Romániában közfelháborodást keltett egy hathetes csecsemő tragédiája. A keresztelője után halt meg, mert a víz alá nyomta a pópa. Sok ember írt alá petíciót a szertartás módosítását követelve, de az egyház – a belső viták ellenére – nem enged.
Hetek óta vezető téma Romániában a hathetes Iustin halála. Magáról a csecsemőről és a családról kevés részlet jelent meg, de az ügy betekintést nyújt a modern román társadalom vitáiba.
A befolyásos Ortodox Egyház eddig ellenállt a felhívásoknak, hogy reformálja meg az ősi rítust – miközben sokan sürgetik, hogy a keresztelőt igazítsák a jelképesebb nyugati keresztény rítusokhoz.
A kis Iustin szíve először január 31-én állt meg, nemsokkal azután, hogy az észak-nyugati Suceava (magyar neve: Szőcsvásár) egyik templomában megkeresztelte egy pópa. A gyermek másnap a kórházban halt meg. Az orvosok 10 dl folyadékot találtak a tüdejében. A család ügyvédje elmondta, az ügyészség kihallgatta a papot, a kórházi orvosokat, a szülőket és a keresztelőn megjelent vendégeket.
Alexandru Mazarache, a pópa ellen nem szándékos emberölés gyanújával indult vizsgálat. Az egyházférfi ügyvédje, Marcel Balatchi azt mondta a Szabad Európának, hogy ügyfele „ártatlan, az egyházi kánont követve vezette le a szertartást”.
Iustin halála után több tízezer ember írt alá egy petíciót, követelve az Ortodox Egyháztól, hagyjon fel a háromszori víz alá merítés gyakorlatával a keresztelőkön.
A román ombudsman egyházi vezetőkkel találkozott és hasonló biztonsági lépések bevezetését kérte, például, hogy jobban képezzék ki a keresztelőkre a kispapokat és tartsanak továbbképzést az idősebbeknek. Javasolta azt is, hogy a csecsemőket kicsit idősebb korban kereszteljék meg.
A Szent Szinódus megingathatatlan
A közvélemény nyomása nem ingatta meg az egyházat, legalábbis keresztelők kérdésében. Az egyház legfőbb döntéshozó szerve, a Szent Szinódus egy február végi tanácskozása után bejelentette: a szertartás nem változik. Emellett döntött arról, hogy a pópáknak találkozniuk kell a keresztelő előtt a szülőkkel és konzultálniuk kell a gyermek egészségi állapotáról. A teológiai iskolákban pedig „kitüntetett figyelmet” kell szentelni a vízbemerítésről szóló képzésnek.
„Nem fognak megfélemlíteni” – mondta Teodosie, Konstanca (Tomis) érseke, az egyház konzervatív szárnyának vezetője, aki korábban a koronavírus-korlátozások megszegése miatt került a figyelem középpontjába.
„Ezek a vallási kánonok már több, mint ezer éve érvényben vannak, nem fogjuk megváltoztatni őket” – mondta.
Vladimir Dumitru, a kelet-romániai Macin város egyik biológiatanára és a rítus módosítását követelő petíció szerzője azt mondta a Szabad Európának, hogy a szinódus engedményei „kis lépések, de nem a megfelelő lépések”. Hozzátette, egy másik petíciót is küld a parlamentnek és kéri, vizsgálják ki, milyen egészségügyi kockázattal járnak az ortodox keresztelők.
„Amikor átadtuk a petíciót az egyháznak, tüntetők neomarxistának és sátánistának neveztek bennünket” – mesélt arról, milyen ellenállásba ütköztek.
A bizánci idők emléke
Sokan nem lepődnek meg a keresztelőt övező biztonsági kételyekre adott egyházi válaszon.
Victoria Clark, a keleti ortodoxiáról szóló 2000-ben megjelent Miért buknak el az angyalok című könyv szerzője szerint „az egyházi hit a megváltoztathatatlan, örök természetű dolgokon alapul, amelyeket a bizánci himnuszokig és rítusokig lehet visszavezetni”.
