Noha a kormány a komoly kritikák hatására elvetette a közigazgatási különbíróságok felállítását, az állam most mégis egy olyan szerződést írhat alá, melyben az áll: 2026-ig létrejöhet az intézmény. FRISSÍTÉS: Az esztergomi képviselő-testület már megszavazta az előterjesztést.
Esztergom 2018-ban ingyenesen állami tulajdonba adott egy, a Bazilika szomszédságában lévő majdnem 12 ezer négyzetméteres műemléki épületegyüttest. A hányatott sorsú, leromlott állapotú Déli Kanonoksort azzal a feltétellel adta az államnak a város, hogy oda fog költözni a közigazgatási különbíróság. A szerződés azt is kikötötte, hogy amennyiben 2021. december 31-ig nem jönne létre a közigazgatási különbíróság, és az állam az épületet nem alakítja át a célnak megfelelően, úgy a város visszakapja az ingatlant 2022 január elsején.
Mivel a különbíróságok nem jöttek létre, és az épületet sem újította fel az állam, már csak pár hétnek kellett volna eltelnie ahhoz, hogy Esztergom visszakapja az épületet. December 10-én azonban Hernádi Ádám, a város fideszes polgármestere benyújtott egy előterjesztést, ami úgy módosítaná a szerződést, hogy a műemlék épület továbbra is állami tulajdonban maradhasson. Az előterjesztés furcsasága, hogy módosítás továbbra is a közigazgatási különbíróságok felállítását és az ahhoz kapcsolódó felújítást szabja az állami tulajdon feltételéül. Mindössze annak dátumát tolja ki egészen 2026 december 31-ig.
Ez azért figyelemre méltó, mert a kormány korábban már lemondott a különbíróságok felállításáról, de most aláírni készül egy szerződést, amiben az áll, hogy létre fogják hozni a különbíróságokat.
Mivel a módosítani kívánt szerződést az állam részéről a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) írta alá – és a módosításhoz is szükség van mindkét szerződő félre – kevéssé valószínű, hogy a polgármester magánakciójáról lenne szó. Az üggyel kapcsolatos kérdéseinket elküldtük Hernádi Ádám polgármesternek és az MNV-nek is, hogy megtudjunk valamit a módosítás hátteréről, de egyik helyről sem kaptunk választ.
Frissítés: Csütörtök délelőtti ülésén az esztergomi képviselőtestület megszavazta a polgármester előterjesztését, így állami tulajdonban maradhat az épület.
Különös aktualitást ad az ügynek, hogy a közigazgatási különbíróság Esztergomba költöztetésének motorja igazságügyi államtitkárként és a térség országgyűlési képviselőjeként Völner Pál volt. A vesztegetés gyanúja miatt államtitkári posztjáról lemondott Völner még helyszínbejárást is tartott, amiről posztolt is – azóta már törölt – Facebook oldalára.
Cserép János, a Szeretgom egyesület önkormányzati képviselője a Szabad Európának azt mondta, a képviselők semmilyen információt nem kaptak az előterjesztésről. „Ha folytak tárgyalások az MNV-vel az időkeret kitolásáról, arról sincsenek információink. Nem tudom, ígértek-e valamit cserébe ezért a városnak, arról sem kaptunk információt, hogy ez egyben azt is jelenti-e, hogy a Fidesz fel akarja éleszteni a különálló közigazgatási bíróságok koncepcióját.” Cserép azt mondta, szomorú, hogy a polgármester érdemi társadalmi vita nélkül döntött úgy, hogy ezt az előterjesztést a képviselő-testület elé terjeszti. „A város régóta vár arra, hogy ez az épület érdemi funkciót kapjon. Ez a »Völner-projekt« már megbukni látszott, reménykedtem benne, hogy a város visszakapja ezt a nagy értékű ingatlant, amit ingyen adott át az államnak.”
Nem ez az első eset amúgy, hogy a Hernádi Ádám vezette város szívességet tesz a kormánynak kedves intézménynek. A Szabad Európa írta meg, hogy majdnem 60 millió forintot költene arra Esztergom, hogy McDonald’s épüljön a belvárosban. A fideszes többségű önkormányzat előre megállapodna a Fidesz-közeli beruházóval, pedig csak nyílt pályázat után lehet dönteni a terület hasznosításáról.
Arról is lapunk írt elsőként, hogy az önkormányzat ingyen adta oda Esztergom belvárosát a kormánybarát szervezetnek, hogy ott megrendezzék az MCC Fesztet, erre pedig egy friss polgármesteri rendelet adott lehetőséget.
