Több, egymástól független állami vagy államilag támogatott beruházáson is menet közben derült ki Mészáros Lőrinc cégei számára, hogy a munkálatokra nem a fordított áfa fizetésének szabályai érvényesek. Ezzel az érintett cégek jól, a ki nem fizetett kisvállalkozók duplán rosszul is járhattak.
„Az építtető és a megrendelő között létrejött keretszerződés alapján a projekt generálkivitelezési munkálatainak előrehaladtával az építtetővel pontosításra került a megvalósítandó műszaki tartalom, mely jelentős eltérést/változást mutatott az építési engedélyhez képest. Ennek eredményeként az illetékes építésügyi hatóság igazolta, hogy a projekt keretében végzett létesítményátalakítási és -felújítási munkák építésügyi hatósági engedély, illetve bejelentés nélkül megvalósíthatók” – erre hivatkozva módosíttatta egy birtokunkba került levél szerint a ZÁÉV Zrt.-re hivatkozva a büki Hunguest Hotel Répce felújításán dolgozó egyik kivitelező cég az alvállalkozójával kötött megbízási szerződést.
A módosítás lényege az volt, hogy a cégnek sztornóztatnia kellett a korábban már kiállított fordított áfás számláit, helyettük sima áfás számlákat benyújtani. Információink szerint ez a cég később ugyanúgy járt, mint Sándor, akinek az esetével már korábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Grátisz pótmunkák 1.
Ő eredetileg 57 millió forint értékben szerződött a Hotel Répce elektromos felújítási munkálatainak elvégzésére a ZÁÉV Zrt.-hez tartozó Zala-Elektro Kft.-vel. A ZÁÉV és ezáltal a Zala-Elektro is Mészáros Lőrinc tulajdona.
Ehhez kapcsolódóan: olvassa el Sándor történetét!
A Zala-Elektro azonban már a munkálatok kezdetén különféle pótmunkákat kért Sándorék cégétől, azzal biztatva a vállalkozót, hogy utólag kötnek kiegésztő megállapodát ezek kifizetésére is. Erre azonban nem került sor, így Sándor állítása szerint máig 24 millióval tartozik neki a Zala-Elektro, emiatt cége pénzügyileg ellehetetlenült. Sándorékkal ugyanúgy megpróbált az addig kiállított fordított áfás számlák helyett rendes áfás számlákat kiállíttatni a fővállalkozó, de ő erre az akkor már zajló pénzügyi vitájuk miatt nem volt hajlandó.
De mi az a fordított áfa?
A fordított áfát a visszaélések kiküszöbölésére találták ki. A konstrukció elmagyarázására jöjjön egy kis áfaügyi gyorstalpaló. Adva van egy szállodafelújítás. Ezen A cég lesz a megrendelő, B cég a munka elvégzője (például egy villamos felújításé), a teljesítő. Korábban B az elvégzett munka után 27 százalékos áfával emelt összegű számlát állított ki A felé, mondjuk száz forint plusz áfa, azaz 127 forint értékben.
A cég kifizette a 127 forintot, B alapesetben ebből befizette az áfát az államnak, A cég pedig a 27 forintot levonhatta az általa befizetett adóból, sőt ha a befizetett közteher kevesebb volt, mint jelen esetben 27 forint, mondjuk csak húsz, akkor hét forintot vissza is igényelhetett. Az állam összességében nullára jött ki.
Csakhogy előfordult, hogy a munka elvégzését követően B cég fantomizálódott, és nem fizette be a maga 27 forintnyi áfáját. A céget akkor is megillette az adólevonási jog (nyilván ha a törvény egyéb feltételeinek is megfelelt), így ténylegesen kár érte a költségvetést. Az állam B cégtől már nem tudta behajtani az áfa összegét például azért, mert egy hajléktalan lett a tulajdonosa, akin nyilván nem lehetett semmit behajtani.
Ehhez kapcsolódóan: Kósa Lajos szerint igazságos, hogy milliárdos állami támogatással újították fel a Hunguest szállodáit.
Az ilyen visszaélések elkerülésére vezették be a fordítottáfa-mechanizmust. Ebben a konstrukcióban a százforintnyi szolgáltatás után A cég fizeti be az áfát, amint befut hozzá a száz forintról kiállított számla, így B-nek és valójában A-nak sem érdemes trükköznie, mivel A cég a befizetett áfát ugyanabban a bevallásban le is vonhatja, azaz az áfa összege rendezésre kerül.
