Noha még csak egy napja tart az ENSZ 29. nemzetközi klímakonferenciája (COP29) Azerbajdzsánban, a tárgyalások máris elakadtak, miután a résztvevők között vita alakult ki az ülés napirendje miatt.
Sajtóhírek szerint egyes országok azt akarták, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a fosszilis tüzelőanyagok használatának kivezetése, míg mások – elsősorban a kőolaj- és földgáztermelő országok – a tavaly elért megállapodásról szóló megbeszéléseket elsősorban a finanszírozásra szeretnék korlátozni.
„Szabaduljunk meg attól a gondolattól, hogy a klímafinanszírozás valami jótékonysági tevékenység” – mondta Simon Stiell, az ENSZ éghajlatvédelmi titkára.
„Egy ambiciózus új klímafinanszírozási célkitűzés abszolút érdeke lenne minden nemzetnek, ide értve a legnagyobb és leggazdagabb országokat is” – tette hozzá.
Mivel a Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelentése szerint a 2015 és 2024 közötti időszak a valaha mért legforróbb évtized lesz, és egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási jelenségek, a november 22-ig tartó bakui klímacsúcsot kulcsfontosságúnak tartják a szakemberek a globális felmelegedés lassítása szempontjából, mielőtt túl késő lesz.
A tárgyalásokat ugyanakkor az is tovább nehezíti, hogy az előző héten Donald Trump nyerte az amerikai elnökválasztást, aki azzal kampányolt, hogy fokozni fogja a fosszilis energiahordozók kitermelését, ami már így is rekordmagas szinten áll az Egyesült Államokban.
Még a találkozón az amerikai kormányt képviselő John Podesta sem tudta palástolni aggodalmait azzal kapcsolatban, hogy a következő adminisztráció milyen klímapolitikát fog folytatni.
„Azok számára köztünk, akik elkötelezettek a klímaváltozás elleni fellépés mellett, a múlt heti amerikai eredmények nyilvánvalóan keserű csalódást jelentenek” – hangsúlyozta.
„De azt szeretném elmondani, hogy ugyan a szövetségi kormány Donald Trump vezetésével talán majd a háttérbe szorítja az éghajlatvédelmi fellépést, az Egyesült Államokban folytatódni fog a klímaváltozás megfékezéséért folytatott munka” – húzta alá.
Már a COP29 előtt is felmerültek kérdések a valódi előrelépés melletti elkötelezettséggel kapcsolatban, különös tekintettel arra, hogy az eseménynek a kőolajban gazdag Azerbajdzsánt lett a házigazdája.
Ilham Aliyev autoriter azeri elnököt sokan élesen bírálják a megfelelő klímapolitikai tervek hiánya miatt a nemzetközi porondon, emellett az emberi jogok súlyos megsértésével is vádolják. Például a Szabad Európának dolgozó Farid Mehralizada is immár ötödik hónapja van őrizetben, támogatói szerint koholt vádak alapján.
„Azerbajdzsán a COP29-et álcaként használva, hamis ’zöld’ tervekkel fokozza az ellenőrzést, betonozza be még inkább a hatalmát, illetve élezi a regionális feszültségeket” – írta Greta Thunberg az X-en.
A fiatal svéd környezetvédelmi aktivista hétfőre tüntetést szervezett a szomszédos Georgiában, miután bejelentette, hogy nem vész részt a klímacsúcson Azerbajdzsán klímapolitikája és emberi jogi helyzete miatt.
Azerbajdzsán régóta a nemzetközi presztízse erősödését várja a hasonló nagyszabású rendezvényektől. Az ország adott otthont 2012-ben az Eurovíziós Dalfesztiválnak, többször pályázott sikertelenül a nyári olimpia megrendezésére, 2017 óta pedig Bakuban is rendeznek Forma 1-es futamot.
Az azeri fővárosban ugyanakkor többen úgy nyilatkoztak, hogy nem érdekli őket, hogy a kormány most egy újabb nemzetközi rendezvényt lát vendégül.
„A COP29 megtartásával népszerűsíteni akarják Azerbajdzsánt. Sokan összegyűlnek itt, s Azerbajdzsán pénzéből fogják etetni őket. A szegényeket, a szegény családokat, a veteránok családjait, a fogyatékkal élőket hátrahagyják, nem támogatják őket, de a COP 29-et itt rendezik. Milliókat fognak költeni. Miért van erre szükségünk?” – tette fel a kérdést egy nő.