Úgy tűnik, minél jobban múlik az idő, annál kevesebbet tudnak az illetékesek a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelésekről - vagy legalábbis úgy tesznek.
Míg tavaly nyáron még tudta az Igazságügyi Minisztérium, hogy addig hány ilyen adatgyűjtést engedélyezett, most azt közölte, hogy ezt nem tartja nyilván, csak a kérelmek számát. Azt pedig titkosították, hogy ki írta alá az engedélyeket - írja a hvg.hu.
A portál három kérdést intézett az ügyben illetékes tárcához, ám ezek egyikére sem kapott konkrét választ, hiába telt le az erre törvényileg megszabott maximálisan 90 napos határidő. A kérdezőnek mindössze egy dolgot sikerült megtudnia - igaz, azt nem is kérdezte. Nevezetesen azt, hogy "2021-ben 1469 db külső engedélyhez kötött információgyűjtés előterjesztés került az igazságügyi tárcához benyújtásra, egyéb közérdekű adatot nem tartunk nyilván”. Így azt sem, hogy a kérelmek közül hányat utasítottak el.
Korábban egyébként a tárca hasonló közérdekű adatigénylésekre rendre kiadta a megadott engedélyek számát, még tavaly nyáron is. Akkor a július 19-ig – a Pegasus-botrány kirobbanásáig – megadott engedélyekről közöltek pontos számot. Eszerint minden korábbinál több, átlagosan csaknem napi 5, összesen 928 esetben engedélyeztek tavaly nyár közepéig nemzetbiztonsági célú titkos adatgyűjtést.
Hogy a mostani adatot miért nem adják ki, arra - hiába kérdezte - nem kapott választ a hvg.hu. Pedig nem találta nyilvános jogszabályi, rendeleti nyomát annak, hogy a tárca adatkezelési előírásai időközben megváltoztak volna.
Megtudta viszont, hogy titkosították, kik az engedélyek aláírói. Konkrétan azt a választ kapták, hogy “a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat nem ismerhető meg, ha az a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat”. Ilyen minősített adat érvényességi ideje a jogszabály szerint 10-30 év is lehet, vagyis a tárca válasza szerint ennyi ideig nem tudható, hogy Varga Judit miniszter vagy éppen egy államtitkára írt-e alá bizonyos számú engedélyt. Annak dacára sem, hogy ez az egyszerű számadat az adott, szükségszerűen alapból titkosított ügyekről semmilyen érdemi információt nem ad - írja a portál.
A több országot érintő Pegasus-botrány nyomán az Európai Parlamentben márciusban külön vizsgálóbizottság alakult, hogy feltárja: sértettek-e uniós jogot a tagállamok, mindenekelőtt Magyarország és Lengyelország a kémszoftver felhasználása során. A bizottság Magyarországra jön majd vizsgálódni, és felmerült az is, hogy a témában hallgassák meg Varga Juditot. Csakhogy a miniszternek nincs sok mondanivalója, mert múlt heti jelölti meghallgatásán ki is tért erre és azt mondta: a 2010-es választás óta “Magyarországon törvénytelen megfigyelés nem volt”. Az Európai Parlament vizsgálata egyébként jogalap nélküli, ráadásul értelmetlen is, mert az információkhoz úgysem férhet hozzá, hiszen a nemzetbiztonsági kérdések tagállami hatáskörbe tartoznak - emlékeztet a hvg.hu.
Így működik a Pegasus kémprogram
