A várakozásoknak megfelelően az orosz elnök elnyerte ötödik ciklusát is. A valódi ellenzéki jelöltek kizárása mellett lebonyolított választáson a hivatalos adatok szerint 87 százalék szavazott rá, a cél is a nemzeti egység demonstrálása volt az ukrajnai háború mellett.
Az Oroszországot 2000 óta irányító, most 71 éves Vlagyimir Putyin ezzel újabb hat évre bebetonozhatta hatalmát, így megdöntheti Joszif Sztálin néhai szovjet diktátor rekordját, aki csaknem harminc éven keresztül volt a Kreml ura.
Az államfő a voksok 87,32 százalékát söpörte be a Központi Választási Bizottság adatai szerint. A három napon át tartó szavazáson a részvétel meghaladta a hetven százalékot, ami új csúcsnak számít a Szovjetunió összeomlása óta.
Ez volt az első oroszországi választás az ukrajnai háború több mint két évvel ezelőtti kezdete óta, amely orosz állampolgárok tízezreinek életét követelte, és amely elvezetett a teljes szakításhoz a Nyugattal. A sokak szerint elcsalt választás eredményével szakértők szerint Putyin azt akarta bemutatni, hogy bírja a teljes nemzet támogatását.
Ehhez kapcsolódóan: A szörnyeteg visszatér – Sztálin árnya vetül a putyini Oroszországra
Maxim Trudolyubov, az amerikai Kennan Intézet munkatársa kiemelte: a hatalom célja az, hogy visszamenőlegesen a lehető legtöbb ember jóváhagyja az elnök döntését az invázió megindításáról.
Putyin győzelme bejelentését követően azt hangoztatta, hogy az eredmények mutatják, hogy a nemzet „egy csapat”.
A szigorúan ellenőrzött elnökválasztáson Vlagyimir Putyin mellett három viszonylag ismeretlen, Kreml-barát politikusra lehetett még szavazni, akik alig látható kampányt folytattak. A legnagyobb izgalmat az jelentette, hogy hányan fognak csatlakozni március 17-én délben a maradék ellenzék által meghirdetett néma tiltakozáshoz.
Ehhez kapcsolódóan: Elnökválasztás Oroszországban: mihez kezd Putyin újabb hat év hatalommal?
A helyi média az utóbbi hónapokban arról írt, hogy Putyin a 2018-as eredményét is felülmúló győzelmet kíván aratni, amikor 67,5 százalékos részvétel mellett a szavazatok 77,5 százalékot gyűjtötte be.
A hatóságok annak dacára kizárták a versenyből az egyetlen háborúellenes indulót, Borisz Nagyezsgyint, hogy emberek tízezrei biztosították a támogatásukról. Az elemzők úgy vélik, hogy a férfi részvétele veszélybe sodorta volna azt a narratívát, miszerint a nemzet egésze felsorakozott Putyin és háborúja mögött.
Ehhez kapcsolódóan: Elutasították a választásból kizárt háborúellenes elnökjelölt fellebbezését
A szovjet idők óta most először nem engedték be az országba a független választási megfigyelőket, így még zavartalanabb lehetett a csalás.
Ukrajna orosz megszállás alatt álló területein is megtartották a választást, amely sem tisztességes, sem szabad nem volt az Egyesült Államok álláspontja szerint.
Ehhez kapcsolódóan: Délben Putyin ellen – felsorakoztak a tüntetők az orosz elnökválasztáson
Délben Putyin ellen
Az egyre keményebb elnyomás mellett rendkívül beszűkült a lehetősége az ellenérzések kifejezésének, az ellenzék vezetői ezért arra szólították fel az embereket, hogy jelenjenek meg a szavazóhelyiségeknél március 17-én délben, hogy demonstrálják, hogy továbbra is tényezőt jelentenek az országban.
A kormánnyal szemben álló erők nagy veszteséget szenvedtek Alekszej Navalnij bebörtönzött ellenzéki vezető felettébb gyanús körülmények között bekövetkező halálával.
Ehhez kapcsolódóan: Oroszok, akik meghaltak, miután a Kreml ellenségei lettek
Oroszország-szerte hosszú sorok alakultak ki a meghirdetett időpontban a szavazóhelyiségeknél, több nagyvárosban is tömegek mozdultak meg Moszkva és Szentpétervár mellett például Novoszibirszkben, Csitában, Jekatyerinburgban és Permben.
„Nem igazán számítunk semmire, de valahogy szeretném kipipálni magamnak a választást, hogy amikor majd erről beszélünk, elmondhassam, hogy nem csak ültem otthon, hanem eljöttem, és próbáltam tenni valamit” – mondta egy résztvevő.
„Az akció elérte a célját. Megmutatta, hogy van egy másik Oroszország is, hogy vannak emberek, akik kiállnak Putyin ellen” – közölte Ivan Zsdanov, a Navalnij alapította Korrupcióellenes Alapítvány elnöke.
Ehhez kapcsolódóan: Egy orosz ellenzéki vezető szerint már a belátható jövőben össze fog omlani a Putyin-rezsim
A moszkvai ügyészségi hivatal előzőleg arra figyelmeztetett, hogy büntetőeljárást indítanak azok ellen, akik beavatkoznak a választásba.
Valerija Vetoskina külföldre távozott orosz jogász ugyanakkor aláhúzta, hogy a hatóságoknak rendkívül nehéz dolguk lesz a rendzavarás bizonyításával, amennyiben valaki nem transzparenssel jelent meg, vagy nem jelentette be, hogy miért épp délben érkezett.
Hozzátette, hogy vannak bizonyos alapvető biztonsági intézkedések. Az első, hogy senki ne vitassa meg a helyszínen, hogy miért jött, a második pedig, hogy jobb otthon hagyni a zászlókat, a posztereket és a hasonlókat.
Ella Pamfilova, az orosz központi választási bizottság vezetője március 16-án közölte, hogy húsz esetet regisztráltak, amikor megpróbálták tönkretenni a szavazólapokat azzal, hogy valamilyen folyadékot öntöttek az urnába, nyolc esetben pedig fel akarták gyújtani.
Putyin úgy vélekedett, hogy a tetteseket felelősségre kell vonni. Az érintettek között idős nők is voltak.
Ehhez kapcsolódóan: Navalnij Oroszországában élek – moszkvaiak az ellenzéki vezető búcsúztatásáról
A külföldön élő oroszok közül is sokan részt vettek a Délben Putyin ellen kezdeményezésben, százak gyűltek össze Oroszország diplomáciai képviselete előtt többek között Berlinben, Párizsban, Tokióban, Phuketben, Sydney-ben, Dubajban, Isztambulban és Jerevánban is.
„Ez nem választás, csak kamu. Ezért vagyunk itt, hogy megmutassuk, nem az oroszok választják meg az ország vezetőjét, hogy élesen szemben állunk vele, és sokaknak el kellett menekülniük a hazájukból azért, hogy szabadok lehessenek” – fogalmazott a német fővárosban élő Anna.
