Mire negyedik hetébe lépett Vlagyimir Putyin orosz elnök népszerűtlen mozgósítási akciója, elkezdtek hazatérni a behívottak maradványait tartalmazó hullazsákok. Ez csak fokozza az oroszoknak a szervezetlen és önkényes folyamat miatti félelmét és dühét.
Az orosz hatóságok október 13-án bejelentették, hogy öt, szeptember végén besorozott, uráli régióból származó férfi halt meg Ukrajnában, ami valószínűleg az első hivatalos megerősítés a mozgósítottak harctéri haláláról. Egy nappal később Moszkvában temetést tartottak egy másik férfinak, akit a Putyin által szeptember 21-én bejelentett mozgósítás során hívtak be.
Mindeközben a behívottak és családtagjaik széles körben felpanaszolják a mozgósítási pontokon uralkodó rossz körülményeket - többek között az élelem, a szállás, a felszerelés és a kiképzés hiányát. Sokan azt állítják, hogy tévesen sorozták be őket, vannak köztük olyanok is, akik azt állítják, hogy nem volt korábbi katonai tapasztalatuk (tehát nem tartalékosok), vagy olyan egészségügyi problémáik voltak, amelyek miatt nem foghatnak fegyvert (például rákbetegek, mozgássérültek vagy túlkorosak).
A 36 éves Anton Boriszovot szeptember végén sorozták be, és néhány nappal később más uráli mozgósított férfiakkal együtt az ukrajnai frontra küldték. Hamarosan eljött érte a halál.
„Van valami, ami zavar engem: a tévében valamit mondanak és mutatnak [a kiképzésről], de valójában még csak kiképzésben sem volt részük” - mondta a 74.ru nevű helyi médiumnak Vlagyimir Boriszov, Anton apja. Fia az életét vesztett öt uráli mozgósított férfi között volt.
Putyin a Harkivi területen történt megfutamodás után rendelte el a "részlegesnek" nevezett mozgósítást. Az ellentámadásban Ukrajna visszaszerezte az orosz erők által a februárban indított invázió óta elfoglalt terület jelentős részét. Ezek a veszteségek és más kudarcok felvetették egy olyan orosz katonai vereség kilátását, amely alááshatja Putyin uralmát.
Putyin szerint a mozgósítás csak a tartalékosokat és a harci tapasztalattal rendelkező férfiakat érinti, Szergej Sojgu védelmi miniszter pedig azt mondta, hogy a hadsereg mintegy 300 ezer ember behívását célozta meg. A katonai tisztviselők azt ígérték, hogy a mozgósított férfiak legalább két hét kiképzést kapnak, mielőtt a frontra küldik őket.
Putyin bejelentése több tucat városban tüntetéseket váltott ki és férfiak tízezrei menekültek el az országból - hogy elkerüljék a behívót.
A lépés következményeinek megfékezésével küszködve a kormány gyorsan törvényeket fogadott el, amelyek magas fizetést, valamint sérülés vagy halál esetén kártérítést és adósságelengedést ígértek a behívottaknak és családjaiknak.
A 34 éves Tyimur Ahmetsin, akinek a fia most kezdte az első osztályt, egyike volt annak az öt uráli sorkötelesnek, akinek megerősítették a halálhírét. Mindez összetörte a családot. Az édesanyja agyvérzést kapott, a fia elkeseredett - mondta a felesége, Marija Ahmetsina, aki szerint nem sok vigasz a pénzügyi kártérítés.
"Mi a fenének kell nekem [a pénz]?" - mondta a 74.ru-nak. "Mit csináljak, adjam oda a fiamnak, hogy tessék, itt van ez az apukád életéért cserébe?".
Alekszej Martinov, 28 éves, moszkvai városi kormánytisztviselőt szeptember 23-án hívták be -- és kevesebb mint három héttel később meghalt a harcmezőn.
