Még nem teljes a tálibok hatalma Afganisztán felett, a napokban mozgolódni kezdtek a regionális vezetők, köztük a szovjetek elleni gerillaháború veteránjai. Az üzbég, tádzsik és más kisebbségek vezetői hatalommegosztásról tárgyalnának, azt mondják, szó sem lehet róla, hogy a tálibok ismét úgy uralkodjanak, mint a ’90-es évekbeli emirátus idején.
A tálibokkal szemben álló regionális afgán hadurak közös frontot alakítottak, és Katarban tárgyalásokat kezdtek a tálibokkal. Khalid Núr, Atta Mohammad Núr, az észak-afganisztáni Balkh tartomány egykor nagy hatalmú kormányzójának fia elmondta, a csoport tagjainak megakadályoznák, hogy az iszlamisták egyeduralmi kormányt alakítsanak.
Nyugati támogatás nélkül összeomlott a hivatalos állam
„Közösen tárgyalunk, mert Afganisztán problémáját nem egyvalaki fogja megoldani” – mondta a 27 éves Khalid Núr a Reutersnek egy meg nem nevezett helyről adott interjúban. „Fontos, hogy az ország teljes politikai közösségét bevonjuk, különösen a nagy hatalmú hagyományos vezetőket, akiket a közvélemény támogat” – mondta.
Atta Núr, Khalid apja és Dosztum a szovjet-afgán háború, és az azt követő afgán polgárháború veteránjai. Idén mindketten elmenekültek Afganisztánból, amikor az északi Mazar-i Sharif városa harc nélkül a tálibok kezére került, de nemrég visszatérhettek Afganisztánba, vagy a visszatérésüket tervezik.
A NATO csapatok idei kivonulása rámutatott az Egyesült Államok által támogatott kormány és hadsereg gyengeségére. A hivatalos kormány és haderő néhány hét alatt összeomlott a tálibok támadásai alatt, és a szélsőséges iszlamisták szinte ellenállás nélkül vonultak be a fővárosban, Kabulba. A kormány és a tálibok mellett azonban van egy harmadik hatalmi centrum Afganisztánban, a regionális erős emberek, akik az összeomlás után ismét hallattak magukról.
A tűzerő a táliboknál van, de nem biztos, hogy ez elég
Afganisztán etnikai széttagoltsága miatt a legtöbb elemző szerint egy népcsoport sem tud sokáig egyedül uralkodni Afganisztánban. A mostani offenzívájuk előkészítésekor a nagyrészt a pastu néphez tartozó tálibok is megpróbálták elnyerni a tádzsikok, üzbégek és más kisebbségek támogatását is, kétséges sikerrel. „A tálibok most rendkívül arrogánsak, mert katonailag nyertek. De feltételezzük, hogy tisztában vannak azzal, mennyire kockázatos, ha úgy uralkodnak, mint korábban” - mondta Núr, utalva arra, hogy az előző, 2001-ig fennálló tálib rezsim kizárta a kisebbségi etnikai csoportokat.
Núr, bár mint mondta, elkötelezett a tárgyalások mellett, mégis „óriási a kockázata” annak, hogy a tárgyalások kudarcot vallanak, ami miatt fegyveres ellenállás kezdődhet a tálibokkal szemben. „A megadás számunkra szóba sem jöhet” – mondta.
Ahmad Massoud, Afganisztán utolsó jelentős tálibellenes ellenállásának, a Pandzsír-völgyi csoportnak a vezetője a múlt héten szintén azt mondta, hogy reméli, hogy a tálibokkal folytatott tárgyalások egy egységkormány létrehozásához vezetnek, ennek hiányában azonban az ő erői készen állnak a harcra.
Továbbra is bizonytalan azonban, hogy valójában hányan támogatják az olyan helyi vezetőket, mint a számos korrupciós ügyben érintett Atta Núr-t, vagy az ellenfelei kínzásával vádolt Dosztumot. Nekik sikertelen tárgyalások esetén egy a korábbinál sokkal jobban felszerelt tálib hadsereggel kéne szembe nézniük, akik az offenzívájuk során mintegy 2 000 páncélozott járművet és 40 repülőgépet zsákmányoltak az Afgán Nemzeti Hadseregtől.