„Ha elveszítjük ezeket az örök rítusokat, akkor a hit szerves részét veszítjük el... ez olyan, mint ahogy a bűvésznek is egy adott módon kell végrehajtania a mutatványt, különben nem működik” – mondta a Szabad Európának.
„Fontos, hogy a rítusokat betű szerint kövessék. A víz alá merítés egészen Keresztelő Szent Jánosig és a Jordán folyóig megy vissza. Ő nem csak rájuk spriccelt egy kis vizet, hanem teljesen alámerítette az embereket” – teszi hozzá.
A római katolikusok, lutheránusok és a protestáns egyházak többségének szertartásai szerint a keresztelő alkalmával vizet fröcskölnek vagy folyatnak a megkeresztelt fejére és ezzel nem sodorják veszélybe az egészségét.
Nyilvános bírálatok
A románok 85 százaléka tartozik az ortodox egyházhoz, bár sok, csak névleges hívő megkérdőjelezi az egyház befolyásos társadalmi szerepét.
Dumitru petíciója „mérsékelt és konstruktív” hozzáállást sürget a kérdésben. A felhívást szerdáig több, mint 65 ezer ember írta alá.
Az aláírók azt akarják, hogy „a katolikus és protestáns keresztelőkhöz hasonlóan csak szimbolikus módon, ráfröcsköljék a vizet a gyermek fejére és ezt ne brutálisan tegyék (egyes helyeken még létezik a gyakorlat)” – áll a petícióban.
„Nincs alkudozás a keresztelőről”
Vasile Banescu egyházi szóvivő erre úgy válaszolt, hogy az embereknek joguk van petíciókat aláírni, de „az, ahogy a rítust lebonyolítják kizárólag az egyházi képviselő hatalmas személyes és közösségi felelősségétől függ”.
„Nincs alkudozás a keresztelőről” – mondta nyersen Teodosie érsek a Radio Dobrogeanak adott interjúban. „Ez Isten műve. Ki fogjuk javítani Istent?”
Cristian Parvulescu, a Nemzeti Politikai és Közigazgatási Tanulmányok Egyetemének dékánja a szinódus előtt azt jósolta, hogy az egyház nem változtatja meg a szertartást.
„A gond az, hogy az egyháznak két ága van. Az egyházközségi papok és a szerzetesek és feszültség van köztük. A szerzetesek vezetik az egyházat, viszont a papok vannak közvetlen kapcsolatban a társadalommal és ők jobban elfogadhatják a változást. Láttam már papot, aki csak vizet csorgatott a gyermek fejére, amikor megkeresztelte”.
Hozzátette: „Kérdés, mikor lesz belső nyomás az egyházra, hogy változtassa meg a rítust?”
Változás belülről
Még az egyházi vezetésen belül is érzékelhető egyfajta nyitottság a szertartás módosítására.
Arges érseke, Calinic, a Szent Szinódus tagja azt mondta: ő támogatja a keresztelő „gyengédebb” formáját, „hogy elkerüljék a nem kívánt baleseteket”. Ő az első vezető egyházférfi, aki a ceremónia kevésbé merev értelmezését javasolta.
Dan Ciachir, ortodox vallási ügyekkel foglalkozó kommentátor és az egyház híve elmagyarázta, hogy a keresztelés a keresztény életben alapvetően fontos hét szentség része.
„Az elv az, hogy az embert halála előtt meg kell keresztelni. Több millió ilyen ortodox keresztelőt hajtottak már végre. Néha előfordulnak tragikus balesetek, de nem lehet megváltoztatni a rítust”.
Hangsúlyozta, fontos, hogy a beteg csecsemőt is meg kell keresztelni a halála előtt.
„A múltban, amikor nem voltak autók és esetleg beteg volt az újszülött és haldoklott, akkor egy nem egyházi személy is vizet önthetett rá. Ha a sivatagban volt, akkor homokkal lehetett megkeresztelni” – mondta a Szabad Európának.
„Persze ,lehet finomítani a rítuson. Amikor beteg a csecsemő, nem nyomjuk a víz alá”.
Hozzátette, hogy a papneveldékben megtanítják, hogyan kell tartani a gyermekeket. Ehhez babákat és nem emberi csecsemőket használnak.