A közigazgatási különbíróságok elbukott terve
A közigazgatási különbíróságok felállításának 2016-ban futott neki először a kormány, ám akkor kétharmad hiányában nem sikerült átvinni a reformot. A 2018-as választások után azonban ilyen akadálya már nem volt a változásoknak. A tervek szerint teljesen új, a meglévő bíróságoktól független szervezet jött volna létre. Itt ítélkeztek volna a politika számára legfontosabb ügyekben, amelyekben valamilyen állami szerv is érintett. Ellenőrizték volna többek között a Gazdasági Versenyhivatal, a Médiatanács, az adóhatóság vagy a Közbeszerzési Hatóság döntéseit. Ide tartoztak volna a közérdekű adatigényléssel kapcsolatos perek, itt döntöttek volna választásokkal vagy tüntetésekkel kapcsolatos kérdésekben, és szinte minden olyan ügyben, ahol egy cég vagy magánszemély valamilyen állami szervet perelt be.
Az új szerv létrehozása sok új bíró kinevezésével is járt volna, akiknek jelentős része a közigazgatásból – kormányhivatalokból, önkormányzatoktól, minisztériumoktól – érkezett volna. A közigazgatási különbíróságokért egy kormánytag, a mindenkori igazságügyminiszter felelt volna, és ő dönthetett volna a bírók kinevezéséről is.
A tervezetet komoly kritikák érték Magyarországon és külföldről is. Az ellenzék mellett bírói szervezetek, a Velencei Bizottság és több uniós szerv is felszólalt a közigazgatási különbíróságok ellen. A kritikák fő tárgya az volt, hogy egy ilyen szerv önállósága erősen megkérdőjelezhető, hiszen épp a politikailag legkényesebb ügyekben lenne illetékes az a testület, amelyért a kormány egy tagja felel. Ráadásul kiszolgáltatottak lettek volna a miniszternek a bírók is, akiknek a függetlensége így megkérdőjelezhető lett volna. A komoly kritikák ellenére az Országgyűlés kormánypárti többsége 2018 decemberében (a rabszolgatörvény miatt botrányba fulladt ülésen) mégis elfogadta az erről szóló javaslatot, még az Alaptörvényt is módosították az ügy érdekében.
A különbíróságok 2020. január elsején kezdték volna meg a munkát, már a bírói pályázatok egy részét is végigvitték. 2019 májusában aztán Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter váratlanul bejelentette, hogy elhalasztják a különbíróságok felállítását. A bejelentés pár héttel az Európai Parlamenti választások után történt. Magyarországon ugyan a Fidesz nyerte meg az EP-választásokat, de Orbán Viktor európai szövetségesei már nem szerepeltek olyan jól, mint ahogyan azt a magyar miniszterelnök remélhette. A Fidesznek ekkor még prioritás volt az, hogy benn maradhasson az Európai Néppártban, és ott is az egyik kulcskérdés volt a magyar demokrácia helyzete. A magyar kormány ezért „határozatlan időre elhalasztotta” a különbíróságok tervét. Gulyás akkor úgy fogalmazott, hogy a közigazgatási különbíróságokról szóló törvény „európai és nemzeti viták kereszttüzében áll”, és amíg ezek nem zárulnak le, nem vezetik be az új rendszert.
A megerősített Kúria
Fél évvel később Varga Judit igazságügyminiszter már arról beszélt, hogy a kormány lemondott az önálló közigazgatási bíróságokról, ám új törvénnyel gyorsabbá és kiszámíthatóbbá teszi a közigazgatási bíráskodást. A beígért új törvény a Kúria jogköreit erősítette meg, aminek élére a bírói tapasztalattal nem rendelkező Varga Zs. András volt alkotmánybírót nevezték ki. (Varga Zs. neve már akkor felmerült, mikor a közigazgatási különbíróságok leendő elnökéről volt szó. Akkor ugyan esélyesebbnek tűnt Patyi András kinevezése, ő a Nemzeti Választási Bizottság elnöke volt. Patyi ma már a Kúria elnökhelyettese.) Varga kinevezése ellen tiltakoztak a bírók valamint ügyvédek is. Eleve az új törvény tette ugyanis lehetővé, hogy a Kúriának bírói tapasztalat nélküli elnöke legyen, hogy az új elnök bírói kinevezéseknél felülbírálja a szakmai kollégiumok véleményét. Az új elnök személyét pedig nem csak nem találták megfelelőnek többen, mert nem vezetett még tárgyalást, de függetlenségét is megkérdőjelezték, mert 10 évig volt Polt Péter legfőbb ügyész helyettese. Arról, hogy a szakmai szervezeteknek milyen problémái voltak Varga kinevezésével, itt olvashat részletesen.
Arról pedig már a Népszava írt augusztusban, hogy a többi között a választásokkal kapcsolatos, a népszavazásra feltett kérdés hitelesítésével kapcsolatos, valamint a gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos ügyekkel a Kúria Közigazgatási Kollégiumának öt, háromtagú tanácsa foglalkozik, ezek egyikének Varga Zs., illetve Patyi az elnöke. Politikailag kényes ügyekben dönthetnek tehát a kormány által megbízhatónak tartott emberek. Emiatt pedig kérdéses, hogy a kormánynak érdekében áll-e az így megerősített Kúria mellé mégis létrehozni a közigazgatási különbíróságokat is. Ezzel kapcsolatos kérdéseinket elküldtük az Igazságügyi Minisztériumnak, de nem kaptunk választ.
