Azerbajdzsán hivatalban lévő erős embere, Ilham Alijev immár az ötödik egymást követő elnöki ciklusára készülhet – derül ki az előrehozott választás csaknem végleges eredményéből. A voksolás a megfigyelők szerint sem szabad, sem tisztességes nem volt.
Alijev, aki a szakadár Hegyi-Karabahban az örmény szeparatisták felett aratott gyors és döntő azeri győzelem után hirdette ki az előrehozott választásokat, nem szembesült valódi ellenféllel a független média elnyomása és igazi versenytárs hiánya miatt.
A Központi Választási Bizottság február 8-án közölte, hogy a szavazatok több mint 93 százalékának összeszámlálása után Alijev 92,05 százalékon áll.
A Musavat és az Azerbajdzsáni Népi Front (APFP), vagyis az a két azeri párt, amely valódi ellenzéke Alijevnek, bojkottálta a választást. Alijev 2003 óta tekintélyelvű vezetője Azerbajdzsánnak – akkor vette át a hatalmat apjától, Hejdartól.
Ehhez kapcsolódóan: Előrehozott elnökválasztás Azerbajdzsánban korlátok közé szorított sajtóval és ellenzékkel
Az APFP február 8-án bejelentette, hogy nem ismeri el a választás eredményét.
„Nem volt ez igazi választás, a voksolás versenytársak nélkül zajlott, a szabadságjogokat teljesen korlátozták, a félelem, a fenyegetettség és adminisztratív terror nyomta rá a bélyegét a szavazásra, a kihirdetett eredmények pedig nem tükrözik a nép akaratát, és törvénytelenek” – áll az APFP közleményében.
A második helyen messze lemaradva Zahid Oruj végzett mindössze 2,19 százalékkal, míg a harmadik Fazil Mustafa lett két százalékkal. A másik négy látszatjelölt egyike sem érte el a két százalékot.
A választási tisztviselők jelentős részvételi arányról számoltak be a szavazásra jogosultak több mint 76 százalékával.
Az elnökválasztást eredetileg csak 2025-re tervezték, de Alijev, akit Hegyi-Karabah visszafoglalása tovább erősített, decemberben előrehozott választást hirdetett ki, hogy kiaknázza a harctéri győzelmet.
„Nem hiszem, hogy egy új Alijevet fogunk látni az új ciklusban” – mondta Berit Lindeman, a Norvég Helsinki Bizottság főtitkára a Szabad Európa azerbajdzsáni szolgálatának.
„Úgy gondolom, hogy pontosan azért nem jövőre, hanem most rendezték meg a választást, mert továbbra is az eddigi úton kíván haladni. Ez újabb lépés a hatalma és mostani vezetési stílusa megszilárdítására. Arra gondolok itt, hogy Alijev egyre tekintélyelvűbbé válik.”
A 62 éves Alijev olyan választások sorozatán keresztül maradt hatalmon, amelyekre szabálytalanságok és csalás gyanúja vetett árnyékot. Tekintélyelvű irányítása alatt jelentősen korlátozták a politikai tevékenységet és az emberi jogokat.
Ehhez kapcsolódóan: A hegyi-karabahi győzelem után a médiát és Washingtont veszi célba az azeri kormány
Az előrehozott választást alig néhány hónappal azután írta ki, hogy az azeri erők szeptemberben villámtámadásban visszafoglalták Hegyi-Karabahot a régiót három évtizeden át irányító örményektől. Az offenzíva több mint százezer etnikai örményt kényszerített arra, hogy elmeneküljön, így Hegyi-Karabah csaknem teljesen kiürült.
Az elnökválasztás során több szabálytalanságot is jelentettek. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzetközi megfigyelői arra hívták fel a figyelmet, hogy a rendőrség és egy választási tisztviselő állítólag akadályozta az egyik független megfigyelő munkáját.
A Szabad Európa azerbajdzsáni szolgálata is kapott jelentéseket állítólagos szabálytalanságokról, így szavazók szervezett szállításáról, amikor egyes embereket több szavazóhelyiségbe is elvittek, hogy többször voksoljanak, valamint a szavazatok meghamisításáról.
Stefan Schennach, a választások megfigyelésére meg nem hívott Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (EPCE) osztrák tagja arról beszélt, hogy Alijev a Hegyi-Karabahban aratott diadalt ugródeszkának használta a győzelemhez, de arra figyelmeztetett, hogy nem lesz könnyű a helyzet, amikor a szakadár régió ténylegesen visszakerül azeri irányítás alá.
„Úgy hiszem, Azerbajdzsánnak most sok gondja van az infrastruktúra helyreállításával a korábban megszállt területeken” – mondta a Szabad Európa azerbajdzsáni szolgálatának.
Alijev és családtagjai Karabah fővárosában, Khankendiben (az örmények a várost Sztepanakertnek nevezik) szavaztak, nyilvánvalóan azért, hogy ráirányítsák a figyelmet elnöksége fő vívmányára.
Ahogy Alijev népszerűsége drámaian megnőtt Azerbajdzsán karabahi győzelme után, úgy erősödött fel az országban a fellépés a független média és a demokratikus intézmények ellen.
Több független azerbajdzsáni újságírót bebörtönöztek, miután Baku átvette az irányítást Karabah felett. Az ellenük felhozott különféle vádakat ők és támogatóik koholtnak és politikai indíttatásúnak nevezték.
