Az ősz első hónapjában folytatódott az infláció csökkenése, a legfrissebb adatok szerint a háromszázalékos szint közelébe szelídült az éves drágulás üteme. Ezzel el is értük a mélypontot, jövőre ismét négy százalékra emelkedik, vagyis nem lesz olcsóbb az élet Magyarországon.
Szeptemberben három százalékkal haladták meg átlagosan a fogyasztói árak az egy évvel korábbiakat – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az infláció egy hónap alatt átlagosan 0,1 százalékkal csökkent.
Ezzel kapcsolatban Virovácz Péter, az ING vezető elemzője azt mondta, hogy két fontos komponensre vezethető vissza a havi árcsökkenés. Egyrészt az üzemanyagok esetében szeptemberben volt egy markáns, 3,7 százalékos áresés, ami önmagában 0,2 százalékponttal fékezte a havi inflációt, másrész pedig a szolgáltatások esetében – részben szezonális, részben egyedi hatásokra visszavezetve – látható egy 0,8 százalékos árcsökkenés.
„Az üdülési szolgáltatások ára esett jelentősen, ahogy szeptemberben megszokhattuk, bár talán a lanyhább forgalom miatt az árcsökkenés is nagyobb volt a megszokottnál. Másrészt a közlekedési szolgáltatásoknál volt egy komoly áresés a távolsági utak esetén” – tette hozzá.
Drágultak az élelmiszerek
Ezzel szemben meglepetést okozott az élelmiszerek árának egyhavi alakulása: egyszázalékos havi áremelkedés volt. Az elemző szerint ez részben már a nyári aszályos időjárás eredménye lehet, részben pedig a tejtermékek markáns drágulásához köthető.
Az éves bázisú infláció augusztusban még 3,4 százalék volt, ez esett vissza szeptemberre három százalékra; az eredmény megfelelt az elemzői várakozásoknak. Az elemző szerint a lassulás mögött ugyanazon tényezők húzódnak meg, mint amit a havi adatoknál láttunk.
„Az üzemanyagok és a szolgáltatások lefelé húzták a mutatót, míg ezt részben ellensúlyozta az élelmiszerek drágulása” – hangsúlyozta. Az élelmiszerek esetében éves szinten 3,7 százalékos volt az áremelkedés, ami egy éve a legmagasabb mutató. Bár a szolgáltatások esetében markáns volt a lassulás, az inflációs ráta még így is 8,4 százalékos.
Ez az adat azért fontos, mert az éves bázison számított háromszázalékos infláció közel háromnegyedét a szolgáltatószektor adja. „A fejlett és a régiós országokhoz hasonlóan továbbra is ez a tétel okozza tehát az infláció jelentős részét. Ez abból a szempontból fontos, mert ez a fajta infláció ragadósabb” – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: A családi adókedvezmények ellenére is leszakadtak a magyar bérek
A következő hónapokban az inflációs ráták érdemi emelkedésére számít a közgazdász. Ennek részben bázisokai vannak, másrészt ismét erőteljesebbek lehetnek a havi átárazások. Az üzemanyagok a következő hónapokban felfelé mozdítják a mutatót, és az élelmiszerek esetében is folytatódhat a drágulás.
„Pont e két tétel áremelkedése nagyban felerősíti az érzékelt inflációt is, így hiába a kedvező statisztika, a háztartások óvatossági motívuma és félelme az inflációtól aligha enyhül év vége felé. Sőt decemberre ismét 4,5-5 százalék közelébe ugorhat a fő inflációs mutató, és öt százalék fölé mozdulhat a maginfláció” – hangsúlyozta az elemző.
A jövő évre vonatkozóan sokasodnak az inflációs kockázatok: a beinduló fogyasztás, a dinamikus bérnövekedés fennmaradása (főleg a jelentős minimálbér-emelés nyomán) és a legutóbbi kormányzati adóintézkedések vélhetően utat találnak majd a fogyasztókhoz áremelések formájában 2025 folyamán. A szakember arra számít, hogy idén átlagosan 3,8 százalékos, jövőre pedig négyszázalékos lesz az infláció.
Balog-Béki Márta, az MBH tőkepiaci elemzője azt emelte ki a havi árváltozás esetében, hogy a fogyasztói kosárban a harminc százalékot meghaladó súlyú élelmiszerek főcsoportnál egy százalékkal emelkedtek az árak az előző hónapban látott stagnálást követően. „A drágulással mi is számoltunk, párhuzamosan azzal, hogy a FAO árindexének mind az öt komponense drágult szeptemberben.” Az elemző szerint az üzemanyagárak csökkenése folytatódott szeptemberben, szintén a vártnak megfelelően, az üzemanyagokat is tartalmazó, egyéb cikkek főcsoportnál az augusztusi 0,3 százalékos csökkenést követően 1,1 százalékkal mérséklődtek az árak.
A kilátásokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy az idei évre 3,8 százalékos éves átlagos inflációt vár. „A kedvező augusztusi és szeptemberi adatközlést követően év végéig ismét emelkedhet az éves infláció, elsősorban a nagyon alacsony bázis miatt.”
Szerinte jövő év elejére némi dezinfláció prognosztizálható, de nem lesz egyszerű visszatérni a háromszázalékos jegybanki cél közelébe. A béremelési dinamika relatíve magas maradhat 2026-ig, ami ugyancsak nyomást helyezhet az inflációra.
Itt a saját lista
A Szabad Európa 2021 szeptembere óta figyeli egy húsz tételt tartalmazó, a szerkesztőség által összeállított bevásárlólistával az árak alakulását ugyanabban az üzletben. Míg a KSH a szeptemberi árakat közli, saját listánkkal már az októberi árváltozásokat láthatjuk. Szeptemberben nem látogattuk meg az üzletünket, így most az augusztusi árakkal lehet összehasonlítani az októberieket. Négy tétel ára emelkedett.
Egy kilogramm burgonyáért októberben 349 forintot kellett adni az augusztusi 219 forint után. Egy liter kóla ára tíz forinttal, 519-re, míg egy liter tej ára 16 forinttal, 435 forintra nőtt. Ezenkívül a csirkemellért kellett a korábbinál lényegesen magasabb összeget kiadni, miután az augusztusi 1759 forintról 1949-re emelkedett a kilogrammonkénti ára.
Nyolc tétel esetében azonban csökkentek az árak. A tízdarabos tojás ára ötven forinttal, 749-re, a koktélparadicsom kilogrammonkénti ára 2396 forintról 1998 forintra, az általunk figyelt olívaolaj literenkénti ára pedig minimálisan ugyan, de 18 forinttal 11.580-ra csökkent. De száz forinttal olcsóbb lett a fogkrém (1299 forint), harminc forinttal a kávé (1669 forint), háromszázzal a 16 gurigás vécépapír (2499 forint) és kétszáz forinttal az általunk figyelt nagy kiszerelésű mosószer is (7690 forint).
