Nemrég kínai állampolgárokat gyilkoltak meg Pakisztánban és Tádzsikisztánban, két olyan államban, ahol Peking dollármilliárdokat fektetett be fejlesztési projektekbe. Megfigyelők szerint az incidensek kisiklathatják a kínai finanszírozású kezdeményezéseket.
Dél- és Közép-Ázsiában több millió dollár értékű kínai fejlesztési projektek sora található. A fokozódó erőszak egyesek szerint kisiklathatja a beruházásokat a kínai Egy övezet, egy út kezdeményezés (BRI) szempontjából kulcsfontosságú régióban. Pakisztánban fegyveresek idén eddig hét kínai munkást öltek meg, Tádzsikisztánban ebben a hónapban történt az első támadás, amelynek egy kínai állampolgár esett áldozatául. A gyilkosságok rávilágítottak a szélsőséges szervezetek erősödő harci képességeire a térségben.
„A kínaiak frusztráltak”
Mostanra kínai állampolgárok ezrei dolgoznak Pakisztánban, ahol a BRI keretében nagyjából hatvanmilliárd dollár értékű gazdasági folyosó épül. A hatóságok különleges rendőri erőket rendeltek ki a védelmükre, és ellenőrző pontok százait telepítették a megaprojekt köré. Mindez azonban nem tudta megfékezni az egyre gyakoribb támadásokat az elmúlt években.
Elemzők szerint ez jórészt a pakisztáni biztonsági és hírszerzési szervek hiányosságainak tulajdonítható, illetve a Beludzsisztáni Felszabadítási Hadsereg (BLA) megerősödésének. „Kína a biztonságos befektetésekben hisz, azaz nem szereti a projektjei körüli konfliktusokat – húzta alá Dzsalal Bazvan, a Csöcsiangi Egyetem kutatója. – A kínaiak már olyan frusztráltak a pakisztáni kormány tehetetlensége miatt, hogy nem fognak további projektekbe fektetni” – tette hozzá.
A szegény, azonban energiaforrásokban gazdag Beludzsisztánban többtucatnyi kínai infrastrukturális, energetikai és kereskedelmi projekt zajlik. Az Afganisztánnal és Iránnal is határos tartomány a beludzs kisebbség otthona, amelynek tagjai a régió kizsákmányolásával vádolják az iszlámábádi kormányt.
Múlt hónapban a BLA egy pokolgépes merényletben két kínai munkást ölt meg a legnagyobb pakisztáni város, Karacsi repülőterénél. Márciusban egy öngyilkos merénylő robbanóanyaggal megrakott autóval belehajtott egy kínai állampolgárokat szállító buszba az ország északnyugati részén, öt ember halt meg. A támadásokat egyetlen csoport sem vállalta magára.
Az utóbbi években jelentősen javultak a szakadár milícia harci képességei. Az is megerősítette a mintegy ötezer harcosból álló szervezetet, hogy a tálib hatalomátvétel után amerikai fegyverek kezdtek áramlani a szomszédos Afganisztánból Pakisztánba. A BLA az iszlamista terroristák taktikáit is eltanulta, így egyre gyakoribbak az öngyilkos merényletek, illetve már nőket is toboroznak.
A kínai munkások mellett a pakisztáni biztonsági erők elleni támadásaik is fokozódtak. „A nagylelkű adományok, az adóztatás, a helyi projektek zsarolása és a korszerű fegyverek beszerzése segített a BLA-nak abban, hogy több precíz támadást hajtson végre” – jelentette ki Bahut Beludzs helyi kutató.
Szakértők szerint Kína aggódik amiatt, hogy a beludzsisztáni erőszak megzavarhatja a projektjeit. Előző héten Peking bejelentette, hogy rövidesen közös terrorellenes hadgyakorlatba kezd Pakisztánnal. Iszlámábád közölte, hogy újabb katonai offenzívát tervez a beludzsisztáni fegyveresek ellen.
„Kétségtelen, hogy a támadások megszaporodtak – emelte ki Abdullah Hán, egy pakisztáni biztonsági agytröszt vezetője. – Ez azonban nem fogja abba az irányba vinni Kínát, hogy lecsavarja projektjeit és elhagyja Pakisztánt. A több milliárd dolláros befektetés túl nagy ahhoz, hogy leálljanak. Kína maradni fog” – fogalmazott.
Az első ismert támadás Tádzsikisztánban
November 18-án egy kínai állampolgár vesztette életét, míg négy másik megsebesült egy támadásban Tádzsikisztán déli részén – közölték források a Szabad Európa helyi szolgálatával. A híradások szerint a támadók Afganisztánból érkeztek, viszont egyelőre nem tudni, hogy valamelyik milícia áll-e a rajtaütés mögött, vagy esetleg bűnözők, például kábítószer-kereskedők. Az áldozatok állítólag egy aranybányában dolgoztak a Zarbuzi-szurdokban.
Ez volt az első ismert halálos támadás kínai állampolgárokkal szemben Tádzsikisztánban, ahol szintén jelentős kínai finanszírozású energetikai és közlekedési projektek zajlanak. A történtek tanúsítják, hogy a közép-ázsiai ország déli határánál továbbra sem jó a biztonsági helyzet.
Edward Lemon, a Texas A&M Egyetem szakértője rámutatott, hogy Kína régóta aggódik tádzsikisztáni műveleteinek biztonsága miatt, és jelentős összeget fektetett be a tádzsik hadsereg és a bűnüldözés megerősítésébe. „Ahelyett, hogy kisiklatná a kínai befektetéseket az országban, úgy gondolom, hogy a támadás csak tovább fogja erősíteni Kína szerepét az ország biztonságában – mondta. – További katonai segítségre, kiképzésre és potenciálisan az országban működő kínai magánbiztonsági cégek szerepének bővülésére számíthatunk a kínai befektetések védelme érdekében.”
