A koronavírus-pandémia visszavetette a gyermekbetegségek elleni rutin védőoltási programokat – figyelmeztetett az ENSZ. A világszervezet szerint a tomboló Covid-világjárvány akadályozza az egyéb védőoltásokhoz való hozzáférést, és emiatt gyerekek millióit fenyegeti kanyaró és több más, akár halálos betegség.
Tavaly 23 millió gyermek nem kapta meg az alap védőoltásokat, mivel a Covid–19-világjárvány korlátozásai közepette akadozott a rutin egészségügyi ellátás, vagy a vírustól tartó szülők inkább a még nyitva tartó klinikákra sem vitték be a gyerekeiket.
Egy évtized alatt soha nem maradtak ki ilyen sokan a gyerekkori oltásokból, tavaly 3,7 millióval többen voltak, mint 2019-ben – derült ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az ENSZ gyermekvédelmi szervezete, az UNICEF nemrég közzétett adataiból.
A rutin védőoltások számának meredek visszaesésével párhuzamosan sok ország megkezdte a korlátozások feloldását, pedig a pandémia még nem ért véget.
A helyzet így nemcsak a Covid-fertőzések megugrásához vezet, de azt is elősegítheti, hogy a más vakcinákkal megelőzhető, egyéb fertőző betegségek is terjedni kezdjenek.
Az eddig érvényben lévő karanténok sok országban egyfajta buffert is jelentettek, amelyek megvédték az oltatlan gyerekeket a gyermekbetegségektől.
„2021-ben potenciálisan egy tökéletes vihar felé tartunk " – mondta újságíróknak Kate O'Brien, a WHO vakcina- és immunizációosztályának vezetője.
Kongatják a vészharangot
O'Brien figyelmeztetett, hogy most „védettséggel nem rendelkező, védőoltásokból kimaradt gyerekek tömegére egyre több fertőzésre kell számítani", mert túl korán oldják fel a Covid–19 miatt bevezetett közegészségügyi és társadalmi intézkedéseket.
„Ez az a fajta tökéletes vihar, ami miatt most megkongatjuk a vészharangot" – mondta, hangsúlyozva, hogy a WHO „nagyon aggódik az olyan betegségek miatt, amelyek járványokat robbanthatnak ki".
A múlt csütörtökön közzétett adatokból kiderült, hogy tavaly a világ minden régiójában a korábbinál több gyermek maradt le a védőoltások első, létfontosságú dózisáról, míg további milliók nem kapták meg a később esedékes oltásokat.
2019-hez képest 3,5 millióval több gyermek hagyta ki a háromdózisú, diftéria, tetanusz és pertussis/szamárköhögés (DTP) elleni kombinált oltás első adagját, míg hárommillióval több gyermek a kanyaró elleni első adagot – derült ki az adatokból.
Ami még aggasztóbb, hogy 2020-ban valószínűleg 17 millió, főként konfliktus sújtotta közösségekben, gyengén ellátott, távol eső területeken vagy nyomornegyedekben élő gyermek nem kapott egyetlen vakcinát sem.
„A Covid–19-pandémia és a hozzá kapcsolódó szolgáltatási fennakadások miatt korábbi fontos eredmények vesztek kárba és ezt nem engedhetünk meg magunknak" – mondta Henrietta Fore, az UNICEF vezetője a közleményben, és arra figyelmeztetett, hogy „a következményekért a legkiszolgáltatottabb emberek az életükkel és a jólétükkel fizetnek".
Fore azt mondta, hogy már a Covid előtt is „aggasztó jelek mutatkoztak, hogy kezdünk lemaradni a gyerekek megelőzhető járványos betegségei elleni immunizációs harcban".
„A világjárvány tovább rontotta ezt a rossz helyzetet" – tette hozzá.
Katasztrofális helyzet
A három DTP-dózis globális lefedettsége például az elmúlt években 86 százalékon ragadt, majd 2020-ra 83 százalékra esett vissza, ami azt jelenti, hogy 22,7 millió gyermek maradt ki a programból.
Ami a rendkívül fertőző kanyarót illeti, a járvány elkerüléséhez legalább 95 százalékos átoltottságra van szükség. Ehhez képest az első dózis átoltottsági aránya tavaly 86-ról 84 százalékra esett vissza, míg a második dózist csak a gyerekek 71 százaléka kapta meg.
Jelentős a különbség a világ különböző térségei között és az adatok szerint különösen Délkelet-Ázsiában csökkent az átoltottság aránya.
A pusztító második Covid-hullám által sújtott Indiában az első DTP-dózist kihagyó gyerekek száma több mint kétszeresére, azaz több mint hárommillióra nőtt tavaly a 2019-es 1,4 millióról.
Az országban eközben a tripla DTP-dózis lefedettség 91 százalékról 85 százalékra esett vissza.
Pakisztánban, Indonéziában és a Fülöp-szigeteken is jelentősen nőtt a védelem nélkül maradt gyermekek száma.
Az ENSZ ügynökségei arra is figyelmeztettek, hogy az amerikai kontinensen is „aggasztó kép rajzolódik ki", bár nem feltétlenül a pandémia miatt.
Mint közölték, a finanszírozás visszaesése, az oltóanyaggal kapcsolatos félretájékoztatás és más tényezők még tovább mérsékelték azoknak a gyerekeknek az arányát, akik mindhárom DTP-oltást megkapták. Az adatok szerint ez a 2016-os 91 százalékról 2020-ban 82 százalékra esett vissza.
Mexikó ama országok egyike, ahol a leggyorsabban emelkedik az első adagot kihagyó gyerekek száma. 2019-ban 348 ezren voltak, 2020-ra már 454 ezren.
Az ENSZ határozottan óv attól, hogy a felgyorsított Covid-oltási programok közepette az egészségügyi szolgálatok „beáldozzák” a rutin gyermekoltásokat.
„Miközben az országok a Covid–19-vakcinákért kapkodnak, más oltások terén visszaléptünk, így a gyerekek olyan veszélyes, de megelőzhető betegségek kockázatának vannak kitéve, mint a kanyaró, a gyermekbénulás vagy az agyhártyagyulladás" – figyelmeztetett Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója.
„Az egymást követő vagy párhuzamos járványok katasztrofális következményekkel járnának a Covid–19 ellen már most is küzdelmet folytató közösségek és egészségügyi rendszerek számára, ezért minden eddiginél sürgetőbb, hogy pénzt fektessenek a gyermekkori védőoltásokba, és biztosítsák, hogy a vakcinák minden gyereket elérjenek" – mondta.
