Izraelben kormánytisztviselőkkel és a Pegasus-kémszoftvert is forgalmazó NSO cég képviselőivel is találkozott az Európai Parlament delegációja. Bár még mindig sok a nyitott kérdés, de sok választ is kaptak a küldöttség tagjai. Egyikük azt a szerződést is megszerezte, amelyet Magyarországgal kötött az izraeli cég és amelyet nagy valószínűség szerint felmondtak, miután Magyarországon jogellenes használták a kémszoftvert.
Izraelbe utazott három napra az Európai Parlament tényfeltáró bizottsága, akik a Pegasus és más kémprogramokkal történő visszaéléseket vizsgálják. A bizottság – amelynek alelnöke a Demokratikus Koalíció EP-képviselője, Rónai Sándor – idén áprilisban alakult meg és 12 hónap múlva kell a Parlamentet tájékoztatniuk tevékenységük eredményéről. A bizottság arra kíváncsi, hogy Európában mire használták ezeket a szoftvereket, bevetették-e jogszabályokkal ellentétes módon, különösen ellenzéki politikusok, civilek és újságírók megfigyelésére, hogyan van szabályozva ez a piac és milyen európai jogalkotásra lenne szükség az átláthatóság érdekében.
Ezért volt kiemelkedően fontos, hogy a leggyakrabban használt kémszoftver, a Pegasus gyártójának, az NSO Group hazájába látogasson ezen a héten a szakbizottság küldöttsége, akik találkoztak a használati engedélyt kiadó kormány, a Knesszet, a civil társadalom képviselőivel és szakértőkkel, valamint az NSO tisztviselőivel is.
A küldöttséget Jeroen Lenaers, holland néppárti képviselő, a vizsgálóbizottság elnöke vezette. Lenaers érdekesnek és eredményesnek ítélte a három napos programot. „Bár nem egyedül a Pegasus áll bizottságunk munkájának középpontjában, fontos volt, hogy itt legyünk, hogy több információt és tudást gyűjtsünk a beszélgetőpartnerek különböző csoportjaival folytatott eszmecseréink során”. Az elnök szerint azonban túl korai még következtetéseket levonni, azt azonban már most biztosra veszi, hogy „további európai szintű erőfeszítésekre van szükség az ilyen technológiával való visszaélések jövőbeni megakadályozása érdekében”. Hozzátette: „sok kérdés továbbra is nyitott, és további vizsgálatra szorul.”
A bizottság másik tagja, a szintén holland, de a liberális frakcióban politizáló Sophie in 't Veld elsődleges véleménye szerint az NSO Group nem az egyetlen szállító, de minden bizonnyal az egyik legnagyobb, ugyanis tizennégy uniós kormánynak adott el kémprogramokat az izraeli kormány által kiadott exportengedélyek felhasználásával. „Ez a látogatás betekintést kínált nekünk, többek között a visszaélésekkel szembeni biztosítékok hatástalanságát illetően, és megerősítette azt a meggyőződésünket, hogy az EU-nak sokkal szigorúbb szabályozásra van szüksége az ilyen kémprogramok értékesítésére, vásárlására és használatára vonatkozóan” - foglalta össze Sophie in't Veldt.
Kifejezetten eredményesnek tartotta a látogatást Gilles Lebreton francia képviselő, aki Marine Le Pen pártjának a tagja, az EP-ben pedig az Ideintitás és Demokrácia frakcióban foglal helyet. Lebreton úgy értékelte, hogy az NSO vezetői több információt adtak, mint amire ő számított.
„Például megtudtam, hogy 27 EU-tagállamból 14 használt NSO-szoftvert hivatalosan a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre. De közülük két állam szerződését felbontották azzal az indokkal, hogy a Pegasust arra használták volna, hogy politikai ellenzékük, valamint újságírók és bizonyos állampolgárok után kémkedjenek” - összegzett Gilles Lebreton. Más forrásokból lehet tudni, hogy az egyik ország, ahonnan az NSO viszavonta a hozzájárulását, az Magyarország, éppen az imént említett okok miatt.
Azt is megtudtuk a francia politikustól, hogy NSO-szerződések valóban megkövetelik állami ügyfeleiktől, hogy a Pegasust csak a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre használják. Ezzel kapcsolatban Lebreton az általa megszerzett szerződések másolatára hivatkozott. Ez azért fontos, mert a Szabad Európa brüsszeli tudósítója korábban beszélt a bizottság olyan tagjával, aki komolyan aggódott amiatt, hogy az NSO csak erősen kozmetikázott, vagyis a lényeges szerződési elemek kitakarásával készült másolathoz engedi csak a hozzáférést, azt is csak betekintésre, másolási, jegyzetelési lehetőség nélkül. Amennyiben ez nem így történt, már csak idő kérdése, hogy mikor lehet többet megtudni például a magyar kormánnyal kötött szerződésről, a felmondás okairól. Ezt követően mindezt össze lehet vetni a magyar kormány ezzel kapcsolatban tett nyilatkozataival.
A vizsgálóbizottság ősszel hasonló tényfeltáró missziót küld Magyarországra és Lengyelországba is. Budapesten szeretnének találkozni Varga Judit igazságügyi miniszterrel is.
