Nagyon fontos vita végére tett pontot az Európai Bizottság, ugyanakkor egy másik vita veszi ezzel kezdetét – az sem kizárt, hogy mindez a bíróságon végződik. Az Európai Bizottság elfogadta az úgynevezett taxonómiarendeletet, amelyben a nukleáris és földgázenergiát a megújuló forrásokkal veszi egy besorolás alá. Ennek az ágazatok támogatása, a beruházások finanszírozása miatt van jelentősége. A környezetvédők szerint azonban ezzel csak lelassítják a klímacélok megvalósítását és forrásokat vesznek el a megújulóenergia-termelés fejlesztésétől.
Az EU 2050-es klímasemlegességi céljának eléréséhez nem elegendő uniós forrásokra, rendkívüli mennyiségű magánberuházásra is szükség van. Az uniós taxonómia célja, hogy a magánbefektetéseket a klímasemlegesség eléréséhez szükséges tevékenységekhez irányítsa. Ez nem változtat azon, hogy egy tagállamnak saját joga eldönteni, hogyan állítja össze az energiamixét, mint ahogy később majd bemutatjuk, ezen a téren igen nagy eltérések vannak. Az Európai Bizottság a tudományos szakvéleményekre hivatkozva állítja azt, hogy az átmenetben szerepet játszhatnak a gázzal és az atomenergiával kapcsolatos tevékenységekbe történő magánberuházások is. „A kiválasztott, gázzal és atomenergiával kapcsolatos tevékenységek összhangban vannak az EU éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseivel, és lehetővé teszik, hogy felgyorsítsuk a környezetszennyezőbb tevékenységekről, például a szénalapú energiatermelésről a klímasemleges jövőre való átmenetet, amely főként megújuló energiaforrásokon alapul” – áll a testület közleményében.
Zöldítés feltételekkel
Az előterjesztett anyagban meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a gázzal és az atomenergiával kapcsolatos bizonyos tevékenységek átmeneti jelleggel a megújuló energiaforrásokkal azonos elbírálás alá esnek. Ezek a feltételek a következők: mind a gáz, mind az atomenergia esetében a beruházásnak hozzá kell járulnia a klímasemlegességre való átmenethez, az atomenergia esetében a nukleáris biztonsági és a környezetbiztonsági követelményeket teljesíteni kell, a gáz esetében pedig hozzá kell járulni a szénről a megújuló energiaforrásokra való átmenethez.
Azt is előírja a brüsszeli testület, hogy az átláthatóság érdekben a befektetőknek egyértelműen tudniuk kell beazonosítani, hogy mely befektetési lehetőségek foglalnak magukban gázzal vagy atomenergiával kapcsolatos tevékenységeket.
A területért felelős egyik biztos, Valdis Dombrovskis azt mondta, hogy „az új szabályok növelik az átláthatóságot és javítják az információk közzétételét, így a befektetők az esetleges zöldre festést felismerve megalapozott döntéseket hozhatnak”.
Mairead McGuinness, a pénzügyi stabilitásért, a pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért felelős biztos egy órán keresztül válaszolt az újságírók kérdéseire Brüsszelben. Többek között azt mondta, hogy nem tökéletes a javaslat, de jó megoldást jelent, amely a közös uniós cél elérése felé mutat. „Az EU elkötelezett a klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósítása mellett, és ehhez minden rendelkezésünkre álló eszközt fel kell használnunk. Az átmenetet elősegítő magánberuházások fokozása kulcsfontosságú éghajlat-politikai céljaink eléréséhez. A mai napon meghatározott szigorú feltételek hozzá fognak járulni e beruházások finanszírozásához, vagyis a szennyezőbb energiaforrások, például a szén felhasználásának csökkenéséhez” – mondta az ír biztos. Meg kell említeni, hogy sajtóinformációk szerint nem volt egységes a biztosi testület, és három biztos ellenvéleményének adott hangot.
Tagállami szempontok
Ugyanígy a tagállamok körében is táborok alakultak ki. Az északi és a déli államok általában ellenezték az atomenergia zöldítését, míg Közép-Kelet-Európában a nukleáris és a földgázenergiának is komoly támogatói vannak, s ennek a tábornak az élére Franciaország állt. A tagállamok hozzáállásának megértését segíti, ha tudjuk, hogy az egyes országok milyen mértékben támaszkodnak a különböző energiaforrásokra. Az Eurostat adatai szerint a földgáz az EU energiamixének 22,3 százalékát tette ki 2019-ben, az atomenergia pedig 13,1 százalékát, de felhasználásuk tagállamonként eltérő.
