Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Elemzők: Végre egy kellemes meglepetés az inflációban


Lassult ugyan a drágulás üteme, de még korántsem ért véget a magas árak korszaka. Az áprilisi éves infláció 24 százalékra csökkent, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy egyre kevesebb szolgáltatást veszünk igénybe.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 24 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest áprilisban. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek.

„Végre egy kellemes meglepetés. Az áprilisi inflációs adat meghozta a várva várt érdemi lassulást” – reagált Virovácz Péter, az ING vezető elemzője arra, hogy a márciusi 25,2 százalék után 24-re csökkent az éves infláció.

A szakember szerint ugyanakkor az infláció elleni küzdelem közel sem ért véget: havi alapon ugyanis továbbra is erőteljes általános áremelkedés mutatkozik a magyar gazdaságban.

Úgy gondolja, hogy a 0,7 százalékos havi drágulás elegendő ugyan ahhoz, hogy továbbra is lőtávolban legyen az év végi egy számjegyű infláció, ugyanakkor a háromszázalékos inflációs cél eléréséhez hosszú távon 0,2-0,3 százalék körüli havi drágulás a maximálisan megengedhető.

„Az üzemanyagok ára mérsékeltebb csökkenést mutatott áprilisban, miközben a tartós fogyasztási cikkek esetében stagnálás volt látható. Ez utóbbinál bíztunk abban, hogy az erősebb forint már havi alapon is áresést hozhat” – mondta az elemző. Virovácz Péter szerint az élelmiszerek esetében havi alapon stagnáltak az árak.

Meglepetés a szolgáltatási szektorban

A háztartási energia és a ruházkodási cikkek esetében is némileg magasabb lett a havi alapú árváltozás a vártnál. „Mindezen felfelé mutató meglepetéseket azonban egy nagy tétel bőven ellensúlyozta: a szolgáltatások inflációja. Úgy tűnik tehát, hogy mostanra a lakossági fogyasztás érdemi zsugorodása a szolgáltatások széles körében kifejti a negatív inflációs hatást” – tette hozzá.

Májusban ugyanakkor ismét erősödhet a szolgáltatások inflációja a pénzügyi és biztosítási cégek áremelése és a telekommunikációs vállalatok újabb áremelési körének következtében. Ezzel szemben várhatóan tovább mérséklődik az üzemanyagok ára, a háztartási energia esetében sem vár az elemző felfelé irányuló impulzust.

„A fogyasztás visszaesésével és a tavalyi év azonos időszakához képest erősebb forinttal vélhetően a ruházati, tartós fogyasztási cikkek inflációs mutatója is mérséklődhet” – tette hozzá.

Európa-bajnokok vagyunk

Márciusban is a magyar infláció volt a legnagyobb az Európai Unióban. Az Eurostat adatai szerint míg az EU-ban márciusban átlagosan 8,3 százalékos volt az árindex, Magyarországon 25,6 százalék.

A második legnagyobb infláció Lettországban volt, 17,2 százalék, míg versenytársainknál, Csehországban 16,5, Lengyelországban 15,2, Szlovákiában pedig 14,8 százalék. A legkisebb mértékben, 2,9 százalékkal Luxemburgban emelkedtek az árak.


Az elemző szerint elérhetőnek tűnik az év végi egy számjegyű inflációs mutató, de éves átlagban 19 százalék lehet az infláció, mert a tartósan magas inflációs környezet veszélye még nem hárult el.

„A rendkívül dinamikus bérkiáramlás az év utolsó negyedévében már pozitív reálbér-növekedésben ölthet testet. A vállalatok jellemzően visszatekintő árazási szokással bírnak, vagyis a múltbeli infláció alapján változtatnak árat” – mondta.

Szerinte ilyen átlagos infláció mellett és emelkedő reálbérkörnyezetben ez azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a megszokottnál magasabb szinten ragad a havi árváltoztatás mértéke.

Ehhez kapcsolódóan: Az állami kommunikációban a járvány miatti infláció alakult át háborús inflációvá, majd szankcióssá

Tekintettel a fogyasztás további zsugorodására, a lakossági megtakarítások szintjének csökkenésére, könnyen lehet, hogy az év vége felé a lakosság nem a fogyasztást, hanem a megtakarítást helyezi előtérbe.