"Nem volt harci tapasztalata. Alapvetően néhány nap [kiképzés] után küldték a frontra. Katonai vezetők – ez most nem a hazudozás ideje" - írta Natalja Loszeva, a RIA-Novosztyi állami hírügynökség főszerkesztő-helyettese, Martinov ismerőse a Telegram-csatornáján.
Nyilvános elégedetlenség
Martinov temetésének napján, október 14-én Putyin azt mondta, hogy a "részleges" mozgósítás a hónap végére befejeződik, hozzátéve, hogy a hadsereg az első három hétben 220 000 embert hívott be.
"További mozgósítási akció nincs tervben. Nincs rájuk szükség. Úgy gondolom, hogy két héten belül minden mozgósítási tevékenység befejeződik" - mondta Putyin. Három nappal később Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester közölte, hogy a fővárosban befejeződött a mozgósítás.
Jonathan Haslam, a Cambridge-i Egyetem nemzetközi kapcsolatok történetének emeritus professzora és Oroszország-szakértő egy október 16-i konferencián elmondta, hogy Putyin a közvélemény visszhangja miatt "volt kénytelen félbeszakítani" a mozgósítást.
"Ha utcára kerülnek az idősek az ukrajnai frontra küldött vonakodó katonák halála miatt, akkor végül felerősödhet a nyomás" és ez megingathatja Putyin hatalmát- mondta.
Dara Massicot, a RAND Corporation amerikai székhelyű agytröszt katonai elemzője azt mondta a Szabad Európának, hogy Putyin talán csak a mozgósítás első hullámának végét jelezte.
"Nem hiszek az általuk emlegetett menetrendben és abban, amit mondanak" – jegyezte meg.
Putyin kormánya többször hazudott és félretájékoztatta a közvéleményt a háborúról, miközben a Kreml büntetőjogi felelősségre vonás terhe mellett ragaszkodik ahhoz, hogy az oroszok csak "különleges katonai műveletként" emlegethetik azt. Röviddel azután, hogy Putyin február 24-én elindította az inváziót, azt mondta, hogy nem lesz általános mozgósítás.
Szeptemberben Sojgu védelmi miniszter arról beszélt, hogy kevesebb mint 6000 orosz katona esett el a háborúban, bár az ukrán és nyugati becslések szerint az orosz halálos áldozatok száma több tízezerre tehető. Oroszországnak nem lenne szüksége 300 ezer ember mozgósítására, ha a veszteségei olyan alacsonyak lennének, mint állítják - mondta Szergej Gurijev Kreml-kritikus közgazdász a Russzkije Norm Youtube-csatornának adott, október 5-én közzétett interjújában.
A múlt héten, még Putyin ama bejelentése előtt, miszerint a behívás hamarosan véget ér, Moszkvában, Szentpéterváron és több más városban nagy számban vetettek be rendőröket a fiatal férfiak besorozására.
Többek között úgy is kivetették rájuk a hálót, hogy Szentpéterváron lakóházak bejáratainál várakoztak abban a reményben, hogy reggel munkába induló férfiakat kaphatnak el. Moszkvában pedig hajnali 4 órakor razziáztak munkásszállókban.
Sok férfi, aki el akarta kerülni a behívót, de nem tud vagy nem akar elmenekülni az országból, úgy döntött, hogy szállókban, kollégiumokban vagy barátoknál rejtőzik el. Az orosz hatóságok moszkvai színházakat és mozikat használtak a fővárosban lefogottak összegyűjtésére és adataik feldolgozására.
Például, mintegy 100 férfit vittek a Moszkva északi részén található Roman Viktyuk drámaszínházba, ahol kényszerítették őket, hogy írják alá a szolgálatra vonatkozó szerződést - közölte egy jogvédő csoport, amely több bujkáló férfit idézett.
Katonai elemzők szerint az orosz mozgósítás csak lassítani és nem megállítani tudja Ukrajna területvisszaszerzési erőfeszítéseit, de Putyin talán arra játszhat, hogy a háború elhúzódása esetén gyengülhet az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai és pénzügyi támogatás.
