Negyvenhét rendőr sebesült meg a zavargásba torkolló, kedd esti demonstráció során Szkopjéban, miután a résztvevők egy csoportja kövekkel, oszlopokkal, tojásokkal és Molotov-koktélokkal dobálta meg a parlament épületét.
A fővárosban már napok óta tüntetéseket tartanak esténként azon francia javaslatcsomag ellen, amely lehetővé tenné, hogy Bulgária jóváhagyja Észak-Macedónia európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését. Ennek értelmében alkotmányos változtatásokkal garantálnák a bolgár kisebbség jogait a szomszédos országban, továbbá köteleznék Szkopjét a jó viszony fenntartására Szófiával.
Dimitar Kovacsevszki miniszterelnök élesen elítélte a rendőrök megtámadását, leszögezve, hogy az erőszakot semmi nem indokolhatja. A hatóságok tájékoztatása szerint előző nap tizenegy tiltakozót vettek őrizetbe. Szerda estére újabb demonstrációt hirdettek.
Bulgária már évek óta a szomszédos Észak-Macedónia integrációjának akadályozására használja fel EU-tagságát, mivel továbbra is rossz a kapcsolat közöttük a megoldatlan etnikai-kulturális vita miatt. Szófia ragaszkodik ahhoz, hogy Észak-Macedónia hivatalosan ismerje el, hogy nyelve és identitása bolgár gyökerű, ismerje el alkotmányában a bolgár kisebbséget, illetve szüntesse meg a Bulgária elleni „gyűlöletbeszédet”.
Észak-Macedónia leszögezte, hogy az identitás és a nyelv nem lehet vita tárgya, ugyanakkor Sztevo Pendarovszki elnök és a kormány is támogatja az EU soros elnökségét júliusig betöltő Franciaország által előterjesztett kompromisszumot, amelynek alapján az országnak el kellene ismerni alkotmányában a bolgár kisebbséget. Emellett rendszeres felülvizsgálatra kerülne sor a jövőbeli EU-csatlakozást esetlegesen akadályozó kétoldalú viták rendezésének céljából.
Bulgária ezt hivatalosan is elfogadta, a kormány megerősítette, hogy ennek fejében feloldják a vétót, így már csak a másik félre kell várni. Észak-Macedónia parlamentje a héten bocsátja vitára a kérdést.
A legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép VMRO–DPMNE, valamint számos nemzetközi jogi szakértő is úgy véli, hogy a francia javaslat inkább Bulgáriának kedvez.
Csigalassúsággal zajlik a folyamat
Az immár tizenhét éve tagjelölt Észak-Macedónia 2020-ban kapott zöld utat a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, bár azok időpontját nem tűzték ki.
Mivel a közösség csomagban kezeli Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási folyamatát, így a bolgár blokkolásnak utóbbi is elszenvedője. Számos EU- és NATO-tagállam megállapodást sürget, megerősítendő az európai perspektívát a két ország előtt, így segítve a nyugat-balkáni orosz befolyás visszaszorítását.
Utoljára Horvátország csatlakozott az Európai Unióhoz, 2013-ban. A bővítési folyamat erősen lelassult, miután több fontos tagállamban, így Hollandiában, Franciaországban és Németországban is nagyobb teret nyertek az elmúlt évtizedben az euroszkeptikus erők.
A csatlakozási folyamat szinte minden lépéséhez egyhangú támogatásra van szükség a közösség tagjai részéről.
