A UN Watch jogvédő szervezet Morris Abram-díjjal tüntette ki az április óta fogva tartott, korábban kétszer is megmérgezett Vlagyimir Kara-Murzát.
A 41 éves ellenzéki vezető köszönőlevelében azokat az embereket, köztük újságírókat, jogászokat, művészeket, papokat, politikusokat, katonai vezetőket méltatta, akik nem voltak hajlandók csöndben maradni az ukrajnai háborúval kapcsolatban, és ezzel akár a személyes szabadságukat is kockára tették.
„Február óta több mint 19 ezer embert vett őrizetbe a rendőrség Oroszország-szerte háborúellenes tüntetések miatt. Nekik szeretném ajánlani ezt a kitüntetést” – hangsúlyozta a genfi díjátadón felesége, Jevgenyija által felolvasott üzenetében.
Rámutatott: a Memorial orosz emberi jogi szervezet legfrissebb adatai szerint jelenleg körülbelül ötszáz politikai fogoly van Oroszországban, ez azonban súlyos alulbecslés. „Az oroszországi politikai foglyok listájának leggyorsabban bővülő szegmensét a Putyin ukrajnai háborúját ellenzők teszik ki” – húzta alá.
Vlagyimir Kara-Murza barátja és egyik legfontosabb helyettese volt a liberális ellenzéki politikus Borisz Nyemcovnak, akit 2015 februárjában egy merénylő agyonlőtt a Kreml közelében. Őt magát is kétszer megmérgezték, 2015-ben és 2017-ben, amiben az orosz vezetés ugyancsak tagadja a felelősségét, sőt az állami médiában őt magát hibáztatták, és kábítószerfüggőnek állították be.
Korábbi cikkünk Vlagyimir Kara-Murza megmérgezéséről és az ügy amerikai kivizsgálásáról: „Szándékos mérgezés” – egy megelevenedett kémregény
Idén áprilisban azért zárták börtönbe, mert a bíróság szerint hamis információkat terjesztett az orosz hadseregről, és ez a másként gondolkodók véleményének elhallgattatását célzó új törvény szerint hosszú szabadságvesztéssel sújtható.
Később hazaárulás miatt is vádat emeltek ellene Nyugaton tartott beszédei alapján, amelyekben az orosz kormányt bírálta Ukrajna megtámadása miatt. Ha bűnösnek találják, akár húsz évre is rács mögé kerülhet. A férfi határozottan tagadja bűnösségét.
Kara-Murza októberben az Európa Tanács Václav Havel volt cseh elnökről elnevezett emberi jogi díját is megkapta.
A korábban újságíróként dolgozó Vlagyimir Kara-Murza brit–orosz kettős állampolgársága miatt nem indulhatott az oroszországi választásokon, amiért nemrég elmarasztalta Moszkvát a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB).
Morris Abram a UN Watch alapítója, egyben polgárjogi aktivista és ENSZ-diplomata volt.
