A magyar kormányfő szerint az ország meg fogja kapni a felzárkóztatási forrást. Bár ez jól hangzik, az elérhető tizenkétmilliárd euró kevesebb, mint az országnak járó források fele, ráadásul már milliárdos nagyságrendben olvadnak a zárolt összegek is. Kérdés, hogyan vétózhatja meg az EU költségvetését.
Itt tudja meghallgatni a podcastot:
Öt gondolat a podcastból:
(1) Magabiztosan nyilatkozott Orbán Viktor magyar kormányfő december közepén az állami rádióban arról, hogy semmi kétsége nincs afelől, hogy az ország megkapja-e az összes felzárkóztatási forrást. Valóban, a kohéziós pénzekből tizenkétmilliárd elérhető az ország számára az ismert adminisztratív-bürokratikus szabályok alapján, azaz az Európai Bizottság által jóváhagyott beruházásokat utólag megtérítik a kormány által benyújtott számla alapján.
(2) Amiről azonban nem beszélt a magyar kormányfő, az az, hogy a Magyarországnak szánt keretből jelenleg lehívható tizenkétmilliárd euró csak egy, ráadásul a kisebb része a több forrásból összeálló teljes összegnek. A kohéziós politikai források ugyanis esetünkben ebben a költségvetési ciklusban összesen mintegy 22 milliárd euróra rúgnak, csakhogy ebből egy nagyjából tízmilliárd eurós részt befagyasztottak a jogállamiságot érintő kétségek miatt.
(3) Ráadásul a helyreállítási alapként emlegetett, a Covid-járvány miatti gazdasági visszaesés korrigálását célzó helyreállítási és ellenállóképességi eszközből (RRF) is felhasználhatna Magyarország több mint hatmilliárd eurót. Két oldalról is fenyeget ennek az összegnek az elvesztése: egyrészt zárolták az uniós pénzek felhasználásának átláthatóságával kapcsolatban felmerült kételyek miatt, másrészt a forrásból tervezett projektek befejezésének határideje 2026 júliusa.
(4) Kérdéseket vet fel a miniszterelnök másik kijelentése is, miszerint Magyarország megvétózza az EU költségvetését: úgy fogalmazott, hogy „amit nem kaptunk meg a ’25-’26-os években, azt meg kell kapnunk a ’27-’28-as években, egyébként nem lesz költségvetés. Nem járulok hozzá.” Ennél több részletet nem árult el, de az biztos, hogy a már futó, 2021–2027-es időszakra szóló keretköltségvetésbe semmilyen beleszólásuk nincs az uniós állam- és kormányfőknek.
(5) Ha az Európai Unió következő költségvetési ciklusára, a 2028–2034-es időszakra célzott, akkor a kijelentése szintén magabiztosságról tanúskodik: hiszen a témában 2027 közepén várható szavazásig még választások is lesznek Magyarországon, amit pártjának meg kell nyernie, hogy a voksoláskor is kormányzati pozícióban legyen. Ráadásul a keretköltségvetés kisiklatásával a Magyarországnak járó pénzek is elakadnak.
Ez a Messziről jött ember, a Szabad Európa podcastsorozata a magyar kormány és az Európai Unió, a közösség intézményeinek ügyeiről. Célunk, hogy ne csak az EU erőközpontjaiból hazatérő magyar politikusok beszámolóiból ismerhessük meg a fejleményeket, döntéseket és viszonyokat, hanem objektív és független képet alkothassunk állandó brüsszeli tudósítónk, Gyévai Zoltán segítségével.
