Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

„Nem volt világos, hogy milyen alapon utasít a kancellár bármire” – elindult a Corvinusról elbocsátott tanár munkaügyi pere


Ádám Zoltán a munkaügyi pere első tárgyalása előtt tartott sajtótájékoztatón a Fővárosi Törvényszék épületénél 2024. május 29-én
Ádám Zoltán a munkaügyi pere első tárgyalása előtt tartott sajtótájékoztatón a Fővárosi Törvényszék épületénél 2024. május 29-én

Május 29-én volt az első tárgyalás a Corvinusról tavaly, egy vizsgabotrány után elbocsátott tanár, Ádám Zoltán munkaügyi perében. A bíróság meghallgatta a felperest, és az ő, valamint az alperes (az egyetem) jogi képviselői kérdezhették az ügyről Ádámot. A következő tárgyaláson, július elején a Corvinus Egyetem megbízott rektorát, Szabó Lajost is meghallgatják majd. A kirúgott tanár önkormányzati képviselőjelöltként indul a júniusi önkormányzati választáson.

„Az egyetemi kommunikációban nem szokás egymást utasítgatni, nem része az egyetemi kultúrának az ilyen bürokratikus stílusú, hierarchiára épülő kommunikáció. Mi itt kérni szoktunk egymástól” – ez volt az egyik legemlékezetesebb és többször is elhangzó mondata a Corvinus elbocsátott tanára, Ádám Zoltán által indított munkaügyi per első tárgyalásának. A tanár a bíróság előtt elbocsátása előzményeiről tartott beszámolójában többek között a vele szemben ellenséges légkört és az egyetem kancellárjával való kommunikációt kifogásolta.

Ádám Zoltán a Fővárosi Törvényszék munkaügyi bíróságán 2024. május 29-én az elbocsátása miatt indított munkaügyi per tárgyalásán
Ádám Zoltán a Fővárosi Törvényszék munkaügyi bíróságán 2024. május 29-én az elbocsátása miatt indított munkaügyi per tárgyalásán

A Fővárosi Törvényszék munkaügyi bírósága május 29-én a felperest, Ádám Zoltánt hallgatta meg. Az egyetemről tavaly ősszel elküldött tanár kérésére az ügyet soron kívüli eljárás keretében vizsgálják.

Az egyik leggazdagabb család fia

A Corvinus korábbi oktatója azért perelte be volt munkaadóját tavaly októberben, mert szerinte jogellenesen, indokolatlanul bocsátották el az állásából, ezért munkaviszonya visszaállítását szeretné elérni a bíróságon.

Elbocsátására azt követően került sor, hogy bár ő nem engedte vizsgázni az egyik diákját a nem teljesített követelmények miatt, az egyetem vezetése ennek ellenére más vizsgáztatóval megoldotta. A tanár etikai vizsgálatot kezdeményezett. Az ügy országos botránnyá dagadt, és bár sokáig nem volt hivatalos információ arról, hogy melyik befolyásos család gyermekének a vizsgájáról volt szó, végül a Jelen hetilap közölte az érintett diák családnevét. A lap cikke szerint a diák édesanyja kétszer is felkereste a tanárt az egyetemen, hogy megpróbálja rávenni, mégis engedje vizsgázni a fiát. Ádám Zoltán szóban és írásban tájékoztatta, hogy az egyetemi szabályok szerint nem vizsgázhat (nem teljesített bizonyos feladatokat a szorgalmi időszakban). Ezt követően a milliárdos vállalkozó apa írt a dékánnak és a rektornak.

A tanár által vizsgára nem engedett diák apja Timur Rahimkulov, a Forbes felmérése szerint a tizennegyedik leggazdagabb magyar (133,6 milliárd forintos vagyonnal). Az Oroszországból jött, Magyarországon letelepedő család vagyonosodását korábban a G7 portál dolgozta fel részletesen. A 24.hu írt arról, hogy a családnak jelentős mennyiségű Mol- és OTP-részvénye van, és hogy a Corvinus egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány is kapott tízszázaléknyi Mol-részvényt.

Ehhez kapcsolódóan: Visszatekintő 2023: Így foglalta el a NER a leggazdagabb magyarok listájának elejét

Ádám Zoltán a Szabad Európa kérdésére úgy fogalmazott: a perrel „a jogszerű állapot visszaállítását”, vagyis a visszavételét szeretné elérni, és hogy hozzávetőleg év végére számít elsőfokú ítéletre. A Corvinus volt tanárát – egy másik budapesti egyetemen tanuló – fia is elkísérte a tárgyalásra.

