A kamatplafon, a bank- és extraprofitadó miatt tett epés megjegyzéseket Csányi Sándor, Magyarország legnagyobb bankjának vezetője egy konferencián a vele szemben ülő nemzetgazdasági miniszternek. Nagy Márton nem jött zavarba. Arról beszélt, hogy Magyarországon lakhatási válság van, ezért a kormány Budapesten korlátozza a rövid távú szálláskiadást.
„Sajnálom, hogy a két miniszter nem érkezett meg, mert talán érdekes lett volna. Nagy Mártont nem sajnálom, mert ő úgyis mindent tud” – kezdte a hazai bankrendszer kihívásairól szóló előadását Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója csütörtökön a Portfolio konferenciáján, a Budapest Economic Forumon.
A konferencia meghívott előadói között volt Nagy Márton nemzetgazdasági és Varga Mihály pénzügyminiszter, akik Csányi beszéde után szólaltak fel, csak később érkeztek meg. Aktualitást az adott a bankvezér beszólásának, hogy a kormány kedden egy 21 pontból álló gazdaságélénkítő javaslatcsomagot hirdetett meg, amely negatívan érinti a hazai bankokat.
Csányi Sándor azzal kezdte az előadását, hogy bemutatta az európai és az amerikai bankszektor közötti különbségeket, példákkal illusztrálva, miért maradt le az EU az USA mögött. 2014–2023 között az eurózónában 14, míg az Egyesült Államokban 23 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP), vagyis az amerikai gazdasági növekedés lényegesen nagyobb volt.
De a bankvezér szerint ennél is fontosabb, hogy az amerikai gazdaság termelékenysége (12 százalék) négyszer gyorsabban nőtt, mint az európai (három százalék), eközben a népességszám is háromszor gyorsabban emelkedett a tengerentúlon, mint az Európai Unióban. Az öreg kontinens egyedül a kilencszázalékos foglalkoztatási ráta emelkedésével körözte le az USA-t, ahol öt százalékkal tudták növelni a munkavállalók arányát.
Csányi Sándor szerint mindezek után nem csoda, hogy az elmúlt tíz évben az Egyesült Államokban 67 százalékkal nőttek a kihelyezett hitelek, miközben az eurózónában csak 24 százalékkal. Szerinte ha egy százalékkal nő a kihelyezett hitelek összege, az 0,2 százalékkal növeli GDP-t. Az amerikai, közel háromszor akkora hitelnövekedést feltételezve 4200 milliárd euró plusz hitelkihelyezés 850 milliárd euróval növelhette volna az eurózóna GDP-jét, ami hat százalékkal magasabb növekedést jelentett volna az elmúlt tíz évben.
Túl sok az előírás?
Csányi azt is hangsúlyozta, hogy a szigorúbb európai szabályok miatt sokkal kevésbé jövedelmező az európai bankszektor, mint az amerikai, ahol a tőkearányos megtérülés tíz, az elvár hozam 1,1 százalék az európai öt, illetve 0,6 százalékkal szemben.
Ez a fajta túlszabályozás odavezetett, hogy a bankszektoron kívüli szereplőket hozta helyzetbe, az Apple-t, a Google-t és at Alipayt, illetve a Revolutot, a Wise-t és Monzót. „Magyarországon elég komoly szakértelem halmozódott fel a kormányon belül a bankok szabályozásán és a különadók terén – mondta. Arra figyelmeztetett, hogy az állami szabályozás alá nem tartozó szolgáltatók nem fizetnek különadót, tranzakciós illetéket, és nem terhelik őket a banki működés során felmerülő költségek. – Eljutunk lassan oda, hogy az OTP-nek is kell valahol az eurózónán kívül csinálnia egy olyan fizetési szolgáltatót, ahol kiszolgálja a magyar ügyfeleket ezen költségek nélkül.”
Csányi becslése szerint a hazai pénzügyi szektor 2010 és 2023 között 1184 milliárd forintnyi bankadót, 2389 milliárdnyi tranzakciós illetéket fizetett be. (Az illeték nagy részét a bankok áthárították az ügyfelekre.) A kamatstop négyszázmilliárd, a hitelfizetési moratórium 107, a devizahitelek forintosítása 589, az extraprofitadó 430 milliárd forintba került a szektornak tavalyig. Ehhez jön a tranzakciós illeték emelése és az extraprofit, valamint az önkéntes kamatplafon.
Kifogásolta, hogy nem teljesültek az adók bevezetésekor tett kormányzati ígéretek, már rég ki kellett volna vezetni a különadókat, illetve a gazdaság sem nőtt, holott a kormányzati kommunikáció szerint emiatt kellett ideiglenesen magasabb sarcot kivetni a bankokra: a költségvetési hiány jelentős, a gazdaság pedig nem nőtt az ígért mértékben. „Mi fizetjük a különadót, és a hírek úgy szólnak, hogy a növekedésért felelős miniszter – miközben nincs növekedés –, Nagy Márton jutalmul kap egy külön tárcát. Ez nem fair” – mondta.