Bővül vagy csökken?
Fontos tényező – bár ebben a jogszabály nem fogalmaz teljesen egyértelműen még egy általunk megkérdezett, éppen ilyen ügyekkel foglalkozó ügyvéd szerint sem –, hogy jellemzően az építési engedélyhez, bejelentési kötelezettséghez kötött építőipari tevékenységek tartoznak a fordított áfás körbe.
Ez is logikus, hiszen ezek nagyobb léptékű munkák, ahol komolyabb pénzösszegek forognak a szereplők között. Ebbe a körbe tartozik például, ha egy épület alapterülete megváltozik (hozzátoldanak vagy elvesznek belőle), ha a homlokzat átalakul stb. Előfordulhat ugyanakkor olyan is, hogy egy építőipari munka engedélykötelesen, vagyis fordított áfásan indul, de később valóban jelentősen megváltozik a műszaki tartalom, ezért kiesik ebből a körből, és már a rendes áfafizetés szabályai vonatkoznak rá.
Mint cikkünk elején idéztük, a Hotel Répce esetében is erre hivatkozik a megrendelő. A változás ugyanakkor a már idézett, neve elhallgatását kérő ügyvéd, valamint egy szintén anonimitást kérő építőipariprojekt-menedzser szerint is ilyen esetekben azt jelenti, hogy lényegesen alacsonyabb lesz a műszaki tartalom.
Engedély: nem kell
Az általunk megismert szerződésmódosításban szerepel is, hogy a Vas Váregyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályának Építésügyi Osztálya egy 2021-es keltezésű hatósági bizonyítvánnyal utólag igazolta, hogy nem szükséges engedély vagy bejelentés a felújításhoz. (A munkálatok előző évben még az engedély megszerzésével kezdődtek.)
A beruházás 2020-ban kelt tűzvédelmi dokumentációjában valóban azt olvashatjuk, hogy „a tervezett bővítések, változtatások jelentős része elmarad”, majd pontokba szedve sorolják ezeket. Nem újítják fel például a hotelt a szomszédos termálfürdővel összekötő folyosót, nem épül meg egy grillterasz és egy új kazánház, és több emeleten nem alakítják át a szobákat úgynevezett connecting szobákká. (A hangzatos kifejezés valójában azt jelenti, hogy egybenyitnak szobákat.)
Ehhez kapcsolódóan: súlyos kifogásokat támasztott a MÁV Mészáros Lőrinc cége, az R-KORD Kft. vasúti beruházásával szemben.
Csakhogy Sándor szerint ezek megvalósultak: 18 szobát egybenyitottak, megépült a grillterasz, felújították az összekötő folyosót, és több fűtés-gépészeti szerelés is történt több szinten. Összességében a felújítási terveket birtokló Sándor szerint elmondható, hogy az eredeti tervekhez képest semmiképpen nem csökkent jelentős mértékben a beruházás műszaki tartalma.
A félkészen átadott tankgyár
Nem csak Bükön történt ilyen szerződésmódosítás. Gál Imre Zalaegerszegen dolgozott a Zala-Elektrónak egyéni vállalkozóként, de tíz alkalmazottal a német Rheinmetall és a magyar állam közös harckocsigyárán, amelyet maga Orbán Viktor adott át tavaly március 26-án. Egy teljesen új gyár felépítése nyilvánvalóan engedélyköteles, még ha kiemelt beruházásnak is számít.
Mellékszál a történetben, de a kormányfő egy még nem elkészült üzemet adott át, Imréék ugyanis szintén 2022 márciusában kezdtek dolgozni: 46 millió forintra szerződtek a Zala-Elektróval, ebből 26 millió forintot tett ki az, hogy rengeteg elektromos kábelt kellett védőcsövekbe vezetniük, és úgy felszerelni.
„Aki a szakmában dolgozik, tudja, hogy ez az összeg gyakorlatilag áron aluli, de az első munkánk volt ez a Zala-Elektrónak, úgy gondoltuk, a hosszabb távú együttűködés érdekében megéri bevállalni” – mondta a Szabad Európának Gál Imre.
Grátisz pótmunkák 2.
