Nemcsak a kohéziós pénzek időarányos része lehet a magyar kormány vesztesége, de állnia kell az Európai Bíróság ítéletéből fakadó, három-négymillió eurós tételt is, így ebben a tekintetben másfél milliárd eurós mínusszal zárulhat az év, amely talán ezért is hozta sorra a nagyberuházások leállítását.
Itt tudja meghallgatni a podcastot:
Öt fontos gondolat a beszélgetésből:
(1) Csaknem háromszázmillió eurót már biztosan elvesztett Magyarország az erre az évre járó európai uniós források közül: az Európai Bíróság menekültügyben hozott ítélete értelmében kétszázmillió eurós büntetést és a napi egymilliós kényszerítő bírságból összeálló összeget ütemesen és arányosan fogják levonni a kohéziós források terhére benyújtott kifizetésekből, azaz ennyivel kevesebbet kap vissza a magyar kormány a már elköltött, egyébként uniós kompenzációra jóváhagyott pénzekből.
(2) Egyelőre semmilyen változtatást nem tett a kormány a magyar menekültügy kifogásolt gyakorlata ellen, de úgy hírlik, hogy a téma szóba került Bóka János európai ügyekért felelős miniszter és a menekültügyi biztos két héttel ezelőtti találkozóján. Arról még semmit sem tudni, hogy mit vállalna a kormány az ítélet végrehajtásából, de az látszik ebből a lépésből, hogy kiutat keres a további kényszerítő bírságok elől.
(3) Veszélyben van a befagyasztott, 6,3 milliárd eurós kohéziós politikai forrás időarányos része is. Ez 1,1 milliárd eurót jelent, és az Európai Tanács a jogállamisági hiányosságok orvoslását, illetve az uniós támogatások elköltésének átláthatóvá, ellenőrizhetőbbé tételét várná cserébe. Ha idén nem is születik kedvező döntés az 1,1 milliárd euró sorsáról, jövőre újra lesz egy határidő, újabb nagyjából egymilliárd euróért, de akkor már az esetleg idén elvesztett összeggel csökkentett keretből.
(4) Az ideális forgatókönyv szerint a magyar kormánynak szeptember közepéig kellett volna hivatalosan jeleznie, hogy milyen formában tett eleget az elvárásoknak. Ezután az Európai Bizottságnak harminc napja van arra, hogy értékelje a tájékoztatást, és ha igazoltnak látja, továbbítsa a jelentést az Európai Tanácsnak, amelynek két hónapja van a mérlegelésre. Ha azon a szinten is jóváhagyják a befagyasztás feloldását, akkor év végén az Európai Bizottságnak az erre az évre felszabaduló 1,1 milliárd eurót át kell vezetnie a kohéziós források jövő évi költségvetésébe.
(5) A befagyasztott pénzek feloldásához az Európai Bizottság egyebek mellett a képviselői és döntéshozói vagyonnyilatkozati rendszer átalakítását, az Integritás Hatóság jogköreinek kiterjesztését, az ügyészség működésének szabályozását várná el. Az elemzői értékelés szerint a feladatok kétharmadát már elvégezte a kormány, mégis a maradék egyharmad a nagyobb kihívás, mert az orbáni rendszer működésének érzékeny pontjait érinti.
Ez a Messziről jött ember, a Szabad Európa podcastsorozata a magyar kormány és az Európai Unió, a közösség intézményeinek ügyeiről. Célunk, hogy ne csak az EU erőközpontjaiból hazatérő magyar politikusok beszámolóiból ismerhessük meg a fejleményeket, döntéseket és viszonyokat, hanem objektív és független képet alkothassunk állandó brüsszeli tudósítónk, Gyévai Zoltán segítségével.
