Bő két héttel Matolcsy György jegybankelnöki mandátumának lejárta után indult nyomozás a nemzeti bankos alapítványok ügyében. Az alapítványokba 266 milliárd forintnyi közpénz folyt be 2014-ben. Már akkor furcsállta a jegybanki felügyelő bizottság a tranzakciót, de két évvel később már az Alkotmánybíróság is kimondta: az átadott vagyon nem vesztette el a közpénz jellegét.
Szerdán tette közzé honlapján az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azokat a jelentéseket, amelyek a Matolcsy György jegybankelnöki regnálása alatt létrehozott alapítványok vizsgálatáról készültek. A 444.hu kérdésére a Legfőbb Ügyészség azt közölte, hogy „az Állami Számvevőszék Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását érintő vizsgálatának megállapításai alapján tett feljelentése alapján a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytat nyomozást, amely felderítési szakban van folyamatban.”
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) még 2014-ben Pallas Athéné Alapítványok néven hat alapítványt hozott létre, amelyeknek a rendelkezésére bocsátott több mint 266 milliárd forintot. Az akkori hivatalosan meghirdetett cél egyebek mellett az oktatás, a tudomány támogatása, illetve a gazdasági és pénzügyi szakemberképzés volt. Az alapítványok 2019-ben lényegében egy alapítványba, a Pallas Athéné Domus Meritibe (PADME) olvadtak be.
A Direkt36-nak sikerült még a publikálás előtt megszereznie az ÁSZ jelentését. Az oknyomozó portál hétfői cikkében arról írt, hogy hatalmas vagyonvesztést és más súlyos problémákat talált az ÁSZ a jegybank alapítványainál.
A számvevőszék a Matolcsy György MNB-elnöksége idején létrehozott és hozzá közel álló emberek által vezetett Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványt és a szervezet vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. nevű cég gazdasági tevékenységét vizsgálta. (Matolcsy György jegybankelnöki mandátuma idén március 3-án járt le, utódja a korábbi pénzügyminiszter, Varga Mihály lett).
A cég közel ötszázmilliárd forintnyi vagyon felett rendelkezett. Ennek a vagyonnak a jelentős része közpénzből, vagyis az adófizetőktől származott. Az ÁSZ szerint azonban a cég a befektetéseit egy „lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő” struktúrán keresztül hajtotta végre.
A dokumentum szerint ezt a hatalmas összeget rosszul fektették be, ami miatt a vagyon egy része már jelentősen le is csökkent, miközben a pénzből részesültek Matolcsy György nemrég távozott jegybankelnök fiának környezetéhez kötődő cégek.
Ehhez kapcsolódóan: Már harmadik éve Magyarország vezeti a korrupciós listát az EU-ban
Az ÁSZ szerint az Optima egy országokon átívelő, rendkívül bonyolult céghálót épített fel, amelyre az ellenőrzés során nem találtak racionális indokokat. Mindezt az alapítói célokkal ellentétesen, magántőkealapok közbeiktatásával tette meg. Az alapítvány kurátorai nem dolgoztak ki megfelelő kontrollrendszert az Optima és a hozzá tartozó cégek gazdálkodásával kapcsolatban.
Az Optima kockáztatta a rábízott vagyont, több százmilliárd forintot fektetett be két külföldi ingatlancégbe, amelyhez banki hitelt is felvett. Ezek a cégek a vásárlás óta sokat veszítettek az értékükből, és emiatt a vásárláson összességében jelentős vagyont bukott el az alapítvány.
Emellett az Optima közel százharminc milliárdhoz jutott az állami alapítású Neumann János Egyetemért Alapítványtól is kötvénykibocsátás útján, amelyre visszavásárlási kötelezettséget vállalt, de azt nem tudta teljesíteni. Az alapítványra bízott vagyonból jelentős, sok milliárd forintnyi összegre szerződtek egy olyan érdekkörrel, amely a jegybank korábbi elnökének fiához, Matolcsy Ádámhoz köthető.
Az MNB alapítványairól rengeteget cikkezett a sajtó. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója a Direkt36-nak azt mondta, hogy a hatóságoknak már 2016-ban lépniük kellett volna. Ekkor mondta ki ugyanis az Alkotmánybíróság, hogy a jegybanki alapítványok vagyona közpénz, illetve azok közfeladatot látnak el. Sőt, a Népszava cikke szerint, már korábban is mindenki tudott róla, hogy problémás a jegybanki alapítványok 2014-es feltőkésítése.
Róna Péter, aki ekkor a jegybank felügyelőbizottságának (fb) tagja volt, azt mondta a lapnak, hogy az MNB felügyelőbizottsága már akkor jelezte az állami tulajdonosnak, az akkori Nemzetgazdasági Minisztériumnak, hogy a jegybanki alapítványoknak biztosított tőkejuttatás ellenkezik a törvényi előírásokkal, de legalábbis aggályos.
Mint mondta, a határozatot a testület egyhangúlag fogadta el, tehát az is, akit az akkor Varga Mihály vezette tárca vagy épp a Fidesz jelölt a testületbe, sőt, elküldték azt Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének is. Róna Péter szerint ezzel a fb megtette a kötelességét, vagyis felhívta a tulajdonos magyar állam figyelmét a törvénytelenségre. Ennek ellenére működhettek az alapítványok zavartalanul, éveken keresztül.
A nyomozásra végül csak idén, kilenc évvel az alkotmánybírósági döntés után és 11 évvel az alapítványok feltőkésítését követően, Matolcsy György jegybankelnöki mandátumának lejártával került sor.
Az MNB működése 2021 óta veszteséges. A G7.hu cikke szerint az utolsó teljes évet tükröző, 2023-as adatok alapján a jegybank saját tőkéje 1775 milliárd forinttal van lejjebb a jegyzett tőkéjénél. Ezt a veszteséget a magyar adófizetőknek kell állniuk, igaz nem azonnal. A jegybanktörvény ugyanis 3-5 éves türelmi időt engedélyez az MNB-nek arra, hogy a helyzetet rendezze.
Ehhez kapcsolódóan: Alapítványi intézmények: kosarat adott a bizottság a kormánynak