Csakhogy már az elején itt is hasonló gondok jelentkeztek, mint Sándor esetében: a megrendelő nem biztosította a megfelelő körülményeket, Imrééknek kellett például emelőgépeket bérelniük és anyagokat beszerezniük. Ezekre összesen hatmillió forintot költöttek, de a Zala-Elektro végül csak négymillió forintot térített meg.
Már rögtön az elején Imrééknek is olyan pótmunkákat kellett elvégezniük, amelyek nem szerepeltek a szerződésben, például kábeltálcákat felszerelni a falra. Ahhoz képest, hogy az volt a megállapodásuk a Zala-Elektróval, hogy kéthetente állíthatnak ki számlát, egy hónap után még teljesítési igazolásuk sem volt, ami a számlázás előfeltétele. Végül hat hét után vonultak le a munkaterületről.
Ehhez kapcsolódóan: hiába a bírósági tiltás, dolgoznak Mészáros Lőrinc cégei a Déli Körvasúton.
Másnap felhívta Imrét a Zala-Elektro vezetője, és megígérte, hogy megkapják a pénzt a pótmunkákra is, de végül összességében még így is kétmillió forintjuk ragadt bent a harckocsigyárban Imre szerint. Az időközben kiállított fordított áfás számláikat velük is sztornóztatták, rendes áfásat kellett kiállítaniuk. Itt is egy építési hatósági döntésre és a műszaki tartalom lényeges változására hivatkoztak.
Imre, Sándor és a cikkünk elején idézett cég esetén kívül még legalább egy olyanról tudunk, amikor egy kivitelezővel sztornóztatták a fordított áfás számláit, és a rendes áfa szerint kellett újakat kiállítania. (Ez Bükhöz és Zalaegerszeghez képest egy harmadik helyszínen történt.)
Cui prodest?
A már idézett ügyvéd szerint alapesetben a gyakorlat azért furcsa, mert egy megrendelői pozícióban lévő cégnek (hívjuk ismét A-nak) általános esetben előnyösebb lehet, ha fordított áfás számlákat kap, hiszen így kevesebbet kell kifizetnie. A megbízott (vagyis B) viszont értelemszerűen áfával emelt összegű vállalkozói díjat szeretne kapni, még ha ezt a pénzt később be is kell fizetnie, hiszen a két időpont között használhatja a példánkban említett 27 forintot.
Teoretikusan persze előfordulhat, hogy A eleve tudja, hogy nem fizeti ki teljes mértékben B-t. B cég így hiába állítja ki a számlát 127 forintról, lehet, hogy csak hatvanat kap. A cég ugyanakkor le tudja vonni az adójából a 27 forintot így is, vagy ha nincs ennyi adófizetési kötelezettsége, vissza is tudja igényelni akár a teljes összeget, anélkül hogy bármennyit is kifizetett volna B-nek.
Ugyanakkor B cégnek mindenképpen be kell fizetnie az államnak a 27 forintnyi áfát, hiszen elvégezte a szolgáltatást és kiállította róla a számlát. Az államot nem éri kár, hiszen az áfát végül befizeti valaki, ugyanakkor B cég gyakorlatilag a teljes áfa összegében finanszírozást tud kapni az államtól. Ügyvéd forrásunk szerint (mivel az adófizetési kötelezettség rendezésre került, az államot nem érte kár) ilyen esetben a hatóságok abból indulnak ki, hogy két cég jogvitájáról van szó, amibe nekik nincs beleszólásuk, végső esetben marad a polgári bíróság.
A sztornózás és új számlák kiállítása miatt azonban B cégnek még akkor is van pluszköltsége, ha A kifizette neki a 127 forintot. Ha például májusban derül ki, hogy egy januári fordított áfás számlát sztornózni kell, és újat kiállítani, az adószabályok szerint ez így is januári, megvalósult ügyletnek számít, januári teljesítéssel kell kiállítani az új számlát is.
Ezzel az adminisztrációs, könyvelői pluszköltségen túl önellenőrzési pótlékot is fizetni kell. Ezt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal úgy számítja ki, hogy egy januári számla után legkésőbb február 20-ig kell befizetni az áfát. A NAV innentől úgy kalkulál, hogy a 27 forintot februártól május végéig nem tudta használni, ezért az eltelt időszakban érvényes jegybanki alapkamattal növelt összeget kéri a vállalkozótól önellenőrzési pótlék címén.
Az ügyben kerestük a Zala-Elektro Kft.-t, amennyiben válaszolnak, közölni fogjuk.