Szerinte az is furcsa logika, hogy a bankoknak ötszázalékos kamatplafont kell bevezetniük, anélkül hogy a kormány inflációs kötelezettséget vállalna cserébe. „Pedig a kettő között csak van valamilyen összefüggés, legalábbis régen volt” – mondta. Beszélt arról is, hogy az OTP ukrajnai és orosz érdekeltségei jól teljesítenek. Azért nem hagyja ott az orosz piacot, mert ha el akarná adni, csak az orosz állami szervezet által értékelt áron tehetné meg. A szervezet által meghatározott vételárnak csak a negyven százalékán adhatná el, majd a kapott összeg 35 százalékát azonnal be kellene fizetnie „önkéntes hozzájárulásként”, ami ajándék lenne az orosz államnak. „Ezzel hozzájárulnánk Oroszország háborús erőfeszítéseinek finanszírozásához.”
Replikázott a miniszter Csányinak
Nagy Márton Csányi Sándornak címezve azt válaszolta, hogy a magyar kormány háromszázalékos éves átlagos inflációval számol a jövőben. A nemzetgazdasági miniszter a konferencián ismertette a kormány 21 pontos gazdaságpolitikai akciótervét, amely három pilléren nyugszik: megfizethető lakhatás, a jövedelmek vásárlóerejének növekedése, illetve a kis- és közepes vállalatok (kkv-k) megsegítése.
A miniszter szerint Magyarországon lakhatási válság van, amelynek megoldásában a bankszektornak is lesz szerepe. A kormány tervei szerint évente 25 ezer lakásnak kell épülnie Magyarországon megfizethető négyzetméterárak mellett. Idén valószínűleg csak tizenkétezer új lakás épülhet. Budapest esetében egymillió forintos négyzetméterárról beszélt, de nem derült ki, hogy ez az új építésű lakásokra vagy a használtakra vonatkozik. Ezek a főváros külső kerületeiben még a kormány által kívánatosnak tartott egymillió forintos négyzetméterárak alatt vannak, az egész városban az új építésűek viszont már bőven efelett, sőt az agglomerációban is.
A miniszter szerint már nemcsak Budapesten, hanem Debrecenben is tizenkét évet kell dolgozni ahhoz, hogy meg lehessen venni egy 75 négyzetméteres lakást. „Ha egy fiatal ma Budapesten lakást akar bérelni, akkor a belső kerületekben a havi jövedelmének ötven-hatvan százalékát ki kell fizetnie” – mondta. Szerinte ma Magyarországon nem az áram és a gáz a legnagyobb rezsi, hanem a lakbér.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint ha a lakbér aránya harminc százalék felett van a havi jövedelemhez képest, lakhatási válságról lehet beszélni. „Negyven százalék felett kritikusnak tekinthető a helyzet” – mondta a miniszter.
Nem csak a fiatalokat érinti a drága albérlet problémája. Budapesten nyolcszázezer háztartás van, ahol legalább két ember lakik. Ebből 140 ezren laknak olyan albérletben, amelyet hivatalosan is bejelentettek, vagyis a főbérlő bevallja az adóhivatalnak a kiadásból származó személyijövedelem-adóját. Nagy Márton szerint a valódi szám ennél jóval magasabb, de a hivatalos adatok szerint is a fővárosi háztartások közel húsz százaléka albérletben lakik.
Az ellenzéki vezetésű fővárost és kerületi önkormányzatokat kritizálva azt mondta, hogy felléphettek volna az Airbnb ellen, de mivel nem tették, a kormánynak kell beavatkoznia, a kabinet szigorítja a rövid távú lakáskiadást. Kétéves moratóriumot hirdetnek Budapesten, addig nem adnak ki új engedélyt Airbnb-re, és négyszeres adóemelést terveznek; ez a vidéki településekre nem vonatkozik. Emellett megvizsgálják a lakásbérleti díjakat, hogy miért emelkedik ilyen ütemben, és növelik a kollégiumi férőhelyek számát.
A kormány újraindítja a hárommillió forint önerővel plusz hárommillió forint állami támogatással működő otthonfelújítási programot, de csak a leszakadó, nagy valószínűség szerint a kétezer fő alatti településeken.
Indul a munkáshitel is, amelynek keretében a 17–22 éves korosztály legfeljebb négymillió forintot igényelhet nullaszázalékos kamat mellett. Vita a bankokkal csak az életkorral kapcsolatban van, hogy hol húzzák meg a határt.