A Corvinusról a vizsgabotrány kapcsán elbocsátott tanárt – egy másik budapesti egyetemen tanuló – fia is elkísérte a munkaügyi per első tárgyalására
A Corvinusról a vizsgabotrány kapcsán elbocsátott tanárt – egy másik budapesti egyetemen tanuló – fia is elkísérte a munkaügyi per első tárgyalására

Ádám Zoltán több dolgot sérelmezett az üggyel kapcsolatban. Szerinte például a javaslatára indult (két dékánt és a rektort elmarasztaló) elsőfokú etikai vizsgálat alapos volt, ám „a rektorhelyettes és az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke felmentette a két dékánt és a rektor urat az etikai felelősség alól”. (Ádám felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Társaság a Szabadságjogokért – TASZ – segítségével a másodfokú, az első döntést megsemmisítő etikai döntés ellen.) Az egyetem 2021-ben kinevezett rektora 2023 júniusában lemondott, arra hivatkozva, hogy tudományos munkáját szeretné folytatni. Ezt követően szabálytalansági eljárás indult (a korábbi rektorhelyettes, a jelenlegi megbízott rektor kezdeményezésére) a kérdéses vizsga kapcsán.

„Tiszteletlen volt” a kancellárral

A tanár elbocsátását rendkívüli felmondással az egyetem vezetése azzal indokolta, hogy „nem működött együtt a szabálytalansági eljárásban”, „tiszteletlenül beszélt a kancellárral” és „rossz hírét keltette az egyetemnek”.

Ádám szerint ő minden kért e-mailt elküldött időben (pedig több esetben nagyon rövid határidőt szabtak erre), ezért nem értette, mit várnak tőle, mivel csak később derült ki, hogy valamiért a kancellár nem kaphatott meg két e-mailt az átküldött, az Ádám által teljesnek hitt levelezésből. A kirúgott tanár szerint ő igenis betartotta az alapvető udvariassági szabályokat a kancellárral való kommunikációban, igaz, nem örült a helyzetnek, és ez valószínűleg érezhető volt. A rosszhír-keltés vádja sem megalapozott szerinte, hiszen, mint mondta, ő csak belsős Facebook-csoportban beszélt az ügyről, és ott sem nevesítette az etikai vizsgálatban érintett kollégákat. A sajtóhoz csak 2023 augusztusában fordult, de a diákot ekkor sem nevezte meg.

Ennek ellenére két figyelmeztetést kapott az egyetem kommunikációs vezetőjétől, aki szerint Ádám Zoltán nem tájékoztathatta volna a kollégáit az etikai vizsgálatról; szerinte csak az intézmény vezetői tehették volna meg ezt. (A kirúgott tanár azt állítja, ez tévedés: a szabályzat csak arra tér ki, hogy az egyetem nevében kommunikálhat kizárólag a vezetőség.) A másik figyelmeztetés az egyetem GDPR -szabályainak állítólagos be nem tartására vonatkozott.

Az ügyben a következő tárgyalás július elején lesz, a bíróság meghallgatja majd az egyetem jelenlegi, megbízott rektorát, Szabó Lajost.

Ádám Zoltán jelenleg a IX. kerületi polgármester, Baranyi Krisztina tanácsadójaként dolgozik, és önkormányzati képviselőjelöltként indul a júniusi önkormányzati választáson Budapesten, a XIII. kerületben.

Cikkünk megjelenése után a Budapesti Corvinus Egyetem emailben küldte el a közleményét, melyben kijelentették, hogy szerintük

Ádám Zoltán az egész ügyet és az eljárást politikai kampányának részéve tette, amiben az egyetem nem hajlandó közreműködni. Mivel Ádám Zoltán munkavállalóként megtagadta az együttműködést munkáltatójával, így a Corvinusnak nem volt más választása, mint hogy felmondja vele munkaszerződését. Most a bíróság kezében van a döntés.

A Corvinus Kommunikáció aláírással nekünk küldött e-mailre válaszolva megkérdeztük az egyetemtől, hogy Ádám mely tetteire hivatkozva jelentik ki, hogy „munkavállalóként megtagadta az együttműködést munkáltatójával”. Amint erre a kérdésünkre választ kapunk, azzal frissítjük a cikünket.

  • 16x9 Image

    Horn Gabriella

    Horn Gabriella a Szabad Európa rovatvezetője. Több mint húsz éve újságíróként dolgozik. Cikkei az online és a nyomtatott sajtóban jelentek meg, televíziós riporter is volt. Az alapítás óta szerzője volt az atlatszo.hu oknyomozó portálnak, az elmúlt években a lap munkatársa volt. Több nemzetközi újságíróprojektben segítette a határokon átívelő korrupciós ügyek, hatalmi visszaélések feltárását. ​A hortobágyi földmutyiról szóló riportjáért Hégető Honorka-díjat és Telenor-különdíjat kapott munkatársával közösen, egy másik írásáért pedig a Soma-díj zsűrije részesítette elismerésben. 

XS
SM
MD
LG