Franciaország küzdött leghangosabban a nukleáris energia zöldként való megjelöléséért, ami nem meglepő, ha tudjuk, hogy ez az elsődleges energiaforrása: 2019-ben 41,1 százalékkal részesedett. A kőolaj 31,2 százalékos, a földgáz pedig 14,8 százalékos arányban van jelen, a megújuló energia pedig 11,2 százalékban. Egészen más képet mutat Németország, ahol a nukleáris energiát használják a legkisebb mértékben, 6,2 százalékban, míg a földgáz a legjelentősebb energiaforrás 24,2 százalékkal. Olaszország egyáltalán nem használ nukleáris energiát, energiamixének 38,6 százalékát a földgáz, 35,9 százalékát pedig a kőolaj teszi ki. Spanyolország teljes mértékben ellenzi az atomenergia és a földgáz zöldítését: előbbiből 11, utóbbiból 23 százalékot használ, de a nukleáris energiát teljes mértékben ki fogják vezetni. Ugyanakkor a kőolaj uralja az energiafelhasználásukat, amely részesedése 47,2 százalék.
Zöld bírálat, fideszes támogatás
A jogszabály elvileg jövő év január 1-jétől lép hatályba. Ez csak akkor nem történik meg, ha legalább húsz tagállam vagy az Európai Parlament többsége ellene foglal állást. Érdekes fejlemény lehet, ha tagállami kormányok pert indítanak emiatt a bizottsággal szemben – mint ahogy például Ausztria kilátásba helyezte.
Az Európai Parlamentben a Zöldek máris azt kérték, hogy az EP utasítsa el a javaslatot. Bas Eickhout EP-képviselő, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság alelnöke ezt mondta közleményében: „A gáz- és nukleáris ipart fenntarthatónak minősíteni kívánó rövidlátó kísérlettel az Európai Bizottság jelentősen aláássa az EU hitelességét az éghajlatváltozással foglalkozó szereplőként. A taxonómia állítólag lehetőség az EU számára, hogy felállítsa az aranystandardot a jövő befektetései számára. A gáz és az atomenergia bevonása a bizottság javaslatába azonban egyenértékű a zöldmosással és szembeszáll a zöldmegállapodással.”
Támogatja viszont a tervezetet a Fidesz EP-képviselőcsoportja. Tóth Edina képviselő szerint Brüsszel megerősítette, hogy az atomenergia és a földgáz teljes mértékben megfelel a környezetvédelmi kritériumoknak. „Az atomenergia és a földgáz környezetbarát technológia, amely felhasználásával biztonságos módon lehet nagy mennyiségű, olcsó, károsanyagkibocsátás-mentes villamos energiát termelni, biztosítva ezzel a rezsiköltség-csökkentés fenntarthatóságát és a 2050-es klímasemlegességi célok teljesítését” – emelte ki.
Képviselőtársa, Gyürk András pedig rámutatott, hogy ez volt az egyetlen helyes lépés a kérdésben, mert szerinte a magas energiaárakra építő brüsszeli energiapolitika elfogadhatatlan a polgárok számára. A bizottság döntése ennek a beismerése, azonban a Fidesz számára a küzdelem még nem ért véget. „A baloldal nem tett le arról, hogy kudarcos zöldideológiáját érvényesítve megfossza az atomenergiát és a földgázt a tiszta minősítéstől. Ez ellen harcolunk, a csata folytatódik” – hangsúlyozta a Fidesz EP-képviselője.
Élesen bírálta viszont a javaslatot a Greenpeace. Szerintük a terv potenciálisan több száz milliárd eurónyi magánberuházást ösztönözne arra, hogy a tiszta energiáktól, például a megújulóktól távolodjon el, és helyette az atomenergiára és a fosszilis gázra térjen át, felgyorsítva az éghajlati válságot.
Ariadna Rodrigo, a Greenpeace EU fenntartható pénzügyekkel foglalkozó tagja a következőket mondta: „Kérem, szeretnék bejelenteni egy rablási kísérletet. Valaki eurómilliárdokat próbál elvenni a megújulóktól, és olyan technológiákra herdálni, amelyek vagy semmit sem tesznek az éghajlati válság leküzdéséért, mint például az atomenergia, vagy amelyek aktívan rontják a helyzetet, mint például a fosszilis gáz. A gyanúsított az Európai Bizottság főhadiszállásán tartózkodik, és olyan embernek álcázta magát, akit komolyan kell venni az éghajlati és természeti válsággal kapcsolatban.”
