Több mint tíz éve nem jelentkeztek annyian egyetemre, mint idén. A kormány szerint ennek oka a felsőoktatás sikere, más vélemények szerint viszont inkább a felvételi rendszer átalakítása állhat a háttérben, és idén már a Covid sem zavart be az érettségikbe, ahogy az elmúlt két évben.
Szerda este 20 órakor, a ponthatárok kihirdetésekor kiderül a 126 ezer jelentkező számára, felvették-e a kiválasztott egyetemi képzésre. Tizenegy éve nem volt ilyen magas a jelentkezők száma. Tavaly 99 ezren, egy évvel korábban pedig 101 ezren jelentkeztek. Utoljára 2010-ben és 2011-ben jelentkeztek ennél többen, akkor 140 ezer körül volt a szám.
Frissítés: Az idei ponthatárokat a Felvi.hu oldalán nézheti meg.
Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt mondta, a növekedés „azt jelzi, hogy sikeres a magyar felsőoktatás, és minél többen szeretnének ebből a sikerből részesülni” – idézte őt az Eduline.
Az oktatási szaklap szerint viszont a jelentkezők magasabb létszámának inkább ahhoz lehet köze, hogy átalakították a felvételi rendszert, amely már idén is kedvező változásokat jelent a diákoknak. A korábbi szabályozás szerint a felsőoktatási intézmények nem szólhattak bele a pontszámítási szabályokba, központilag határozták meg. Idéntől azonban az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy elvárnak-e emelt érettségit, és a többletpontként járó százpontos keret elosztását is maguk dönthetik el. Megszűnt a központi minimumponthatár, ami eddig az alap- és osztatlan szakokon 280 pont volt – emlékeztet a lap. A keresettebb szakokon, például a Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodási és menedzsment-alapképzésén négyszáz pont a minimum.
Ehhez kapcsolódóan: Magyartanár az új érettségi tesztről: Majd valami nagyon könnyűt adnak, hogy ne legyen botrány
Másik ok lehet a jelentkezők magasabb számára, hogy idén zavartalan volt az érettségi, míg a korábbi években a Covid-járvány nehezítette a helyzetet, emiatt többen lecsúszhattak az egyetemről az elmúlt két évben.
Idén is a gazdálkodási-menedzsment szakok a legnépszerűbbek, a ponthatárok is itt a legmagasabbak. Népszerű szak még a kereskedelem-marketing és a pszichológia. Ezeket követi az ápolás és betegellátás, a mérnökinformatikus szak, és csak ezután jön a jogászképzés, valamint a pénzügy és számvitel.
A tanárképzés továbbra sem népszerű a lap szerint, bár itt is vita van a számokon. A Kulturális és Innovációs Minisztérium statisztikái alapján idén nagyot nőtt a jelentkezők száma a pedagógusképzésekre, a tavalyi 11.977 fővel szemben idén 18.673. Ebbe azonban beleszámolták a tanárok, tanítók és óvodapedagógusok mellett a gyógypedagógusokat, a csecsemő- és kisgyermeknevelőket, valamint a konduktorokat is. Az Eduline számításai szerint osztatlan tanári képzésekre idén összesen 3357 fő jelentkezett.
Úgy tudjuk, az oktatási kormányzat arra kérte az egyetemeket, hogy a csütörtök délelőtti minisztériumi sajtótájékoztató előtt ne kommunikálják a saját adataikat, ezért szerda este ugyan kiderülnek a ponthatárok, egyéb adatokra, rangsorra csak csütörtökön, nap közben lehet számítani.
Természettudományos tárgyakból még az elit gimnáziumokban is jól jött a különóra
Nyilatkozott a Szabad Európának az egyik budapesti egyházi gimnázium diákja, aki pszichológia szakra jelentkezett egyetemre. Már évek óta tudta, hogy ez a szakma érdekli, ezért egyértelmű volt a döntés. Az oktatás helyzete miatt több mint egy éve tartó tiltakozások kevésbé szűrődtek be az iskolájába, nyíltan nem is lehetett róla beszélni, ennek ellenére az osztályából néhányan voltak tüntetéseken, ő maga is. A felkészülésüket mindez szerinte nem befolyásolta, nem vesztettek el tanárt kirúgás miatt, náluk még a tanárhiány sem volt érezhető.
Az érettségije jobban sikerült, mint amire számított, előzetes kalkulációja szerint 470 pontot ért el az ötszázból. Idén viszont sokkal több a jelentkező, ezért arra számít, hogy magasabbak lesznek a ponthatárok, mint tavaly, de még így is bizakodva várja az estét, amikor kiderül, sikerült-e bejutnia a kiválasztott egyetemre.
Osztálytársai körében nem volt szempont a választásnál, hogy alapítványi, állami vagy egyházi a kinézett intézmény fenntartója. Csak azoknál okozott nehézséget a választás, akik már most tudják, hogy külföldön szeretnének tanulni, nekik érdemesebb volt olyan egyetemet választaniuk, ahol biztosan működni fog a jövőben is az Erasmus program.
Ehhez kapcsolódóan: Erasmus+-ösztöndíjak: szeptember 1-jéig élhet még a remény
Az osztályában a gazdaság-menedzsment szak volt a legnépszerűbb, ami megfelel az országos adatoknak. A legkedveltebb egyetem náluk a Corvinus, a BME, a Pázmány és az ELTE. Az osztályból csak néhányan vannak, akik úgy döntöttek, hogy nem a felsőoktatásban folytatják, hanem dolgozni kezdenek vagy önkéntes munkára mennek.
Nem járt különórára, csak fakultációra abból a tárgyból, amelyből emelt szintű érettségit tett. Azoknak volt szükségük külön felkészítőkre, akik orvosi egyetemre jelentkeztek, ők biológiából és kémiából jártak különórákra, valamint azok, akik matematikából készültek az emelt érettségire.
Egyetemi tanár: Egyre kevesebb tudással érkeznek a diákok
Padisák Judit limnológus, a Pannon Egyetem tanára nemrég azt mondta a Szabad Európának, hogy matematikus kollégái kétségbeesve mesélték neki, hogy a középiskolákban már a szögfüggvényeket sem tanítják meg.
„Nem tanulnak deriválni, integrálni, függvényanalízist és a többi. Néztek egymásra, hogy könyörgök, hogy fogunk így nekik fizikát tanítani?! Ott tartunk, hogy míg 25 éve nem voltak elsőéveseknek felzárkóztató tanfolyamok, azóta lett először kémiából, aztán fizikából, matematikából is. Már biológiából is kellett felzárkóztatót indítanunk. (…) Nem tudom, hogy a középiskolákban mi történik, hogy őszinte legyek. A gyerekek nem tanulnak meg tanulni” – fogalmazott.
A lakbéreket is felpörgeti a sok jelentkező
Ahogy arról nemrég beszámoltunk, a legjelentősebb vidéki egyetemi városokban mostanra a tavalyi fővárosi szintet közelítik az árak: Debrecenben és Győrben 170 ezer forint, Pécsett 140 ezer, Szegeden több mint 137 ezer, Miskolcon százezer forintos lakásbérleti árakkal kell számolni. Budapesten az átlagos bérleti díjak július elején 240 ezer forintnál tartottak. A szakemberek szerint ez tovább emelkedhet, ahogy meglódul a kereslet a felvételi ponthatárok kihirdetése után.
