azonnal Türkmenisztánba, miután júniusban befejeződtek a vizsgáik.
„A gyerekeink arra vártak, hogy kiadják a diplomájukat” – mondta erre az egyik szülő.
Azt is állították, hogy a hazatérő diplomások közül ketten azért mehettek haza, mert rokonaik rendvédelmi szervnél dolgoznak.
A szülők névtelenséget kértek, mert féltik a biztonságukat a szigorúan ellenőrzött országban, ahol a kormány nem tűri a kritikát. A Szabad Európa megkereste a türkmén hatóságokat, de nem érkezett válasz.
Türkmenisztánban a 18 és 27 év közötti férfiak számára kötelező a sorkatonai szolgálat, maximum két évig.
A Szabad Európának nyilatkozó források szerint a türkmén hatóságok évek óta küzdenek a hadsereg létszámának feltöltésével, mivel a legtöbb férfi igyekszik elkerülni a katonai szolgálatot.
Az országban évente kétszer megrendezett sorozási kampányban a rendőrség és a toborzók gyakran járőröznek az utcán, repülőtereken, iskolákban és forgalmas helyeken, hogy sorkatonákra vadásszanak.
Néhányan a középiskola elvégzése után megpróbálják elhagyni az országot, hogy külföldön tanuljanak vagy dolgozzanak. Az elmúlt években azonban előfordult, hogy a katonai toborzók és a rendőrök az érettségi vizsgák napján az iskola kapuja előtt várták a diákokat, és elhurcolták őket a toborzóközpontba.
A gazdag és a befolyásos szülők gyakran használják fel kapcsolataikat arra, hogy megvesztegetéssel kimentsék gyermekeiket a katonai szolgálat alól.
Mások azért is fizetnek, hogy hadseregben szolgáló fiaikat a főváros, Aşgabat vagy más nagyvárosok katonai egységeibe sorozzák be, ahelyett hogy a nagyobb kockázatú helyekre, például az afganisztáni határra vezényelnék őket.
Ha magas rangú kormánytisztviselők fiait sorozzák be, általában az elnöki gárdába vagy más díszőrségekbe kerülnek – mondta a Szabad Európának egy, az ügyhöz közel álló forrás.
A tisztviselő azt mondta, hogy a tehetős szülőknek, akik be akarják juttatni katonaként szolgáló fiukat ilyen helyekre, mintegy ötmillió forintnak megfelelő kenőpénzt kell fizetniük.
A tisztviselő szerint a veszélyesebb, határőrizeti egységekbe besorozott katonák többsége „elszegényedett családból származik”.