Dwight Howard, az észak-amerikai profi kosárlabdaliga egykori játékosa kampányvideót készített a tajvani alelnökkel, amelyben országnak nevezte a Kína által saját szakadár tartományának tekintett szigetet.
A sportoló a felvételen támogatásáról biztosította azt a kezdeményezést, amelynek keretében néhány külföldi turista eltölthet egy éjszakát a tajpeji elnöki hivatal épületében.
„Helló, mindenki! Dwight Howard vagyok, és amióta megérkeztem Tajvanra, teljesen másként tekintek erre az országra” – mondta.
Kína saját szakadár tartományának tekinti az 1949-től saját politikai vezetéssel bíró, de facto független Tajvant, és egyre gyakrabban hangoztatja, hogy akár katonai erővel is kész visszavenni az ellenőrzést a sziget felett.
Peking nagy erőkkel dolgozik Tajvan teljes diplomáciai elszigetelésén, rendre élesen kikel minden, ezzel ellentétes intézkedés és nyilatkozat ellen.
Ehhez kapcsolódóan: Kína: „Erős figyelmeztetés” volt a Tajvan körüli hadgyakorlat
Nem sokkal később tiltakozáshullám indult a Twitter kínai megfelelőjének számító Weibo mikroblogon, a #HowardTajvanfüggetlenség címkére pénteken már csaknem négyszázmillió találat volt.
Sokan azzal vádolták a 2022-ben a Taojüani Leopárdok kosárlabdacsapathoz igazoló amerikai sportolót, hogy támogatja Tajvan függetlenségét.
Feltűnt a kérdéses videóban William Lai alelnök, a jövő évi elnökválasztás egyik jelöltje is, aki „szabad országként” hivatkozik Tajvanra.
Az NBA mérkőzései rendkívül népszerűek Kínában, és nem a mostani az első eset, hogy a ligához köthető személyek kijelentései botrányt keltenek a kelet-ázsiai országban. Kínai televíziós társaságok 2019-ben beszüntették a Houston Rockets csapat meccseinek közvetítését, miután Daryl Morey menedzser egy Twitter-bejegyzésében támogatásáról biztosította a hongkongi demokráciapárti tüntetőket.
Ehhez kapcsolódóan: A kínai külügyminiszter ismét megfenyegette Tajvant
Hasonló volt a történet 2021-ben is, amikor Enes Kanter, a Boston Celtics játékosa elítélte a muzulmán kisebbséghez, köztük az ujgur népcsoporthoz tartozókkal szembeni kínai bánásmódot.
Az elmúlt évben külföldi politikusok sora tett látogatást Tajvanon, köztük még amerikai házelnökként Nancy Pelosi és az Európai Unió számos politikusa. Ez mindkét oldalt katonai ereje fitogtatására sarkallta. Kína többször megtorlással fenyegetőzött a Tajvannal szorosabb kapcsolatokra törekvő országokkal szemben, de megfélemlítési kísérletei ellenreakciót váltottak ki a közvéleményben Európában, Japánban és az Egyesült Államokban.
Az egykori japán gyarmat, Tajvan az 1949-es polgárháborúban kivált Kínából, soha nem állt a Kínát kormányzó Kommunista Párt irányítása alatt.