„Ez visszafoghatja a gazdaság teljesítményét, ugyanakkor a vállalatok átárazási erejét is korlátozhatja. Vagyis a jövő évi infláció lényegében azon múlhat, hogy a lakosság hogyan viselkedik majd” – mondta.

Meredek csökkenés nyártól

„A következő hónapokban bázishatások, az üzemanyagárak folyamatos csökkenése és az egyes élelmiszertermékekre bejelentett árcsökkentés miatt az infláció fokozatos, majd az év közepétől meredek mérséklődésére számítunk” – mondta Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője.

Szerinte a bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény- és energiaárak és szállítási költségek jelentősen visszaestek az utóbbi hónapokban, így újabb külső ársokkra nem kell számítani.

Sőt a várakozásoknál gyorsabban is lehúzhatja az inflációt, a forint erősödése pedig szintén mérsékelheti az inflációt, ami a tartós fogyasztási cikkeknél már megfigyelhető.

„Az ár-bér spirál kialakulása egyes szolgáltatói ágazatokban megfigyelhető, ami lassíthatja az infláció mérséklődésének ütemét, azonban az idei év végére így is egy számjegyű inflációra számítunk” – tette hozzá. Suppan Gergely szerint az idei éves átlagos infláció ugyanakkor elérheti a 18,5 százalékot.

Itt a saját lista

A Szabad Európa 2021 szeptembere óta figyeli egy húsz tételt tartalmazó, a szerkesztőség által összeállított bevásárlólistával az árak alakulását ugyanabban az üzletben.

Az elmúlt másfél évben a lapunk által figyelt termékek ára átlagosan közel ötven százalékkal emelkedett, vagyis 2021 szeptemberéhez képest ennyivel többet kellett a kasszánál hagyni ugyanazon árucikkek megvásárlása esetén decemberben. Ezen belül az élelmiszerek drágultak legnagyobb mértékben szubjektív, nem reprezentatív listánk szerint.


Az árak emelkedése megállt, egyedül a mosópor és az olívaolaj drágult, a legtöbb termék ára viszont stagnált. Jó hír, hogy egy hónap alatt tíz százalékkal csökkent az üzemanyag és a kávé, illetve a szezonális terméknek tekinthető paradicsom (–20 százalék), illetve a burgonya (–9 százalék) ára is.

Ezek a hivatalos számok

A KSH adatai szerint az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett leginkább, de a trend már csökkenő.

Az élelmiszerek ára 37,9 százalékkal nőtt, ezen belül leginkább a tejtermékeké (63,5 százalék), a vajé és vajkrémé (62,1 százalék), az édesipari lisztesárué (61,9 százalék), a kenyéré (61,6 százalék), a tojásé (51 százalék), a száraztésztáé (47,6 százalék), a péksüteményeké (46,7 százalék), a sajté (45,4 százalék) és a tejé (43,2 százalék).

A termékcsoporton belül a liszt (8,8 százalék) és az étolaj (3,4 százalék) ára nőtt a legkisebb mértékben. A háztartási energia 41,8 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 59,4, a tűzifa 54,4, a palackos gáz 46,9, az elektromos energia 27,3 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 20,5, ezen belül a szeszes italoké 27,5 százalékkal nőtt.

A tartós fogyasztási cikkekért 9,3, ezen belül az új személygépkocsikért 18, a konyha- és egyéb bútorokért 16,1, a fűtő- és főzőberendezésekért 15,7, a szobabútorokért 15,2 százalékkal kellett többet fizetni.

  • 16x9 Image

    Wiedemann Tamás

    Wiedemann Tamás a Szabad Európa budapesti irodájának újságírója. 2007 óta ír gazdasági témájú cikkeket. Dolgozott a Magyar Hírlapnál, a Napi Gazdaságnál, a Magyar Nemzetnél és a G7-nél. 2009-ben a Robert Bosch Alapítvány és a Berliner Journalistenschule ösztöndíjasa volt Berlinben. 

XS
SM
MD
LG