Az uniós források felhasználásáért is felelős miniszter, aki maga is egy alapítványi egyetem, a Pannon Egyetem kuratóriumának elnöke, azt mondta, az eddigi tárgyalásokon nem kifogásolta az Európai Bizottság, hogy politikusok ülnek az egyetemek alapítványi kuratóriumaiban. Az ELTE Közigazgatási Jogi Tanszékének docense szerint ha a forrásmegvonás megvalósul, nem sok értelme marad alapítványi egyetemen tanulni.
Navracsics Tibor az RTL-nek úgy fogalmazott, hogy reményei szerint félreértés történt, és nem a magyar diákokkal akarja megfizettetni Brüsszel a magyar kormánnyal fennálló vitájának költségeit.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium az MTI-nek küldött közleményében hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság decemberi döntése a jelenleg futó csereprogramokat nem érint, a 2023-as csereprogramok „pénzügyi keretei biztosítottak, így a hallgatókat semmilyen hátrány nem érheti”, és a kormány a márciusi határidőig – a hazai és nemzetközi egyetemek március végén kötik meg a szerződéseket – folyamatosan egyeztet a felsőoktatást érintő források további zavartalan biztosításáról.
A politikus a Népszava információjára reagált, amely szerint az Európai Bizottság decemberi döntése értelmében nem kaphatnak friss támogatást az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn.
Korábbi cikkünk a témában: Felsőoktatási modellváltás hetek alatt
Az EU összeférhetetlennek tartja, hogy fideszes politikai vezetők dönthetnek közpénzek kifizetéséről olyan szervezeteknek, amelyekben maguk is alkalmazottak és döntéshozatali jogkörrel rendelkeznek.
Az Európai Bizottság döntése 21 modellváltáson átesett hazai egyetemet érinthet, az összes vidéki egyetem ilyen, a fővárosban pedig a nagyok közül például a Corvinus és a Semmelweis is. Állami egyetem maradt egyebek mellett az ELTE, a BME és az NKE.
A lap szerint a kormány már hetek óta tudhat a Európai Bizottság döntéséről, a Szabad Európának nyilatkozó forrás ugyanakkor arról számolt be, hogy az egyik nagy vidéki egyetem vezetése csak a hétfői sajtóból értesült a kizárásról. Egy másik, szintén a felsőoktatásban dolgozó forrásunk arra hívta fel a figyelmet, hogy csütörtökön kezdődik az Educatio oktatási szakkiállítás, a legnagyobb hazai felsőoktatási börze, ahová szép számmal mennek az egyetemválasztás előtt álló fiatalok, döntésüket pedig befolyásolhatja az erasmusos forrásmegvonás.
A Qubit idézi az ELTE Közigazgatási Jogi Tanszékének docensét, Fazekas Jánost, aki szerint a forrásmegvonás olyan lenne, „mintha atombombát dobtak volna a hazai felsőoktatásra. Ha megvalósul, a továbbiakban nem sok értelme lesz alapítványi egyetemen tanulni, tanítani vagy kutatni, mert a hazai felsőoktatást húsz-harminc évvel ezelőtti állapotba veti vissza.”
Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának szóvivője a hvg.hu-nak nyilatkozva borzasztónak és problémásnak nevezte a lehetőséget, hogy a magyar egyetemeket kizárják az Erasmus+-programból. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a döntés inkább 2024 februárjától jelenthet majd problémát, mivel a hazai és nemzetközi egyetemek március végén kötik meg a szerződéseket, és nem érinti azokat a diákokat, akik már részt vesznek a programban, ők ugyanúgy megkapják az ösztöndíjat.
A Népszava számításai szerint csak 2020-ban 22.622 magyar vett részt az Erasmus+ külföldi csereprogramjaiban a felsőoktatás, a szakképzés, az iskolai oktatás, a felnőttképzés területén, amit az Európai Unió 40,45 millió euróval támogatott.