Öngyilkosságok, lövöldözések
A behívott férfiak közül néhányan még azelőtt meghaltak, mielőtt Ukrajnába értek volna, többek között volt, aki öngyilkos lett.
Az invázió kezdete óta orosz területen történt legvéresebb ismert incidensben több „önkéntest” lőttek agyon katonatársaik az ukrán határmenti Belgorodi körzet egyik katonai gyakorlóterén. A védelmi minisztérium „terroristáknak” nevezte az általa elismert két elkövetőt, akik „a Független Államok Közössége egy meg nem nevezett országából származtak” (amivel egyszerre akartak arra utalni, hogy nem oroszok voltak, de próbálták elkendőzni azt, amit nem állami médiumok megemlítettek, hogy muszlimok voltak).
A hivatalos közlés szerint a két férfi október 15-én nyitott tüzet társaira a Szoloti gyakorlótéren és a „terrortámadásban” 11 katona meghalt és 15 másik megsebesült. Független médiumok meg nem erősített beszámolói szerint a halálos áldozatok száma 30 fölé emelkedett, három támadó volt, akik közül kettőt lelőttek. Továbbá: elégedetlenkedő katonák közölték, hogy ez nem az ő háborújuk, mire egy orosz tiszt az iszlámot becsmérlő megjegyzéseket tett az incidens előtt.
A védelmi minisztérium szerint az áldozatok önkéntesek voltak, de a szoloti létesítményt besorozott katonák kiképzésére használták és néhány megölt uráli mozgósított férfi hozzátartozója szerint a tisztviselők megpróbálták azt állítani, hogy ők is önkéntesek voltak.
Szolotiban nem ez volt az első incidens. A hónap elején a SZOTA független Telegram hírcsatorna szerint a mozgósított férfiak egy csoportja állítólag megtagadta a harcot a hiányos kiképzés és orvosi ellátás miatt.
"Haza akarunk menni és legalább egy normális orvosi vizsgálatnak alávetni magunkat, nem pedig egy olyan egészségügyi egységben, ahol ugyan van valami orvos, de semmi fogalmad sincs róla, hogy milyen orvos" - mondta az egyik katona a SZOTA-nak.
"Normális kiképzést szeretnénk kapni. A sorozás után egyszer voltunk a kiképzőtéren. Itt senki sem tudja, hogyan kell lőni" - mondta.
Putyin arról beszélt, hogy a mozgósított katonák 5-10 napos alapkiképzést kapnak, majd további 5-15 napos képzést a harcoló egységekben, mielőtt a frontra küldenék őket. Elemzők szerint ez nem elégséges.
Sokan még ennyit kiképzést sem kapnak, és szakértők szerint a kiképzés minősége is megkérdőjelezhető, mivel Oroszország legjobb képzői közül sokan már a frontra kerültek, és néhányan nem tértek vissza.
Közben a déli Krasznodárban szeptember 30-án öngyilkos lett Ivan Petunyin, egy Walkie néven ismert 27 éves rapper. Előzőleg a Telegram-csatornáján közzétett videóban azt mondta: nem akarja, hogy besorozzák és nem akar "bárki ideáljaiért embert ölni". Annak ellenére vetett véget az életének, hogy pszichiátriai kezelése miatt felmentése volt, de attól tartott, hogy a mozgósítás rövid időn belül teljes körűvé válhat - írta a 93.ru portál. Más csatornák szerint kifejezetten nem akart ukránokat ölni "akikre Oroszország rátámadt" és hogy tette tiltakozás volt. Az előző nap még kiadta új albumát.
A RAND munkatársa, Massicot szerint nem meglepő, hogy "nagyon szervezetlen" az orosz mozgósítás, mert az ország - és még a hadserege is, amelyet az inváziót megelőzően nagyrészt kihagytak a döntéshozatalból - nem számított arra, hogy nagyszabású szárazföldi háborút fog vívni.
"A mozgósítási rendszer az elmúlt több mint 10 évben nem volt prioritás" - mondta.
